Ugrás a fő tartalomra

Így reggel háromnegyed hétre

már kitakarítottam a konyhát, rendet raktam a szekrényekben, megnéztem mi van a fagyasztóban és megállapítottam, hogy az elmúlt napokban sikerült majdnem üresre ennie a két fiúnak. :) Végre átlátható, majdnem nincs benne hús, úgy hogy vennem kell csirkemellet, combot és szűzpecsenyét, oldalasra gondoltam még. Ezek a kedvencek, gyerek is ezeket szereti. Átnéztem a tea készletet hát abból van bőven, sőt ki is válogattam amiket innen onnan kaptunk vagy a férjem hozott kintről és nem ízlett végül senkinek, beraktam őket egy nagy zacskóba és beviszem a munkahelyemre, hátha másnak ízleni fog, ha reggel akar inni egy csészével. Mi elsősorban a fekete teát részesítjük előnyben, időnként szoktam venni rooibost és valami finom fűszerezésűt, úgy hogy a gyümölcsöset, meg ilyesmit azt inkább beraktam a zacskóba. Ha eddig nem itta senki, ezután sem fogja, úgy hogy mennie kell. Átnéztem még a kis kamrámat, ott is van minden, bulgur, jázmin rizs, teljes kiőrlésű tészta, gyereknek kakaó, Szafi lisztek, só, barna cukor és cukorpótló szóval szerintem ide nem kell semmi. A hűtő rész viszont eléggé pang, onnan is sikerült kipusztítani mindent, vaj, házi kolbász, ez az még van benne, pici sajt, de tényleg ráférne, hogy feltöltsük ezzel azzal. Na nem baj, mert alig vártam, hogy felfalják a tartalmát, legalább nem kellett boltba járnom az utóbbi hetekben. Most, hogy a férjem nincs itthon kicsit könnyebb is lesz a tartalma, mert én ugye ritkán kívánom meg a tartalmasabb, magyaros, meg nehéz ételeket még így télen is. Úgy hogy "lazábban" étkezünk majd. Mára sem tervezek nagy dolgot, találtam még a fagyasztóban fél zacskó zöldbabot, csinálok főzeléket a gyerek egyik kedvence, aztán sütök pár darab Szafis lángost, amit nagyon szeretünk, ráadásul ch csökkentett lisztből van, úgy hogy nekem sem lesz lelkiismeret furdalásom. Itthon maradt még két bejgli, amit már nem vitt el a férjem, ebből egyet hagyok a gyereknek reggelente majd megeszi teával vagy kakaóval. A másik rudat szintén beviszem a munkahelyemre, majd eleszegetik a kolléganőim. Aztán mire jön a karácsony majd jól nem kell senkinek. :) Rend van a konyhai komód fiókjában és a polcokon is, letöröltem a port, a konyhapultot, megpucoltam az ablakot, az ablakpárkányt. Már csak fel kell mosnom és annyi. Ott végre átlátható lett minden. :)
Lement már egy mosás is, most megy éppen a második. Remélem ma egy kicsit kitudok teregetni, legalább fújja át a szél a ruhákat, mert én a levegőn száradásnak vagyok szószólója, azt szeretem, nekem olyan más az illat, ha kicsit kilehet őket rakni. 
Ha a gyerek felkel, akkor a nappalit kapom szét meg az előszobát. A kutyus mostanában minden éjjel bent aludt, szerintem ez már így is marad, mert már jelez esténként, hogy ne legyünk szívtelenek, viszont az előszoba....nos az megérne egy mesét. Az a része nem tetszik, hogy látszik a lábnyoma, amíg lefekszik a párnájára, szóval ott is egy alapos domestosos felmosás lesz azt hiszem. Két kis fél függöny van a nappaliban, azt is ki kell mosnom, ide még nem vettünk rolót, mert tavasszal ablak csere lesz és majd akkor. És itt is ablakot kell pucolni, meg az előszobában. Most tényleg elhanyagoltam mindent, győzöm pótolni.
Nem tudom merre járhat a férjem, de nem igazán szoktam vezetés közben hívni, na meg lehet hogy éppen valahol pihen és alszik.....de azért jó lenne tudni, hogy minden rendben van. Utálom ezt a hosszú utat, amit oda vissza mindig megtesz. :/ :/ Főleg így télen. Állítólag Ausztriában rendesen havazik és hóvihar is van a hegyek felé.....na jó, befejezem, nem vonzom ide a rossz gondolatokat. 
Inkább berakom a harmadik adag mosást, mert lejárt a mosógép. Utána pedig csinálok egy smoothiet, elég régen ittam, gyereknek sütök reggelire tojást, bacont. 
Este forró fürdőt fogok venni, hajat mosok, körmöt lakkozok és felrakok egy arcpakolást is,ha már végre megnyugszom. Rám fér egy nagy generál. Jövő héten fodrász, addig el kellene döntenem, hogy drasztikusan levágatom a megint megnőtt hajam vagy inkább csak igazíttatok rajta és hagyom? A vágás felé hajlok, mert nem akarok állandóan kínlódni a szárítással télen, meg belőni, hogy valahogy megálljon, meg utálom a nyakamba lógást. Na, ilyen problémáim vannak. :) Tudom, ez nem túl sok. 



