Ugrás a fő tartalomra

Valahogy nem tudom

megszokni, hogy a vasárnap után már a hétfő jön és hogy miért nem három napos a hétvége.....jaj de kellene még egy nap, ami csak a pihenésről szól. Ha az embernek programjai vannak hétvégén, akkor az olyan, mintha meg sem történt volna a két nap, mintha itthon se lett volna csak fejest ugrik ismét a dolgos hétköznapok sűrűjébe. Én legalább is úgy érzem mindig, hogy hiába van kirándulás, meg lazulás, meg valami lájtos programozás, ha nem vagyok itthon akkor az nem totálisan pihenéssel volt tele. Mert én azt hívom annak, ha lógatom a lábam, sokáig aludhatok - hahaha - olvasok és valami jó filmet nézek - esetleg moziban - vagy kimegyek a kertbe rendezem a növényeimet, fekszem a még mindig kint lévő napozóágyon, kezemben valami jó kis újsággal vagy szintén könyvvel, sütök valamit, díszítem a lakást, szóval bármi ami itthon történik. De azért jó volt a hétvége. A gyereket is sajnálom, látom rajta, hogy kevés volt neki ez a pihenés, de azzal vigasztalom, hogy nemsokára itt a téli szünet és az jó hosszú lesz.
Egész jól alakul kint a helyzet, szép lett a garázsunk alja és már most látom, hogy itt elől a háznál hálisten tavasszal sokkal sokkal kevesebb füvet kell nyírni majd. Itt a felhajtó a garázs, a pergola és a tó és minden tele van és még lesz növényekkel és akkor kb. 10 perc alatt végzek a nyírással. Elég lesz a telek többi részén is bőven. Az egyik futórózsa lehet nem élte túl a átültetést, mert már napok óta nem tér észhez, nagyon rossz lenne ha így lenne, mert gyönyörű, hatalmas vörös virágai voltak egész nyáron. Nem tudom. Minden növényt úgy megtudok belül siratni, ha a vége ez lesz, ezért nem szeretem utólag bolygatni őket. :(
Jövő hét végén pedig már "hivatalosan" is nekiállok a karácsonyra készülődni. Mondjuk kicsit zsufis lesz, mert szülői értekezlet, meg még egy suliba is megyünk nyílt napra, aztán még fogadó óra, mondjuk oda csak két három tanárhoz szeretnék eljutni, mert a gyereknek pont azok a tárgyak lesznek fontosak a választott szakhoz, aztán futni is szeretnék, meg nézelődni boltokban, meg lassan egy két dolgot venni a férjemnek majd az útra.....szóval van bőven elintéznivaló fel is kell írnom majd, el ne felejtsem! 












Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azért csak

elkészült lassan a pergola. A tetején ideiglenesen napvitorla van amíg nem döntjük el mi legyen. Bár nekem tetszik így is, olyan hangulatos és a valóságban nem ilyen narancssárga, hanem inkább rozsdabarna, szóval van benne valami tengerparti hangulat, úgy hogy lehet marad ez még évekig. Remélem ha vihar jön az se teszi tönkre, elég masszív anyagból van.  Szeretnék pár virágládát a korlátra és felakasztani rá körbe valami futót, aztán jó lenne bele egy jó kerti garnitúra, amin akár még enni is lehetne vagy legalább is kávézni meg lepakolni könyvet, valami harapnivalót ezt azt, de elnézve az árakat valószínű már csak jövőre lesz. Addig tökéletesen megfelelnek a napozóágyak.  Az olvasáshoz még jobb is. :) Hamarosan kinyílik előtte a nyári orgona, ami idén egész nagyra megnőtt és ha így folytatja nyár közepére hatalmas bokor lesz, jövőre meg még nagyobb, nagyon szeretem. Nekünk lila színű virágokat hoz majd, de szeretnék ebből másik színűt is, úgy hogy mindenképpen szerzek majd még be be…

Beléptünk a nyár

kapuján, már június eleje van egy igazán forró nap. Túlságosan is. A telefonom rezgésére ébredtem a hangját levettem előző este mielőtt lefeküdtem volna, mert tudtam, hogy ma (tegnap is) korán kelek. Álmosan nyomtam ki és dőltem vissza. Nem, még sem. Én ma megint ötkor fogok kelni???  Csak még egy picit, egy fél órát.....Nem akarok felkelni. Hát hülye vagyok én?? Fáj mindenem. A lábam, a hátam, valószínű rosszul feküdtem egész éjjel, talán kitekeredve. Eszembe jut a könyv, amit most fejeztem be pár napja, Lubics Szilvi írta. Annyira inspiráló volt, faltam az oldalakat. Na jó, felkelek. Megiszom a kávémat és aztán majd meglátom. Ha nem megy, nem megy. Lassan készítem el, most még annak is örülök, hogy a gép komótosan darál, melegít, majd nézem, ahogy szép sugárban folyik a frissen készített illatos kávé a poharamba. Mostanában mandula vagy mogyoró tejjel iszom vagy ebből készítek magamnak jeges kávét vagy éppen a smoothiemba rakok belőle. Évek óta nem iszom tejet, mert bármennyire is …

Hatalmas viharral érkezett

hozzánk a lehűlés tegnap este. Jól meg is ijedtem, szinte egyfolytában dörgött és villámlott és annyira fújt a szél, hogy azt vártam mikor fog ránk szakadni a tető. Nagyon örülök - csak ennek az egynek - hogy a szomszédban a fiatal házaspár (tudjátok, akik elzavarták az öreg nénit, aki a lány nagymamája volt és ráíratta szegény jó előre a kis házat) kivágatta a hatalmas fenyőfát, ami közvetlenül a házunk háta mögött volt kb. másfél méterre. A nagy világvégét megúsztuk, pár ág tört le egy bokorról, de se a napvitorlának, se a napernyőknek nem lett bajuk és úgy összességében semminek. Reggel fél ötkor keltem, mert futni akartam végre a hűvös időben, de sajnos nem jött össze. Az eső nem zavart volna cseppet sem, de olyan mennydörgés és villámlás volt megint, hogy nem kockáztattam. Hogy mit fogunk ma csinálni nem tudom (én éppen vöröslencse krémlevest Fördős Zé módra, recept ITT)  egyfolytában esik az eső, most már csendesen, de kint nem lehet lenni, kedvünk meg nincs menni sehova, holna…