Ugrás a fő tartalomra

Nos eljött az a hét is

amikor hallom munkahelyen, utcán, ismerősök között,  olvasom a neten - mint minden évben szokás szerint - hogy "már csak csak egy hét van karácsonyig és még nincs meg semmi, elcsúsztam idén is, úristen mit főzzék, mit vegyek, embertömeg mindenhol, utálom stb.stb.stb." Ilyenkor magamban elégedetten emlékszem vissza a két hónappal ezelőtti dolgokra, amikor innen onnan mosolyt kaptam, meg ráérünk arra még című mondatot, ugyan is én már októberben karácsonyi lázban szoktam égni és elkezdem beszerezni az ajándékokat az apróságokat, mint már jó pár évben mindig. A beszerzésem eredménye, hogy a kocsim csomagtartójából tegnap behoztam az apránként megvett finomságokat - és jól elcsodálkoztam, mert már el is felejtettem mit őrizgettem kint - bon bont, szaloncukrot, egy egy csomag finom kekszet, pralinét és már nem is emlékeztem rá, hogy vettem pár doboz gyümölcslevet is.  Csütörtökön amikor a gyerek nem lesz itthon haza akarom hozni a neten megrendelt ajándékokat, de nem férne be ha nem pakolnék ki a kocsiból. Na jó, nem is annyira a mennyiség miatt, hanem hogy nagy dobozokba csomagolták. Az ünnepi ebéd megrendelve. Örülök, hogy már évek óta így teszem a dolgom, mert megspórolok egy csomó felesleges kört, rohanást, idegeskedést, konyhában álldogálást, a "mivanhamostnemsikerül" című mondatot. Én nem karácsonykor állok neki kísérletezni egy egy új recepttel, új süteménnyel. Pénteken megsütjük a mézest, mert tegnap végül úgy döntöttünk akkor is ráérünk még bőven csak pár darabot szoktunk az ünnep - és a gyerek - kedvéért. Szombaton megcsináljuk a citromos álmot, aminek jót tesz, ha egy éjszaka összeérnek az ízek. Szintén szombaton este feldíszítjük a fát, hogy vasárnap az ünnep napján már arra ébredjünk, hogy itt áll szépen, pompásan, lehet neki örülni, fényeket kapcsolni rajta hajnalban. Vasárnap ebéd után elmegyünk a szüleimhez pár órára, aztán este hazajövünk és akkor fogunk ajándékot bontani. Nincs bennem stressz, se idegeskedés, nem kell felesleges köröket futnom már sehova. Ezt a pár napot a héten nyugalomban töltjük, lassan várva az ünnepet. Most én mosolygok magamban az eddig rajtam mosolygókon. Egálban vagyunk. :)

Megjegyzések

  1. :-) Nekem már volt ilyen és olyan évem is. Volt, hogy a családfő szenteste délutánján futott még ajándékért a keresztlányomnak (mentségünkre legyen mondva, előtte pár héttel született meg Ákos és elsőgyerekes szülőkként némileg úsztunk mindennel), és olyan év is akadt, hogy már egy hónappal korábban megvolt minden ajándékom. Ez az utóbbi verzió, mondjuk, tényleg nem annyira stresszes.
    Idén kajában sem vállaljuk mi sem túl magunkat, mivel két nap után utazunk (más, amikor hozzánk jön a család, akkor van némi pörgés, hogy mindennel végezzünk). Szóval... én is várom, hogy leteljen a hátralévő három munkanap, aztán hátradőlök kicsit. Vagy például elmegyek a könyvtárba a gyerekekkel.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Áh, neked már csak három? Nekem még a hét. De ezt már fél lábon is...:D A könyvtár az nagyon jó program! Bár csak könyvtáros lehetnék. Jut eszembe, hegyekben áll a könyv itthon, amiket el kell olvasnom :)

      Törlés
    2. ...és most már csak kettő! ;-)

