A kakas éve

kovtama | 11:25:00 | | 3 Hozzászólás
A kínai horoszkóp szerint én disznó vagyok. Ezen mondjuk először naggggyyyon nagggyon kiakadtam, mert én ennél sokkal aranyosabb állatnak képzeltem magam, de hát ez van állítólag ez lennék én. Ritkán szoktam nézni ilyen horoszkópos bigyókat, meg jóslatokat, meg ezzel kapcsolatos dolgokat, mert én nem nagyon hiszek az ilyesmiben (bár valóban sok hasonlóságot vélek felfedezni a csillagjegyem és a személyiségem között ) de most valahogy szembe jött velem. Elolvastam a  2017-es évre írt jóslatot és most már annyira nem is vagyok kiakadva, hogy ez a kis négylábú állatka lennék én. És itt most erősen Malackára gondoltam a Micimackóból. :) Szóval baromi jó lenne, ha tényleg valami ilyen év elé néznék:

Disznó
 
A Kakas éve kellemes energiákkal ölel körbe, csak az nem sikerül, amibe bele sem kezdesz. Mindenféle szempontból az alkotás ideje jön el számodra, olyasmit hozhatsz létre, ami hosszú időre sikert jelez. Végre kilóghatsz a szürke tömegből, megmutathatod rejtett kreativitásodat, meglepheted szeretteidet, kollégáidat egy különleges javaslattal. Többször is a figyelem középpontjába kerülsz, épp ezért fontos, hogy kihasználj minden adódó alkalmat arra, hogy fejlődhess. Kézben kell tartanod a pénzügyeidet, a kardinális kérdésekről magad dönts. A hiteleket kerüld el, ha szükséged van rá, leghamarabb októberben folyamodj érte. Szerelmi téren átformálod a vágyaidat, és megfogalmazod végre pontosan, mire is van valójában szükséged. Új utak nyílnak meg előtted, bármi megtörténhet. Munkafronton csodák történhetnek veled, feljebb lépsz, váltasz, vállalkozást alapítasz... bármit, de az nagyon jó lesz számodra. 
 
kép: Steve Thompson art


 

Könyveshétfő

kovtama | 5:59:00 | 2 Hozzászólás
kép és leírás: lira.hu
Miranda Meadowe úgy dönt, hogy nem akarja magányos özvegyként tengetni az életét omladozó vidéki házában. Egy fiatalkori ábrándot valóra váltva meghívja öt legrégibb barátját, hogy csatlakozzanak hozzá, hogy együtt űzzék el az öregség árnyait. Mindannyiuknak megvannak a maga okai a költözésre.

Kezdetben nagyszerűen alakulnak a dolgok. Nevetnek, táncolnak, kirúgnak a hámból, és kapaszkodnak a dolgokba, melyekről azt hitték, mindörökre az övék: hatalom, egészség és biztonság. Ők a háború után született generáció, az övék volt a lehetőség, hogy megváltoztassák a világot. Ám ahogyan régi vonzalmak és új feszültségek bukkannak felszínre, rá kell döbbenniük, hogy az idő kerekét nem forgathatják vissza.

Amikor a ház felújítása során egy törzsi hercegnő sírja kerül napvilágra, a barátok idilli menedékébe befurakszik a külvilág, békés visszavonultságuk megbomlik. A múltra fény derül, a jövő pedig egészen másképp alakul, mint elképzelték.

