Ugrás a fő tartalomra

Nem voltam rest

és tegnap amikor beértem az irodába megnéztem, hogy mikor voltam szabadságon utoljára. Na ok, szóval azért van a nyígás és a vágyakozás, mert augusztusban. Hát az nem mostanában volt, szóval meg is bocsátottam magamnak, hogy már annyira, de annyira szeretnék otthon lenni.
Aztán nem gondolkodtam tovább, végül is megrendeltem a gyereknek a városi rollert, legyen meg az öröme, mert igazából szerintem ezt várja a legjobban. A meglepődés pedig garantált, mert ősszel kategórikusan kijelentettem, hogy nem adok ki rá pénzt, mivel ott a bicikli is, amit egy évben kb. 5x vesz elő, meg ott van a gördeszka is, amit szintén, szóval tuti nem fogja ezt sem használni. Úgy hogy valószínűleg nem is számít rá. De hát ilyenek vagyunk mi anyák szerintem, legalább is többségünk, hogy az utolsó pillanatban úgy is meggondoljuk magunkat, mert nem akarunk csalódott arcot látni az évnek pont a legszebb ünnepén. Na majd meglátjuk mi sül ki belőle, mindenesetre itt van vége, gyereknek slusszpassz, ennyi. 
Nem kellett felhívni nagyszülőt, mert az egyik mintha megérezte volna, hogy előbb lesz szünet, ő telefonált. Persze nem azért, hogy mikor lesz, hanem hogy mi legyen az ő ajándéka a gyereknek és olyat is lehet, hogy bemegy hozzá és akkor elmennek együtt valamit kinézni. Így kaptam az alkalmon és mindjárt mondtam is, hogy de jó, mert 21-től két napot egyedül lenne otthon, de akkor "nem e lehetne e" és hát lehet. Úgy hogy juhhhééééj, két napom lesz délután, hogy véglegesítsem a lakás takarítását és hogy beszerezzem még ami kell, nem kell rohannom haza, meg semmi anyás dolog. Ahhhh, ez lesz az én szabadságom előtti napjaim megkoronázása.
A legjobb kikapcsolódás mostanában az olvasás mellett, hogy Nigellát bámulom a neten, ahogy főz. Főleg a karácsonyos videoit, mert hát ugye jön az ünnep. Annyira bírom a csajt, az egyszerűségét és az egyszerűen előadott főzését, meg a főztjeit, hogy csak na. Szeretem, ahogy minden felvett rész egy történéssel kezdődik és fejeződik be, nem csak az van, hogy áll a konyhájában és elkezd főzni, hanem ad az egésznek egy keretet. Látom, ahogy felkel és lesétál a hálóból és nála is még sötét van és csend, hogy kávét vagy forró csokit készít és az ablakából néz kifelé, miközben mosolygósan szürcsöli a meleg nedűt és közben elmeséli, hogy mit miért tesz és mit miért szeret. Aztán készíti el az ételt, majd láthatjuk ahogy érkeznek a vendégei, gyerekeit, barátnői. Teljesen ki tud kapcsolni ez. Néha kellenek az ilyen semmiségek. Időnként gyakrabban is ebben a megfáradt világban. Ja, amúgy ez a második hetem a "böjtös" időszakomban és hát azt kell, hogy mondjam élvezem. Szerintem le is ment egy két kiló, mindenesetre a nadrágok dereka már egész jó. :)




Megjegyzések

  1. Na, ez egy tökjó pozitív poszt volt. Ja, végülis jó az élet, sallalaaa :)

    VálaszTörlés
  2. Szeretem én is, és ilyenkor (is) annyira sajnálom, hogy nem tudok angolul-(((

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nézz minél több angol filmet, olyat amihez van magyar felirat. Én általában így szoktam, nekem jó gyakorlásnak és tanulásnak is.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nyár...

Futással akartam

kezdeni a napomat, de miután már lassan a harmadik napja ébredek fel hajnalban fejfájással letettem róla. Hogy a meleg készít most ki ennyire vagy valami más miatt van már nem tudom, de hajnali négy óta vagyok fent, bevettem már gyógyszert, ittam kávét talán lassan jobb lesz. Borzasztóan érzem magam attól, hogy elkezdődött ez a hét, semmi kedvem kimozdulni a még viszonylag hűvös lakásból és elkezdeni a hétfőt. Minden porcikám tiltakozik ellene, talán ezért is van az egész rossz közérzetem. Az irodában nincs egy rohadt légkondi sem, megfulladunk már a melegben, ha meg bekapcsoljuk a ventilátort nem hiszem, hogy baromi egészséges lenne, ha a pofánkba  arcunkba tolja a felkavart poros levegőt.  Minden nyűgöm, minden rossz történés ami az utóbbi jó pár hétben volt most terített be igazán, elfáradtam rendesen. Heteket, sőt hónapokat szeretnék pihenni - anyukámat agydaganattal műtötték,  a sokk és a műtét után felváltva megyünk a húgommal hozzá, intézzük a bevásárlást, főzést,  amit kell. …

Éjjel annyira

megörültem, hogy mindjárt itt a jó kis eső, lehűléssel meg széllel, hogy majdnem öröm táncot lejtettem az ágyam közepén. A kitárt ablakon át ugyan is olyan jó kis szél jött be és akkorát villámlott, hogy már azon gondolkodtam mikor hallom a most már felszabadítónak ható dörgést, meg az eső kopogását a terasz tetején.....aztán kb. a szellő tartott vagy 5 percig és villanás sem volt több. Még az is lehet, hogy egy meteor volt vagy egy hullócsillag. Vagy leesett ufo. Vagy fogalmam sincs. Mérgemben elaludtam. Most már baromi nehéz itt is, átmelegedett a ház és ezt igazán csak a lefekvésnél érzi az ember, mert még mindig ha bejövök kintről hűvösnek érzem itt bent a levegőt, de aludni már nem igazán lehet normálisan. Ja, mi megszoktuk, hogy kb. az alvásra szánt hőmérséklet télen 18-19 fok, nyáron meg általában 24 fölé nem megy, de most már 26 van rendesen itt is és ez már nem nekünk való.  Ma már dolgozom, de négy nap és végre egy hosszú szabadságon leszek. A négy nap alatt viszont remélem…