      Törlés
  2. Azt már évek óta tartom, hogy új sütit ilyenkor tuti nem próbálok ki! :) és mivel szűk családi körben vagyunk mindig, a kajánál sem izgulok, nem is jut eszembe, hogy na, ezt elcsesztem vagy ilyenek.
    Úgy gondolom, mindenkinek megvettünk mindent, ha valami elmaradt, akkor az elmaradt.A héten a gyereknek is megjön a neten rendelt cuccos - nov. 24-én megrendeltem, még valamivel együtt, ami viszont közben hiánycikk lett, így nem küldték ki ezt a másikat sem... izgultam rajta egy sort, de asszem, rendben lesz ez is.
    Még pár édességet vásárolok, de mondjuk mindig van azért otthon annyi, hogy egy-egy váratlanabb helyzetben lehessen valami extrát adni valakinek.
    Én is visszaszámolok.... mégkétésfélnap! :)

    VálaszTörlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nem tudom már

mennyi vitamint szedek lassan, még is úgy érzem ahogy megyünk előre az időben úgy vagyok egyre fáradtabb. C, D, Supradyn, méz, tea, sok sok gyümölcs.....mi kell még? Ti szedtek valamit??  Most már a stabil heti háromszori futás is megvan és még is, mintha a világ összes súlya rajtam lenne.  Tegnap már fél tízkor ágyban voltam, igaz olvastam még egy órát, utána úgy aludtam, mint a bunda fél ötig de alig tudtam kikecmeregni az ágyból. Komolyan sírhatnékom volt, hogy nekem most el kell majd mennem dolgozni, mikor ilyen szép az idő és itthon ezerszer jobban eltudnám magam foglalni, pl. egy igazán finom ebédet főzni....mondjuk Boeuf Bourguignont by Julia Child módjára. Aztán valami jóféle almás pitét, vaníliafagyival. Ilyenekkel várnám haza a gyereket, na meg a férjem is biztos örülne. Helyette tegnap délután mikor hazaértem túrógombócot csináltam. Nem mintha nem örült volna neki a banda. :) Az ebéd megfőzése után pedig levezetésképpen olvasgatnék kint a kertben, majd végre elültetném azt…

Nehezen kecmergek ki

ebből a nyavalyából, leginkább az éjszakák rosszak. Így hajnalban felkelek, nem forgolódom tovább az ágyban bedugult orral és más egyébbel. Még mindig ezerrel fújom az orrom, vége lehetne már. Remélem letudva a "kötelező" évi megfázás, bár ez kicsit több annál.  Mindig amikor leülök a gép elé azt gondolom,majd írok erről, megírok arról.....és aztán a végén leginkább a semmiről írok. Mert tulajdonképpen nem történik semmi. Néha kicsit megrémiszt ez a  mostani sivár, monoton semmi, a viszonylag nyugodt napok....de talán most jobb is így. Nagyon jó idő volt hétvégén, én meg be voltam ide zárva a lakásba. Viszont erre tiszta erőből nyár volt, 25 fokkal, gyönyörű, erős meleg napsütéssel, mintha augusztus közepe, vége lenne. Be sem kellett csukni az ablakokat, a ház is felmelegedett a két nap alatt, fűteni sem fűtünk, szuper. Ráadásul még folytatódik a jó idő, mára 22 fokot mondtak, jaj ez az ősz pont olyan, amilyet szerettem volna! Ma még nem megyek dolgozni és arra gondoltam, h…

Amíg mindenki

alszik, addig pötyögök pár sort ide. Viszonylag jól aludtam annak ellenére, hogy este nyolckor megint 38 fokos lázam lett. Mindig estére leszek rosszabbul, napközben egész jól elvagyok. Majdnem egész jól. Rég voltam ilyen ramatyul. Tegnap az orvostól jövet gyorsan bementem a gyógyszertárba kiváltani amit felírt, aztán bementem bevásárolni hétvégére is, hogy ne kelljen külön elmenni a férjemnek, vettem sok sok gyümölcsöt - amiből egy banánt bírtam megenni, semmi nem megy le a torkomon, ellenben sokat iszom - mert az hittem, hogy majd egy jó kis gyümölcssaláta segít, hogy jobb legyen minden, aztán nem csináltam. Talán ma. Vettem zöldségeket, csirkehúst és már fel is raktam egy nagy fazék húslevest, van benne minden, a hús, borsó, zöldbab, gomba, sárgarépa, zöldség, karfiol sok sok fokhagyma, bors, zöldség zöldje egészben, az milyen finom, ha megfő a levesben!  remélem jót fog tenni. Kelbimbót elfelejtettem venni :( Ezt kívánom. A fiúk sütnek majd palacsintát maguknak hozzá. Tegnapról m…