Miért nem

kovtama | 10:27:00 | 4 Hozzászólás
tudok aludni rendesen még akkor sem, amikor amúgy megtehetném?? Fent vagyok már öt óra óta, először csak forgolódtam, aztán próbáltam birkákat számolni (állandóan elszaladtak, a végén belegabalyodtam a számolásba, hagytam a fenébe) aztán jobb oldalról balra fordultam, végül hatkor felkeltem. Már ilyen feszkót generáltam magamban, hogy aludni kell! mert tök korán van és vasárnap és pihenjek, de basszus csak felidegesítettem magam ezen, úgy hogy úgy döntöttem ennyi és kész. Annyira azért nem vagyok meglepődve, mert gyerekkoromban is keveset aludtam úgy éreztem elmegy mellettem az élet, na biztos most is ez van. Azon gondolkodtam egyik nap, hogy lehet az is benne van a pakliban, amiért nem tudok rendesen aludni, hogy a hálószobánk nincs még kész teljesen? Nem érzem pihentetőnek ahogy be van rendezve, amolyan félkész állapotban van ez is...az ágyunk mögötti fal csupasz, mert fogalmam sincs hogy egy jó képet vagy egy meleg drapériát, esetleg egy a teljes falon végig futó polcszerűséget tegyünk e oda vagy valami egészen mást, a függöny se igazán tetszik, jó lenne pár igazán klassz kép...fene tudja. Vannak ötleteim, de olyan nehezen szánom rá magam, hogy körülnézzek boltokban. Persze kutakodom a neten, mentem a képeket aztán meg elfelejtődik és újra át kell bogarásznom. Vagy az is lehet, hogy sok volt ez a már 2003 óta tartó házfelújítás, fúrás, faragás, bontás és falazás.....
Azért nem panaszkodom, mert valahol szeretem is ezt a korán ébredést attól függetlenül, hogy sok egymást követő ilyen nap után meg kipurcanok (na akkor viszont alszom akár 8-ig is:D ) mert reggel csend van, az a pár óra amíg indul a nap csak az enyém. Egész jó kijönni a nappaliba még a sötétben, halkan elkészíteni a reggeli kávémat, hallgatni a cserépkályha duruzsolását. Elindítottam a mosogatógépet, közben jó olvasgatni a blogokat, a nap híreit (na ezeken mostanában gyorsan túllépek, mert mindenhol csak a horror van) a neten kutakodni, nézelődni,  megnézni milyen könyvek kerültek a boltokba és még folytathatnám.
Ma már kellene valami hasznosat is csinálni én is és a gyerek is jobban vagyunk. Pogácsát fogok neki sütni, szereti. Olyan keveset eszik, mióta beteg. Ráadásul a jövő héten majd vihet belőle suliba is tízóraira.
Tegnap végre lezuhanyoztattam az orchideáimat is, álltak kb. fél órát a vízben, hogy jól megszívják magukat a gyökerek és mentek vissza az ablakba. Egy már elkezdett virágozni, másik kettőn meg új ágak vannak, tele bimbóval. Sokan azért nem próbálkoznak vele, mert nem tudják mit kell velük tenni és hát tényleg elég kényes növények. Én egy hónapban egyszer alaposan beáztatom őket vízben és utána mennek vissza a helyükre, innentől már szinte egyáltalán nem öntözöm őket. Nyáron kétszer is beszoktam áztatni, ez még mindig bejött. Ahogy elnéztem, kettőt át kellene ültetnem, de ennek még nem mertem nekiállni, pedig állítólag ez sem ördöngösség.
Tanulás is volt tegnap délután, Kiskorú nagy örömére, de csütörtökön témazárót írnak biológiából így elkezdtük és ma is lesz folytatás egy kis földrajzzal megspékelve.
Hideg van, párás, zúzmarás hideg. Most már látom sok blogon is, hogy mindenkinek lassan kezd elege lenni a télből, mindenki várja már a tavaszt. Azt hiszem idén ki is tett magáért a tél, a decemberi enyheség januárban bőven kompenzálva lett a hideggel.  Jó lenne már hosszabb távon egy kis plusz fok, hogy elolvadjon a hó. A kocsimat is jó lenne kicsit rendbe tenni, már hetek óta nem álltam neki, hát ki fog mínusz 10 fokban autót takarítani? Lemosni is csak egyszer tudtam, már ráférne. Ha tényleg jó idő lesz a napokban akkor azért megpróbálkozom ezekkel.
Na jó, ez már nem is annyira érdekes inkább megyek a dolgomra.