Megjegyzések

  1. Jelenleg csak annyi a közös bennünk, hogy én is megyek hajat vágatni a jövő héten. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D hát az is valami :) :) nekem mondjuk fodrászt is kellene cserélnem :/ nem az igazi.

      Törlés
  2. Most, hogy mondod, nekem meg fodrászt kell keresnem, mert azért hosszú a hajam - mindenki azt gondolja, hogy növesztem - mert nincs fodrászom, és csak nőőőőől.... :D
    Biztos minden rendben lesz a férjeddel! de azért persze, már érne oda és jelezne. És ügyes vagy, én ma elaludtam...

    VálaszTörlés
  3. Ez a Szafi liszt....nekem még abból jót nem sikerült alkotnom. Valahogy úgy érzem, bármibe is teszem vagy tésztát csinálok belőle, hogy gomba íze van....az állaga is olyan gumis. Valószínűleg csak én vagyok béna. A héten egy mártáshoz használtam és ki is öntöttem, mert a sok fokhagyma ellenére megint gomba ízűnek érzetem.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Tegnap amikor talán sokan még a

konyhában sürögtek és készültek az ünnepi fogások vagy épp úton voltak beszerezni az utolsó pillanatban az ajándékokat, nos mi már feltett lábbal csak élveztük az ünnep első napját. Nem volt semmi különös a napban így visszagondolva, minden ment a maga útján. 23-án este feldíszítettük a fát, hogy másnap már a fényekre ébredjünk. Régóta így van ez nálunk, mindig előző este öltöztetjük díszbe a fenyőt. Délben jött az ebéd, így rendeltem addigra már szépen megterítettünk, nagyon nagyon finom volt minden. Rengeteg maradt még a következő napokra a hidegtálhoz és a kétféle salátához még hozzá sem nyúltunk. Ebéd után mentünk a szüleimhez és ott találkoztunk a húgommal és a lányokkal. Sajnos ez a karácsony már nem olyan mint volt még pár évvel ezelőtt is. Bár már minden rendben, mindenki jól van, élhetnék csendben, szépen az életet, de  ennek ellenére szinte csak a panaszkodást hallgattuk a szüleimtől - anyukám látványosan szenvedett, sok voltunk neki, meg látszott rajta, hogy csak kényszer …

Nálunk mára

"lecsengett" a karácsony. Ma már csak itthon leszünk és egész nap a pihenésről fog szólni. Tervben volt a mozi, de idén először nem találtunk semmi olyat, amit igazán megnéznénk így ez most elmaradt.  Tegnap Kecskeméten voltunk, ez volt a gyerek plusz karácsonyi ajándéka. Még sosem vezettem egyhuzamban ennyit főleg a férjem nélkül - Balatonig igen - és az út is csak Dunaföldvárig volt ismerős. Előző nap persze aludni sem igazán tudtam, mert állandóan felébredtem, hogy tudtam hosszabb út vár rám, ráadásul a visszaút pedig már sötétben lesz, télen. Először vezettem gps segítségével  - waze  a telefonon  - és megmondom őszintén teljesen jól ment minden, ez egy jó kis program nagyon könnyedén alakult minden, kifejezetten jó út volt. Este fél tizenegyre értünk haza és nagyjából csak beájultunk az ágyba. Teljesen elfáradtam, de ez főleg annak köszönhető, hogy nem szeretek sötétben vezetni, na nem mintha magamban nem bíznék, de bármi történhet. Na, de nem történt semmi, minden jó …

Ma még

biztosan odaérünk a munkahelyünkre, de hogy holnap mi lesz azt még nem tudom. Holnapra intenzív havazást mondanak, ami itt a hegy északi oldalán kb. dupla annyit jelent, mint ami máshol általában esik. Amikor bezzeg itthon vagyunk szabadság van és téli szünet az iskolában plusz tíz fok napokig. :/ Akkor nem lenne baj se a rossz idő, se a sok hó, mert nem kell menni sehova. Előre látom nem szeretem hét lesz ez, legalább is ami az időjárást illeti. Elég változékonynak mondják. Mindenesetre reggel beszaladok a boltba és feltankolok ebből, abból, gyereknek elfogyott a kenyér, tej, de fogyóban van a gyümölcs, zöldség is, felvágott ez az.  De ma még napsütés lesz, bár elég hideg van és ki is tart a héten állítólag. A hétvége huss megint eltelt, mintha nem is lett volna. Mindegy, legalább beljebb vagyunk a januárban, előrébb járunk.  Nekem ez a hónap az egész évből, ami nem kedves, nem szeretem, hosszú minden szempontból, az ünnepek után kis üresség is van az emberben. Teljes nyűgnek érzem …