Ugrás a fő tartalomra

Így reggel háromnegyed hétre

már kitakarítottam a konyhát, rendet raktam a szekrényekben, megnéztem mi van a fagyasztóban és megállapítottam, hogy az elmúlt napokban sikerült majdnem üresre ennie a két fiúnak. :) Végre átlátható, majdnem nincs benne hús, úgy hogy vennem kell csirkemellet, combot és szűzpecsenyét, oldalasra gondoltam még. Ezek a kedvencek, gyerek is ezeket szereti. Átnéztem a tea készletet hát abból van bőven, sőt ki is válogattam amiket innen onnan kaptunk vagy a férjem hozott kintről és nem ízlett végül senkinek, beraktam őket egy nagy zacskóba és beviszem a munkahelyemre, hátha másnak ízleni fog, ha reggel akar inni egy csészével. Mi elsősorban a fekete teát részesítjük előnyben, időnként szoktam venni rooibost és valami finom fűszerezésűt, úgy hogy a gyümölcsöset, meg ilyesmit azt inkább beraktam a zacskóba. Ha eddig nem itta senki, ezután sem fogja, úgy hogy mennie kell. Átnéztem még a kis kamrámat, ott is van minden, bulgur, jázmin rizs, teljes kiőrlésű tészta, gyereknek kakaó, Szafi lisztek, só, barna cukor és cukorpótló szóval szerintem ide nem kell semmi. A hűtő rész viszont eléggé pang, onnan is sikerült kipusztítani mindent, vaj, házi kolbász, ez az még van benne, pici sajt, de tényleg ráférne, hogy feltöltsük ezzel azzal. Na nem baj, mert alig vártam, hogy felfalják a tartalmát, legalább nem kellett boltba járnom az utóbbi hetekben. Most, hogy a férjem nincs itthon kicsit könnyebb is lesz a tartalma, mert én ugye ritkán kívánom meg a tartalmasabb, magyaros, meg nehéz ételeket még így télen is. Úgy hogy "lazábban" étkezünk majd. Mára sem tervezek nagy dolgot, találtam még a fagyasztóban fél zacskó zöldbabot, csinálok főzeléket a gyerek egyik kedvence, aztán sütök pár darab Szafis lángost, amit nagyon szeretünk, ráadásul ch csökkentett lisztből van, úgy hogy nekem sem lesz lelkiismeret furdalásom. Itthon maradt még két bejgli, amit már nem vitt el a férjem, ebből egyet hagyok a gyereknek reggelente majd megeszi teával vagy kakaóval. A másik rudat szintén beviszem a munkahelyemre, majd eleszegetik a kolléganőim. Aztán mire jön a karácsony majd jól nem kell senkinek. :) Rend van a konyhai komód fiókjában és a polcokon is, letöröltem a port, a konyhapultot, megpucoltam az ablakot, az ablakpárkányt. Már csak fel kell mosnom és annyi. Ott végre átlátható lett minden. :)
Lement már egy mosás is, most megy éppen a második. Remélem ma egy kicsit kitudok teregetni, legalább fújja át a szél a ruhákat, mert én a levegőn száradásnak vagyok szószólója, azt szeretem, nekem olyan más az illat, ha kicsit kilehet őket rakni. 
Ha a gyerek felkel, akkor a nappalit kapom szét meg az előszobát. A kutyus mostanában minden éjjel bent aludt, szerintem ez már így is marad, mert már jelez esténként, hogy ne legyünk szívtelenek, viszont az előszoba....nos az megérne egy mesét. Az a része nem tetszik, hogy látszik a lábnyoma, amíg lefekszik a párnájára, szóval ott is egy alapos domestosos felmosás lesz azt hiszem. Két kis fél függöny van a nappaliban, azt is ki kell mosnom, ide még nem vettünk rolót, mert tavasszal ablak csere lesz és majd akkor. És itt is ablakot kell pucolni, meg az előszobában. Most tényleg elhanyagoltam mindent, győzöm pótolni.
Nem tudom merre járhat a férjem, de nem igazán szoktam vezetés közben hívni, na meg lehet hogy éppen valahol pihen és alszik.....de azért jó lenne tudni, hogy minden rendben van. Utálom ezt a hosszú utat, amit oda vissza mindig megtesz. :/ :/ Főleg így télen. Állítólag Ausztriában rendesen havazik és hóvihar is van a hegyek felé.....na jó, befejezem, nem vonzom ide a rossz gondolatokat. 
Inkább berakom a harmadik adag mosást, mert lejárt a mosógép. Utána pedig csinálok egy smoothiet, elég régen ittam, gyereknek sütök reggelire tojást, bacont. 
Este forró fürdőt fogok venni, hajat mosok, körmöt lakkozok és felrakok egy arcpakolást is,ha már végre megnyugszom. Rám fér egy nagy generál. Jövő héten fodrász, addig el kellene döntenem, hogy drasztikusan levágatom a megint megnőtt hajam vagy inkább csak igazíttatok rajta és hagyom? A vágás felé hajlok, mert nem akarok állandóan kínlódni a szárítással télen, meg belőni, hogy valahogy megálljon, meg utálom a nyakamba lógást. Na, ilyen problémáim vannak. :) Tudom, ez nem túl sok. 