Mivel elég ramatyul

kovtama | 9:48:00 | 7 Hozzászólás
voltam tegnap engedélyeztem magamnak egy kis pihenést. Teát főztem, teleraktam mézzel és citrommal, olvasgattam Ella, Egyél jókat könyvét, aztán meg blogokat, néztem Pinteresten tavaszi képeket, lakberendezéses oldalakat, filmet is, de mindig úgy éreztem elvesztegetett idő ücsörögni a fenekemen és csak ezt csinálni, így időnként tettem vettem a lakásban is. Lázam nem volt, így még a teraszra is kimentem, összesöpörtem, az ide néző hálószoba két ablakát megpucoltam, friss vizet adtam a kutyának. Aztán leültem megint kicsit pihenni, majd ismét kitaláltam magamnak pár apróságot. Hiába, én ilyen ugrálós típus vagyok, ha itthon lehetek. Mindig találok feladatot magamnak. Estére persze meglett az eredménye, fejfájás ismét és jól el is fáradtam. Ma többet fogok pihenni, hát nem igaz már, hogy nem bírom ki, hogy ne csináljak semmit!
Kiskorút nem viszem ma suliba, gyógyulgasson még. Láza úgy néz ki már nincs, tegnap este csak pici hőemelkedés volt, ami éjjel sem ment fel. Kicsit köhög  és nyekereg, hogy ő nem iszik több fluimucilt , dehogynem! Tegnap még alig evett, levest már egyáltalán nem. Én pusztítottam amit lehetett, de még így is félig van a lábas és én lassan hús és zöldség mérgezést kapok. Ő egy negyed pizzát evett tegnap kb. ennyi volt. Ma rakott krumplit csinálok remélem pár falatot legyűr belőle.
Kint hidegebb van, mint tegnap és valami apró fehér esik is. Ilyen hódara szerűség bleeeeeeeeee. :( Vár rám egy adag tiszta ruha elpakolása is és szeretnék meggyes pitét sütni, régen sütöttem már bármit is, jó lesz nasinak és holnap reggelire is, hátha lecsúszik a gyereknek ebből majd pár kocka.
Csak nagyon nehéz felkelni a kanapéról. Na nem azért, mert annyira beteg lennék, közel sem. Egyszerűen jó most itt ücsörögni, pötyögni a semmiről, olvasgatni más blogokat....talán tél végi fáradtság (még jó, hogy vannak az évszakok, mert mindig rálehet fogni valamelyikre valamit :D ) vagy valami hasonló, most még a lakásban sincs tenni venni kedvem, pedig az már nagy szó.  És pedig van még bőven mit csinálnom. Jó, ok megvár minden.
Meg még arról is akartam írni, hogy mennyire szeretnék venni egy csokor tulipánt. Csak jussak el a Lidl felé, ott szokott lenni sokáig virágzó, szép színű és olcsón. Három jácint fonott kis kosárban szépen növöget a nappali ablakában, pár nap és kinyílnak. Most hófehérek lesznek.
Annyira vágyom már a tavaszra. A friss zöld fű illatára, arra hogy végre lehessen kint lenni és kertészkedni, kíváncsi vagyok a sok sok elültetett tulipánra és nárciszra. Már azt sem tudom hova mi lett eldugva, így most már nekem is meglepetés lesz amikor előbújnak. Szeretnék már metszegetni, szerintem a füge bokrok az idén télen tuti elfagytak :( nem élték túl a nagy hideget, pedig olyan szép nagy lett már mindegyik és évek óta tele vannak gyümölccsel. A legnagyobb itt van a ház mellett, az egyik fele szépen rá is hajolt a házra, alatta vannak tavasztól késő őszig egy nagy kalitkában a papagájaink, szeretnek itt lenni mert védve vannak a tűző naptól. Meglennék lepve, ha még is megmaradtak volna ezek a bokrok. Persze majd alulról kihajtanak - remélem - de akkor idén nem lesz fügénk.
Gondolni sem akarok arra, hogy még mi nem élte túl ezt a telet.
De jó lenne már füvet nyírni és utána kirakni a kerti bútorokat, ücsörögni, kint enni a teraszon.....! A rengeteg zöldre vágyom nem erre a fehérségre, ami még van. Remélem nincs már olyan messze.
Már nagyon várom, hogy jobb idő legyen és ne ez a mínuszos idő és hogy futócipőt húzzak ismét. Hogy legyen egy órám, ami csak az enyém és a mozgásé. Egyik nap új számokat raktam a lejátszómra, gondoltam hátha elűzöm vele a rossz időt... Fejben már annyira futok :)
Megyek, csinálok smoothiet, hátha a gyereknek is tetszeni fog és iszik egy nagy pohárral. Aztán nekiállok az ebédnek.


