Ugrás a fő tartalomra

Sokáig

aludtam, már mint ahhoz képest, ameddig szoktam, mert háromnegyed hatkor keltem fel. Nem vagyok túlságosan kipihent még, de egy fokkal jobb. Amúgy szeretek így kelni úgy hogy nem panaszkodom. Olyan szép rendet raktam tegnap mindenhol, mondhatni ez volt a karácsony előtti nagytakarításom és most meg is nyugodtam, hogy rend van körülöttem, mert én így működöm. Kívül belül legyen rend, akkor minden vidámságos.
Férjemnek nehéz útja volt minden szempontból - éreztem is előző nap, olyan rossz érzésem volt végig - esett a hó, kint nem voltak letakarítva rendesen az autópályák, tömeg volt, ráadásul elvitték a vámosok és teljesen kipakoltatták vele a kocsit, a ruhákat, a gyógyszereket egyenként megnézték a neten, hogy valóban gyógyszerek e, kifaggatták, hova megy és mit fog csinálni, felírták az adatait, aztán elengedték. Soha nem volt még ilyen és nem viselkedtek vele ellenségesen ha ellenőrizték, most ez volt, mondhatni nem igazán kedvelték és hogy ez most azért van mert politikusaink miatt olyan a hírünk a világban, amilyen a fene tudja. Végül is nagy nehezen odaért, úgy hogy mindenki megnyugodott. 
Mostanában megint találok reggelre egy csomó bejegyzést kedvenc blogjaim között, hiányzott már. Szeretem olvasni, ahogy mások készülődnek az ünnepre vagy bármit ami érdekli őket. Az érdekel engem is. Sokan találtunk egymásra és ez jó.
Amúgy pedig azt kell, hogy mondjam veszélyes dolog ez a karácsony már ami a szaloncukrokat illeti. A tibi szaloncukor nagyon finom, megkóstoltuk a mogyorókrémeset és a csokisat is, jaj. A milka joghurtosa alapból kedvenc és hát a zselés az mindig"kell". A vadász pedig, na az is valami szuper, főleg nekem aki máig kedveli a vadász csoki kesernyés étcsoki ízét gyerekkora óta.  Mi nem szoktunk a fára rakni belőle, hanem az étkezőasztalra egy nagy tálba különböző ízesítésűt már így az ünnepek előtt is, aztán lehet rájárni időnként. 
Lehet tényleg lesz valami a melegebb időből, érzem a fejemen. Mondjuk lehetne már ma délután is jó idő, mert a kocsim még várja, hogy kitakarítsam. A gyerekkel is át kell nézni mit pótoljon, három napig volt itthon ezzel a vírussal, hétfőn már iskola. Mondjuk se ő , se én nem várom olyan jó volt, hogy itthon volt az apjával, szeretem ha mindenki ebben a mi kis védett világunkban van. Jó tudom, nem lehet pátyolgatni, meg jobb ha nem beteg - mondjuk azért annyira nem volt vészes egyáltalán - de fáradt már ő is így év végére, meg a sok minden különóra miatt, szóval nem is bánom, hogy itthon lehetett egy kicsit.
Szeretem ezeket a csendes, nyugodt reggeleket. A nappali ablakából látom, hogy az ég alja már most narancsos piros, kitárom a konyhában az ablakot, hogy átszellőzzön a lakás ezen része és olyan jó beszívni a friss, ropogós hideget. A tűz ropog az üveg ajtón bámulom a lángokat olyan megnyugtató. Kezemben a tejszínhabos kávémmal pinteresten nézem a karácsonyi képeket, inspirálódom és időnként vágyakozom egy egy szépen berendezett lakás láttán. Ötleteket merítek belőlük, még mindig az egyik legjobb elfoglaltságom ilyenkor korán reggel, amikor még nem akarok zörögni semmivel és még nem vágyom arra, hogy igazán elinduljon a nap. Nem olvasok híreket, nem nézek tévét csak a szép dolgokat keresem. Szeretem a napnak ezt a részét. 