Megjegyzések

  1. Jelenleg csak annyi a közös bennünk, hogy én is megyek hajat vágatni a jövő héten. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D hát az is valami :) :) nekem mondjuk fodrászt is kellene cserélnem :/ nem az igazi.

      Törlés
  2. Most, hogy mondod, nekem meg fodrászt kell keresnem, mert azért hosszú a hajam - mindenki azt gondolja, hogy növesztem - mert nincs fodrászom, és csak nőőőőől.... :D
    Biztos minden rendben lesz a férjeddel! de azért persze, már érne oda és jelezne. És ügyes vagy, én ma elaludtam...

    VálaszTörlés
  3. Ez a Szafi liszt....nekem még abból jót nem sikerült alkotnom. Valahogy úgy érzem, bármibe is teszem vagy tésztát csinálok belőle, hogy gomba íze van....az állaga is olyan gumis. Valószínűleg csak én vagyok béna. A héten egy mártáshoz használtam és ki is öntöttem, mert a sok fokhagyma ellenére megint gomba ízűnek érzetem.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azért csak

elkészült lassan a pergola. A tetején ideiglenesen napvitorla van amíg nem döntjük el mi legyen. Bár nekem tetszik így is, olyan hangulatos és a valóságban nem ilyen narancssárga, hanem inkább rozsdabarna, szóval van benne valami tengerparti hangulat, úgy hogy lehet marad ez még évekig. Remélem ha vihar jön az se teszi tönkre, elég masszív anyagból van.  Szeretnék pár virágládát a korlátra és felakasztani rá körbe valami futót, aztán jó lenne bele egy jó kerti garnitúra, amin akár még enni is lehetne vagy legalább is kávézni meg lepakolni könyvet, valami harapnivalót ezt azt, de elnézve az árakat valószínű már csak jövőre lesz. Addig tökéletesen megfelelnek a napozóágyak.  Az olvasáshoz még jobb is. :) Hamarosan kinyílik előtte a nyári orgona, ami idén egész nagyra megnőtt és ha így folytatja nyár közepére hatalmas bokor lesz, jövőre meg még nagyobb, nagyon szeretem. Nekünk lila színű virágokat hoz majd, de szeretnék ebből másik színűt is, úgy hogy mindenképpen szerzek majd még be be…

Beléptünk a nyár

kapuján, már június eleje van egy igazán forró nap. Túlságosan is. A telefonom rezgésére ébredtem a hangját levettem előző este mielőtt lefeküdtem volna, mert tudtam, hogy ma (tegnap is) korán kelek. Álmosan nyomtam ki és dőltem vissza. Nem, még sem. Én ma megint ötkor fogok kelni???  Csak még egy picit, egy fél órát.....Nem akarok felkelni. Hát hülye vagyok én?? Fáj mindenem. A lábam, a hátam, valószínű rosszul feküdtem egész éjjel, talán kitekeredve. Eszembe jut a könyv, amit most fejeztem be pár napja, Lubics Szilvi írta. Annyira inspiráló volt, faltam az oldalakat. Na jó, felkelek. Megiszom a kávémat és aztán majd meglátom. Ha nem megy, nem megy. Lassan készítem el, most még annak is örülök, hogy a gép komótosan darál, melegít, majd nézem, ahogy szép sugárban folyik a frissen készített illatos kávé a poharamba. Mostanában mandula vagy mogyoró tejjel iszom vagy ebből készítek magamnak jeges kávét vagy éppen a smoothiemba rakok belőle. Évek óta nem iszom tejet, mert bármennyire is …

Hatalmas viharral érkezett

hozzánk a lehűlés tegnap este. Jól meg is ijedtem, szinte egyfolytában dörgött és villámlott és annyira fújt a szél, hogy azt vártam mikor fog ránk szakadni a tető. Nagyon örülök - csak ennek az egynek - hogy a szomszédban a fiatal házaspár (tudjátok, akik elzavarták az öreg nénit, aki a lány nagymamája volt és ráíratta szegény jó előre a kis házat) kivágatta a hatalmas fenyőfát, ami közvetlenül a házunk háta mögött volt kb. másfél méterre. A nagy világvégét megúsztuk, pár ág tört le egy bokorról, de se a napvitorlának, se a napernyőknek nem lett bajuk és úgy összességében semminek. Reggel fél ötkor keltem, mert futni akartam végre a hűvös időben, de sajnos nem jött össze. Az eső nem zavart volna cseppet sem, de olyan mennydörgés és villámlás volt megint, hogy nem kockáztattam. Hogy mit fogunk ma csinálni nem tudom (én éppen vöröslencse krémlevest Fördős Zé módra, recept ITT)  egyfolytában esik az eső, most már csendesen, de kint nem lehet lenni, kedvünk meg nincs menni sehova, holna…