Ugrás a fő tartalomra

Készen vannak a

bejglik. Szépen sorakoznak, nyolcan vannak, illetve már csak heten, mert egyet már el is pusztított a férjem. Nagyon jól sikerültek ezt túlzás nélkül állítom, köszönhetően Lajos Marinak, aki pár éve megtanított igazi, finom bejglit sütni e b b ő l a receptből. Tényleg olyan, mint amilyennek a nagykönyvben le van írva, úgy hogy aki még keresi az igazit az ne habozzon ezt kipróbálni. Remélem péntekig marad belőle, mert azért készült ennyi, hogy vigyen is magával. Mi a gyerekkel annyira nem vagyunk oda érte, én ha eszem akkor inkább mákosat, úgy hogy majd lehet szafi liszttel fogok csinálni karácsonyra. Ha lesz kedvem, mert igazán tényleg nem tartozik a kedvencek közé. Azon gondolkodom, hogy felállítsuk e a karácsonyfát pénteken vagy inkább ne, mert nagyon korán van, viszont ha nem, akkor a férjemnek nem lesz karácsonya, úgy hogy talán nem is kérdés a kérdés. Vagy nem tudom. Végül is annyi blogban olvastam már, hogy van aki már megcsinálta, mert hosszan kiakarja élvezni az ünnepet és őt nem zavarja, hogy még csak december eleje és hogy mennyire szép, meghitt és megnyugtató esténként a fenyő meleg fénye, szóval még az is lehet, hogy megcsináljuk. És még azon is gondolkodom, hogy az ajándékot inkább majd berakjuk a férjem táskájába és majd mégis együtt bontunk 24-én este itt a skype előtt. 
Kiskorúnak pedig még is megrendelem azt az ajándékot, amit mondogatott bár nem tudom érdemes e, mert szerintem azért "kell" mert másnak is van - felnőtt roller - és most nagyon menő azzal menni iskolába, de állítja, hogy majd a gimibe azzal fog menni, meg majd ha előbb végez akkor simán átjöhet vele a 4km-re lévő munkahelyemre....szóval ha így lesz akkor annak meg örülni fogok, mert nagyon rá fér(ne) egy kis mozgás. Mostanában szereti játszani a lusta kamaszt, meg nem is jár most sehova sportolni, ami az egyik szívfájdalmam. 
És még mindig náthás vagyok és ezerrel fújom az orrom, ez borzasztó. Makacs a náthám.
A gyerek elment és vett magának végre magasszárú bundás cipőt, én meg csak néztem, hogy 43-as ami szerinte kényelmes, hát ekkora lába az apjának van, ne mááááááááááár. De hát ha ekkora, akkor ekkora és kész. Én nem tudom hova fog még nőni ez a láb? 
Ma meg hétfő és mondanom sem kell, hogy mennyire nincs kedvem dolgozni menni, hiszen tudjátok. Legszívesebben itthon maradnék, mert olyan jó itt most a melegben. De hogy kint meg mennyire tél lett, ezt el sem hiszem. Én nem emlékszem, hogy mikor volt december elején már ennyire hideg, pláne hóesés? Állítólag az egész december nagyon hideg lesz, tegnap azt olvastam, hogy tényleg régen volt ilyen, hát akkor majd mi lesz januárban? Most, hogy kézzel foghatóvá vált a hó, annyira már nem is hiányzik, pláne hogy remélem nem akkor lesz mindenféle rossz idő, mikor a férjem elindul, mert akkor a kardomba dőlök. Különben is utálom azt a hosszú utat, amit megtesz, rossz időben meg még jobban idegeskedem. Jó lenne egy varázspálca, amivel csak hip hop odalehetne varázsolni, tavasszal meg vissza.
Hétvégén végre megnéztem a Kincsemet. Jó volt, de én annyira azért nem voltam oda, mint amennyire beharangozták, láttam ennél már sokkal jobb magyar filmet. Nekem ez egyszer nézhetős, de akkor jól szórakozom, viszont semmi több.  Mindegy, jó volt és kész. 
Most már berobbant az adventi időszak, ezer ember mindenhol, mindenki kezd jönni, menni, kapkodva vásárolni és mindent megvásárolni én úgy láttam hétvégén, mikor a kutyát ott hagytam a kozmetikus lánynál és kicsit körbenéztem.  
Jó, hogy nagyjából mindent megvettem, egy két apróság ami még vissza van és majd szabadság előtt friss zöldség és gyümölcs beszerzése és ásványvíz, üdítő lesz a cél más nem igazán. A gyerek jól járt, mert két nappal több szabadságot kaptak, eddig úgy volt, hogy 22-től lesz téli szünet, most pedig már azon a héten szerdától, aminek én is örülök persze, szeretem ha itthon van, viszont nekem nincs arra a két napra már szabim, mert csak a két ünnep közöttre hagytam, így valószínű egyedül lesz itthon azt pedig annyira nem szeretem. Még az is lehet, hogy elviszem az egyik mamához, ha éppen valaki ráér. 
Jaaaaaaaj, de mennyire hétfő van, ne mááááááááááááááár. :(