Ennyire korán még

kovtama | 7:48:00 | 5 Hozzászólás
sosem reggeliztem. Elég ramatyul keltem fel, náthás lettem én is most már ezerrel fújom az orrom, de szerencsére kitudom és fáj a fejem. A gyomrom se valami jó, de ezt már a hét elejétől kezdve éreztem nem tudom miért. Kevés kávét csináltam, most inkább azért, hogy ne legyek egész nap kómás az alig alvás miatt. Eszembe jutott, hogy tegnap vettem egy kefirt és lehet, hogy az jó lesz a gyomromnak, így elővettem és egy teljes kiőrlésű croissanttal megettem. Nagyon jólesett! A hideg kefir tényleg gyógyír, legalább is most jobban érzem magam tőle és közben bevettem egy algopyrint is a fejemre.
Kiskorú nyugodtan aludt, (alszik még) nem is köhögött az éjjel, többször néztem nem lázas e, szerencsére az sem volt. Remélem reggelire eszik pár falatot. 
Vár rám egy adag mosás, ebédre ott van a húsleves. Talán sütök még egy kis pizzát is, hátha abból fog enni, bár tegnap este már lecsúszott neki egy kis leves is. Addig fél narancs, meg egy dörmi volt az amit megevett. A nap vicce meg az volt, amikor közölte hogy a rostos narancslevet szűrjem át a legkisebb szűrőmön, mert őt zavarja a rost. :D Tipikus beteg pasi, semmi se jó.  Már előre sajnálom a menyem. :) Nem szűrtem le, sikerült azért így is innia belőle. 
Tegnap írt a kolléganőm, hogy megkaptam a csomagomat, amiben megrendeltem a táskarendezőt és az ételhordós kis táskát.  Nagyon kíváncsi vagyok rá, vajon milyenek, bár ezt a jövő héten fogom látni valamikor. Ha valaki esetleg megrendelte és megkapta megírná nekem? Jó lenne, ha  hordható lenne és nem valami gagyi oldalról sikerült kérnünk. Kicsi gombóc van a gyomromban, annyian írtátok, hogy ti is megrendelitek. Remélem nem fogunk csalódni! 
 




Éjjel fél három óta

kovtama | 3:58:00 | | | 24 Hozzászólás
vagyunk fent, Kiskorúnak 39 fokos láza volt. Valami anyai megérzésem volt tegnap este, mikor mondtam neki, hogy aludjon nálam a hálóban, olvassunk este még egy kicsit és ott is maradhatna velem. Így feküdtünk le és éjjel arra ébredtem az amúgy is csak félálomból, hogy forró az egész háta. Nem is aludt, lázmérés, fél algopirin, friss citromos mézes tea. Köhög, kapar a torka, náthás tipikus influenza. Tegnap már csak 14-en voltak iskolában az osztályából. A harmadikosokat össze kellett vonni, mert a két osztályban összesen voltak 12-en. Reméltem, hogy időben elkaptam még, két napig nem is jött ki rajta a láz, volt is itthon gyógyszer, c vitamin meg hát a sok gyümölcs, amit eszik. Ma megyünk orvoshoz. 
Amíg hatott a lázcsillapító friss ágyneműt húztam a szobájában, alaposan kiszellőztettem (nincs is annyira hideg most kint, mint pár nappal ezelőtt) aztán bevackolta magát és most megy a tévé.
Nem érdemes már visszafeküdnöm sem, pattog a tűz mind a két cserépkályhában, itt a forró kávém, gyerek mesét néz, hallom ahogy köhög. Szerencsére a láza lement. Emlékszem mennyit kínlódtunk egészen az óvódás kor végéig a lázzal. Általában az ügyeleten kötöttünk ki mindig, mert semmi sem vitte le és olyan hirtelen ment fel sokszor 40 fokig, hogy még átmenet nem volt. Egyszer félre is beszélt, rettenetesen féltem a lázgörcstől, de hálisten mindig elkerült minket. Szegénykém ahogy beültünk a kocsiba már sírt, mert tudta, hogy injekciót fog kapni, esélyünk nem volt, meg hát minek is ? mást mondani. Az iskolás korral kinőtte ezt most már azért le lehet vinni neki, de voltak húzós, aggódós napjaink. Ő vagy jól volt, vagy nagyon beteg nem volt köztes rész. Szerencsénkre leginkább jól volt, nem nagyon volt beteg. Bezzeg most nem tudom mi van, nem csak ő de sokan betegek itt, már két hónapja nem tud kikeveredni az iskola ebből. 
Úgy hogy pár napig kényszerpihenő itthon, remélem gyors gyógyulással. 
Vigyázzatok magatokra. 