Megjegyzések

  1. Nálam minden reggel a te blogod az első, amit elolvasok :-)
    Jó pihenés kívánok nektek Ádvent második vasárnapján. ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi :) Én is olvaslak, ezek az adventi bejegyzések pedig nagyon tetszenek. Te hajnali háromkor keltél??

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Tegnap amikor talán sokan még a

konyhában sürögtek és készültek az ünnepi fogások vagy épp úton voltak beszerezni az utolsó pillanatban az ajándékokat, nos mi már feltett lábbal csak élveztük az ünnep első napját. Nem volt semmi különös a napban így visszagondolva, minden ment a maga útján. 23-án este feldíszítettük a fát, hogy másnap már a fényekre ébredjünk. Régóta így van ez nálunk, mindig előző este öltöztetjük díszbe a fenyőt. Délben jött az ebéd, így rendeltem addigra már szépen megterítettünk, nagyon nagyon finom volt minden. Rengeteg maradt még a következő napokra a hidegtálhoz és a kétféle salátához még hozzá sem nyúltunk. Ebéd után mentünk a szüleimhez és ott találkoztunk a húgommal és a lányokkal. Sajnos ez a karácsony már nem olyan mint volt még pár évvel ezelőtt is. Bár már minden rendben, mindenki jól van, élhetnék csendben, szépen az életet, de  ennek ellenére szinte csak a panaszkodást hallgattuk a szüleimtől - anyukám látványosan szenvedett, sok voltunk neki, meg látszott rajta, hogy csak kényszer …

Nálunk mára

"lecsengett" a karácsony. Ma már csak itthon leszünk és egész nap a pihenésről fog szólni. Tervben volt a mozi, de idén először nem találtunk semmi olyat, amit igazán megnéznénk így ez most elmaradt.  Tegnap Kecskeméten voltunk, ez volt a gyerek plusz karácsonyi ajándéka. Még sosem vezettem egyhuzamban ennyit főleg a férjem nélkül - Balatonig igen - és az út is csak Dunaföldvárig volt ismerős. Előző nap persze aludni sem igazán tudtam, mert állandóan felébredtem, hogy tudtam hosszabb út vár rám, ráadásul a visszaút pedig már sötétben lesz, télen. Először vezettem gps segítségével  - waze  a telefonon  - és megmondom őszintén teljesen jól ment minden, ez egy jó kis program nagyon könnyedén alakult minden, kifejezetten jó út volt. Este fél tizenegyre értünk haza és nagyjából csak beájultunk az ágyba. Teljesen elfáradtam, de ez főleg annak köszönhető, hogy nem szeretek sötétben vezetni, na nem mintha magamban nem bíznék, de bármi történhet. Na, de nem történt semmi, minden jó …

Ma még

biztosan odaérünk a munkahelyünkre, de hogy holnap mi lesz azt még nem tudom. Holnapra intenzív havazást mondanak, ami itt a hegy északi oldalán kb. dupla annyit jelent, mint ami máshol általában esik. Amikor bezzeg itthon vagyunk szabadság van és téli szünet az iskolában plusz tíz fok napokig. :/ Akkor nem lenne baj se a rossz idő, se a sok hó, mert nem kell menni sehova. Előre látom nem szeretem hét lesz ez, legalább is ami az időjárást illeti. Elég változékonynak mondják. Mindenesetre reggel beszaladok a boltba és feltankolok ebből, abból, gyereknek elfogyott a kenyér, tej, de fogyóban van a gyümölcs, zöldség is, felvágott ez az.  De ma még napsütés lesz, bár elég hideg van és ki is tart a héten állítólag. A hétvége huss megint eltelt, mintha nem is lett volna. Mindegy, legalább beljebb vagyunk a januárban, előrébb járunk.  Nekem ez a hónap az egész évből, ami nem kedves, nem szeretem, hosszú minden szempontból, az ünnepek után kis üresség is van az emberben. Teljes nyűgnek érzem …