Ugrás a fő tartalomra

Olyan, de olyan

jó, hogy tegnap este feldíszítettük a fát! Megmondom őszintén én valahogy ezért a részért nem rajongok, mármint a fa díszítéséért, nem tudom miért van ez így, lehet azért mert ez a varázs elveszett onnantól, hogy gyerekkoromban rájöttem a fát nem a Jézuska hozza, hanem a család díszíti fel. Nem is tudom mikortól segítettem be ebbe a részbe, de jobban szerettem még amikor kinyílt az ajtó és ott állt szépen feldíszítve, fényesen, csillogón. Na mindegy, a legtöbb díszt Kiskorú rakta fel én csak igazgattam párat a fán, végül is szép lett és este már be is kapcsoltuk a fényeket, ma pedig a sötétben olyan jó, hogy itt világít szembe velem, ahogy pötyögök. 
Tegnap készen lettek a mézesek és fele már el is fogyott a gyereknek köszönhetően, mert én nem szeretem. A citromos álom a hűtőben várja a jobb sorsát. A lakás illatos, tiszta és még a teraszon álló asztalt is feldíszítettük pár fenyőággal és díszekkel, bár ott már három hete esténként felkapcsoljuk a kinti karácsonyi fényeket. Olyan jó. 
Egyébként nekem a legjobb rész a karácsonyból maga a készülődés az ajándékok kiötlése, szóval leginkább az az időszak, amikor rákészül az ember és elképzeli ki hogy fog örülni annak, amit neki szánt. Persze most is jó és várom, kíváncsi vagyok, hogy majd ha délután megyünk a család többi tagjához vajon tetszik e az ajándékunk, meglepődnek e, örülni fognak e? Azért ez a rész is nagyon jó. :) Aztán este öt óra után itthon is bontogatunk, remélem lesz meglepődés, meglepetés. :)


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kicsit rosszul érintett

hogy szombat reggel tíztől vasárnap este fél hétig nem volt víz a faluban. Nem is értem, hogy gondolták annak ellenére sem, hogy biztos nem szórakozásból tartott ilyen hosszú ideig, amíg megcsinálják, de a végén már majdnem a hajamat téptem. Nem tudnék már a civilizációban lévő dolgok nélkül akár csak egy hétig is élni.  Viszont, így legalább méregből lenyírtam mindenhol a füvet és még jó, hogy kimentem a leghátsó részig, mert álmomban nem gondoltam volna, hogy két hét alatt ilyen nagyra megnő kint is, ott ahol elvileg akár egy hónapig sincs vele gond....hát most a sok eső és a reggeli, esti pára meghozta a gyümölcsét, jó nagy volt. Úgy hogy háromtól este fél hétig mindenhol végeztem vele, medencét is tisztítottam a hétvégén, fürödtünk is - még jó, hogy az idő ezt megengedi, így azért félkomfort érzés megvolt szombat esti lefekvésnél - aztán mikorra beértem már volt víz.  Most már csak apróságokat kell megint csinálni kint, mindjárt jobb is a kedvem. Nekem csak azért volt szimpatikus…

Nos az biztos, hogy

én többet az életben nem eszek vacsorára fokhagymás pirítóst. Ezt amúgy sem kellett volna, mert ilyet reggelire eszik az ember ugye ch miatt, még akkor is ha teljes kiőrlésű kenyérből készül, de a fokhagyma  miatt meg pláne nem. De hát mit tegyek, ha tegnap végre 10 év után vettem egy új kenyérpirítót a Lidlben, (az előző kb. akkor adta meg magát) szép türkiz vagy milyen színben és muszáj volt kipróbálni mindjárt. Hajnali négy óta vagyok fent, mert fáj tőle a gyomrom, egy húsz perces kínlódás után meg inkább fel is keltem az ágyból is és nem forgolódtam tovább.  A tegnapi nap a gyerek elmondása szerint tök jó volt, mert voltunk moziban, ebédelhetett a Burger Kingben, aztán pedig végre vettünk pár dolgot a suliba is, cipőt, öltönyt, pár pólót, nadrágokat, új táskát....és még nincs meg minden. Nem szálltunk el, mindenből a se nem olcsó se nem túl drága dolgot választottuk, minőségben is, márkában is a tartósat, mert szerintem az olcsó húsnak híg a leve egy gyereknél jobban érvényesül é…

Tegnap jött velem szembe

hogy a hétvége után csak az első öt nap nehéz az újabb hétvége előtt....hát kb. így érzem én is most. Bizonyos dolgok borzasztóan rányomják a bélyegüket a napjaimra, bár igyekszem nem folyton a gondokon rágódni, azért csak csak eszembe jut, mi lenne jó, hogy lenne jó....Talán ezért is kelek fel mostanában minden reggel még fáradtabban, mint ahogy lefeküdtem és érzem, hogy mindenhol csomók vannak rajtam, olyan jól esne egy erős masszírozás tetőtől talpig. Valamit szednem kellene az őszi fáradtság ellen, körül is nézek ma. A kerten nem kell gondolkodnom, most mindennel végeztünk olyan jó kilépni az ajtón és látni a rendet, meg úgy hazajönni, ahogy kinyílik a kapu csak a szépet látjuk.  Ma szülőire megyek, elég húzós napom lesz. Hazahozom a gyereket, időm nem lesz arra sem, hogy bejöjjek a házba és már megyek is vissza. Aztán hazajövök - ki tudja mikor, első találkozás az ofővel - és nekiállok főzni, mert még az is lehet, hogy a férjem holnap már itthon lesz. Reggel meg gyorsan be kell …