Pascal Campion art



Egy szép nagy

kovtama | 5:10:00 | 18 Hozzászólás
leszúrt rittbergerrel kezdtem a hajnalt, mikor fát hoztam be a cserépkályhába. Kicsúszott a lábam én meg a hóban landoltam, egyből fel is ébredtem. Tízes skálán tuti a legmagasabb pontszámot kaptam volna, ha pontozóbizottság lenne most itt. Tele a hócipőm! Most meg már szó szerint is. DE. Felindultságomban megnéztem az időjárás előrejelzést éééééééééééééssssss úgy néz ki, hogy elsejével elkezdődik valami pici emelkedés, napközben már (állítólag) plusz 4-7 fokok is lehetnek és éjjel sem megy nagyon le, -1, -2 . Legalább is erre délre valami ilyesmit mertek előrejelezni ajánlom, hogy így legyen! Azért is lenne jó, mert akkor ha napokra ez lenne végre elolvadna a sok lefagyott hó, a legtöbb helyen még mindig tiszta jég minden, ahogy letapostuk, lejárták az autók és már olyan kemény, hogy csákánnyal se tudnám feltörni. 
Végül tegnap este megrendeltem a táskarendezőt és mivel mind a kettő le van árazva rendeltem mellé egy hőtartós uzsonnás táskát is. 

táskerendező tele zsebekkel, remélem mindennek találok helyet

hőtartós uzsonnás táska. végre nem kell a dobozaimat a táskában vinnem, nem kell majd félni attól, hogy kiborul, beborul. mind a kettőt INNEN rendeltem
A kettő együtt postaköltséggel, (mivel le van árazva mindegyik)3500 Ft végül is olcsóbb, mint egy új táska. :) Remélem be fognak válni, ennek az ételszállító kis táskának meg tényleg nagyon örülök, mert amikor nem ebédelek a kórházban a dobozaimat nehéz normálisan cipelni. Itt meg nem borulnak fel, nem csúszkálnak ide oda, csak bezipzározom, összecsatolom és stabilan megáll. Ráadásul képen még jól is néz ki, remélem igaziból is. 
A gyerek egész nyugodtan aludt, nem köhögött adtam neki köhögés ellen gyógyszert, még amit múltkor írt fel a doktornő, remélem használt. Nem tudom még milyen lesz, ha felkel. Láza mindenesetre nem volt egész éjjel. Hát persze, hogy csak félig aludtam időnként ellenőriztem nincs e neki. 