Megjegyzések

  1. Jaaaj, annyira hétfő van....:) Szóval nem tetszett annnnnnyira a Kincsem? :) nekünk tényleg nagy élmény volt. Ésakkor az Anyám és más futóbolondok a családból....?
    Nálunk pont fordítva lesz, én leszek itthon 21-től idén, mindenki elmegy szabira, nem volt sok választásom :(, de még lehet, hogy a gyerekeknek is adnak korábban szabit, nem tudom. Majd kiderül.
    Te, Pesten herótom volt a karácsonyi vásártól, most már biztos, hogy ezt a fajtát én nem szeretem és nem is akarom... majd bemegyünk Győrbe, meg ide ki az osztrák kis kastélyhoz, azt nagyon várom :), mindkettő élvezhető. Megbolondulnak az emberek, úgy látom...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De, tetszett. Egyszer :D Voltak benne jó poénok, meg hát Ervin azért, na . Ott van :) De nem fogom többször megnézni, mint sok más kedvenc filmet. Mi majd Pécsre megyünk adventi vásárba és a gyerek a rendes vásárba is akar, megígértem, hogy egyik vasárnap kimegyünk, majd ha már ketten leszünk. Igen, nagyon nagy a tumultus már most. :/

      Törlés
  2. Na, a felnőtt rollerrel bogarat ültettél a fülembe. :) EnyémGyerek most nagyon rákapott, úgy jár suliba, viszi magával a tömközre is, csak hát kezd kicsi lenni neki a mostani.
    43-as láb, de jót nevettem, annyira örülök, hogy nemcsak engem sokkol, hogy felnőttosztályon kell vásárolni a gyereknek. :) Mi most újítottunk be egy M-es télikabátot és egy 40-es bakancsot.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Azért csak

elkészült lassan a pergola. A tetején ideiglenesen napvitorla van amíg nem döntjük el mi legyen. Bár nekem tetszik így is, olyan hangulatos és a valóságban nem ilyen narancssárga, hanem inkább rozsdabarna, szóval van benne valami tengerparti hangulat, úgy hogy lehet marad ez még évekig. Remélem ha vihar jön az se teszi tönkre, elég masszív anyagból van.  Szeretnék pár virágládát a korlátra és felakasztani rá körbe valami futót, aztán jó lenne bele egy jó kerti garnitúra, amin akár még enni is lehetne vagy legalább is kávézni meg lepakolni könyvet, valami harapnivalót ezt azt, de elnézve az árakat valószínű már csak jövőre lesz. Addig tökéletesen megfelelnek a napozóágyak.  Az olvasáshoz még jobb is. :) Hamarosan kinyílik előtte a nyári orgona, ami idén egész nagyra megnőtt és ha így folytatja nyár közepére hatalmas bokor lesz, jövőre meg még nagyobb, nagyon szeretem. Nekünk lila színű virágokat hoz majd, de szeretnék ebből másik színűt is, úgy hogy mindenképpen szerzek majd még be be…

Beléptünk a nyár

kapuján, már június eleje van egy igazán forró nap. Túlságosan is. A telefonom rezgésére ébredtem a hangját levettem előző este mielőtt lefeküdtem volna, mert tudtam, hogy ma (tegnap is) korán kelek. Álmosan nyomtam ki és dőltem vissza. Nem, még sem. Én ma megint ötkor fogok kelni???  Csak még egy picit, egy fél órát.....Nem akarok felkelni. Hát hülye vagyok én?? Fáj mindenem. A lábam, a hátam, valószínű rosszul feküdtem egész éjjel, talán kitekeredve. Eszembe jut a könyv, amit most fejeztem be pár napja, Lubics Szilvi írta. Annyira inspiráló volt, faltam az oldalakat. Na jó, felkelek. Megiszom a kávémat és aztán majd meglátom. Ha nem megy, nem megy. Lassan készítem el, most még annak is örülök, hogy a gép komótosan darál, melegít, majd nézem, ahogy szép sugárban folyik a frissen készített illatos kávé a poharamba. Mostanában mandula vagy mogyoró tejjel iszom vagy ebből készítek magamnak jeges kávét vagy éppen a smoothiemba rakok belőle. Évek óta nem iszom tejet, mert bármennyire is …

Hatalmas viharral érkezett

hozzánk a lehűlés tegnap este. Jól meg is ijedtem, szinte egyfolytában dörgött és villámlott és annyira fújt a szél, hogy azt vártam mikor fog ránk szakadni a tető. Nagyon örülök - csak ennek az egynek - hogy a szomszédban a fiatal házaspár (tudjátok, akik elzavarták az öreg nénit, aki a lány nagymamája volt és ráíratta szegény jó előre a kis házat) kivágatta a hatalmas fenyőfát, ami közvetlenül a házunk háta mögött volt kb. másfél méterre. A nagy világvégét megúsztuk, pár ág tört le egy bokorról, de se a napvitorlának, se a napernyőknek nem lett bajuk és úgy összességében semminek. Reggel fél ötkor keltem, mert futni akartam végre a hűvös időben, de sajnos nem jött össze. Az eső nem zavart volna cseppet sem, de olyan mennydörgés és villámlás volt megint, hogy nem kockáztattam. Hogy mit fogunk ma csinálni nem tudom (én éppen vöröslencse krémlevest Fördős Zé módra, recept ITT)  egyfolytában esik az eső, most már csendesen, de kint nem lehet lenni, kedvünk meg nincs menni sehova, holna…