Számomra egyértelmű

kovtama | 17:56:00 | 2 Hozzászólás
hogy mi a baj a gyerekkel. Illetve a matekkal. Ugyan is tegnap voltunk először a matek korrepetáláson, tegnap ismerkedett meg azzal a tanárnővel, aki segíteni fog. Végtelenül kedves, türelmes, leginkább barátként kezeli a gyereket, pillanatok alatt szót értettek ők ketten. (én is persze) Pedig nem volt hozzá kedve, hogy délután négytől ötig még tanuljon (kinek lenne) hét órája volt, szóval úgy mentünk, hogy csendben ült a kocsiban látszott rajta az utálat. De hát ez van, javítani kell elkezdődött a második félév. Én otthagytam, elmentem addig a szüleimhez aztán mentem vissza érte. A tanárnő úgy fogadott, hogy nincs itt baj, a szabályokat tudja, a feladatokat érti, letudja vezetni, szóval kellemesen csalódott, nem lesz itt gond. (ámen, így legyen) A gyerek meg tök pozitívan jött ki az iskolából, tetszett neki és bárcsak nekünk is ilyen matek tanárnőnk lenne, mondta ő. 
Ma mentem érte a suliba, kérdeztem mi volt órán, kicsit jobb volt e? Mondta, hogy önállóan kellett dolgozni, munkafüzetből mindenki választhatott magának feladatot, ment is neki, hibátlan lett. Na, mondom de jó! Erre ő, hogy amikor ki kellett menni a táblához, hogy ott oldja meg, alig tudott valamit. Egyszerűen leblokkolt, hogy mit fog szólni a tanárnő, ha elront valamit (kiabálni szokott) és inkább nem írt semmit, mert nem akarta, hogy kiabáljon. Szóval még is csak jól éreztem én is, meg a gyerek is mondja, hogy úgy érzi mindent elfelejt, azt is amit tud. :( Persze volt neki egy rossz élménye, ugyan így ötödikben kihívta felelni és valamibe belegabalyodott és elkezdett vele kiabálni, hogy mit keres felsőben ilyen tudással. Meg hát ha valaki nem érti meg elsőre, másodikra akkor kész vége, nincs idő elmagyarázni. Na, innentől kezdve vannak ezek, hogy hol jobban hol meg rosszabbul teljesít, egyszerűen nem a matek a probléma, hanem a gyomorideg. Ezt kell valahogy "kinőni" valahogy megmagyarázni, hogy küzdje le. De hogyan?? Nagyon remélem, ha eljárunk korrepetálásra szépen végig ebben a félévben a végén megnő az önbizalma és kb. letojja  ha beszól neki a matektanárnőnk elengedi a füle mellett amit el kell ha hibázik. Egyébként ez nem csak a mi problémánk, másnak is. Na a lényeg a lényeg, eljárunk, gyakorolni fog, témazáró előtt is megyünk és remélem, hogy szépen visszakapaszkodik azok közé, akik lazán ülnek az órán. Az igazsághoz hozzá tartozik, ha rosszul sikerül egy egy dolgozat mindig lehetőséget kapnak, hogy javítsanak, szóval tényleg nem akar rosszat nekik, itt inkább az időnkénti odamondogatással van a gond. Azt mondjuk hallottam másoktól, hogy ő "beleveri" a dolgokat azokba, akik az ő órájára járnak, majd a továbbtanulásnál ez előny lesz.  Ok, és addig? Nekem is volt szar munkahelyem, mentem be gyomorideggel, úgy hogy előtte hánytam otthon az idegtől, szóval gondolom van olyan szitu a gyereknél is amikor ezt érzi. Na erről hogyan szoktassam le, mert annyiszor átbeszéltem már vele! :( Egyébként fogadó órán mindig kedves, segítőkész  és mindent meglehet vele beszélni, szóval én a rossz oldalt nem látom, amit a gyerek emleget. Én mindig pozitívan jöttem még ki tőle.
Hajnali négykor meg ramazuri volt nálunk, bent aludt a kutya is meg a macska is aztán az előszobában összetalálkoztak a kutya féltékeny lett a macska fújt rá ezerrel, az meg ugatott....nem is mondom tovább, gyorsan kizártam mind a kettőt intézzék el a dolgot egymás közt. Ma tuti kint alszik mindenki! Még a gyerek is felébredt, de szerencsére visszatudott aludni. 
Aztán meg indulásnál már kabátban, csizmában az előszobában kerestem a kocsi kulcsomat, persze nem akasztottam a kulcstartóra, gondoltam a táskámban lesz. Aha, de a táska óriási, mindent elnyelő nem volt a nagy zsebben, a kis zsebben....nem volt sehol. Fogtam és kiráztam a táskám tartalmát az előszobába, sűrű anyázások voltak közben  mikor a gyerek megszólalt, hogy anya lehet kint maradt a kocsiban (későn értünk haza) nézzük meg. Hát persze, hogy ott volt. Csak a pénztárcám meg a papírjaim dobtam vissza a táskába, minden maradt szanaszét, becsuktam az ajtót és rohantunk tovább. Ilyen klasszul indult a mai nap, csodás volt minden... :/ 
Első felindulásomban elhatároztam, hogy nem érdekel most februárban kapok fizu mellé plusz pénzt és ide nekem a világ legjobb táskáját, kerül amibe kerül!! Aztán pár óra múlva persze már lehiggadva úgy döntöttem nem veszek, spórolós év van, meg hát nem a táskával van baj, hanem a szétszórtságommal, de kaptam egy ötletet, hogy szerezzek be egy táskarendezőt, így most azt nézegetek. 
A gyerek meg náthás, eléggé érdekesen néz ki, köhög kapott coldrex junior port. Az osztályukból kilencen hiányoznak, ma nem volt kémia óra a tanár is beteg lett és nem volt magyar óra sem, mert a tanárnő úgy döntött nem megy tovább, amíg ennyien nincsenek. Nem tudom mi lesz holnap reggelre, de sejtésem az van. Ahhoz képest, hogy a hideg megöli a bacikat már hónapok óta van mindenféle vírus és most ez a megfázós korszak is, lassan egy két hetet megyünk, 3-4-5 napot itthon vagyunk....lemaradunk, pótolhatunk....áhhhhhhhh. 
Na megyek, csinálok pirítóst, meg mézes teát ezt kívánja most és holnapra főzök egy kis paprikás krumplit.

Könyveshétfő

kovtama | 5:11:00 | Legyél te az első hozzászóló!
kép és leírás: lira.hu
Alice és Ralph, Patricia és Peter Fourwindsben gyűlnek össze, hogy megtartsák gyermekeik esküvőjét. A sátor áll, az előkészületek utolsó mozzanatai zajlanak, mindenki izgatott, tele vágyakkal és reményekkel. Ám a menyasszony, Sarah váratlanul eltűnik, és hiába próbálnak a nyomára bukkanni...
A régi ház falai között utat törnek maguknak a múlt árnyai és titkai. Vajon mit hallgatott el Ralph a felesége elől egy életen át? És milyen közös emlékek fűzik Alice-t Peterhez? És mi késztethette arra Sarah-t, hogy minden szó nélkül elszökjön a szerettei és a vőlegénye elől?

Elisabeth Gifford (A tenger háza) legújabb könyvének festői képeiben Valenciától az angol vidékig, Franco rémuralmától a második világháborún át az 1980-as évekig számtalan helyszín, életút elevenedik meg előttünk, miközben a kötet szereplői szálról szálra igyekeznek felfejteni közel fél évszázad megannyi titkát, és csak remélhetik, hogy az évtizedekig elhallgatott szavakért nem kell túl nagy árat fizetniük.

Reggel a szokásos

kovtama | 5:08:00 | | 5 Hozzászólás
rituálé. Hajnali négykor felkelek, (már háromtól ébren vagyok az ágyban, fáj a torkom) ráfűtök a lakásra. Rutinosan veszem elő a kedvenc bögrém és csinálok egy jó adag sok tejjel készült kávét. Kedvenc blogjaimat nyitogatom, csalódott vagyok ha nem találok új bejegyzést. Tudom már kik ébrednek velem azonos időben, kitől lehet korán reggel olvasni valamit.
A hétvégi tragédiáról én nem írok semmit, sok helyen olvastam ezzel kapcsolatban bejegyzést, nem lehet szavakkal leírni, amit az ember ilyenkor érez. Nem írok semmit, nem érzem helyénvalónak. Még inkább felmerül bennem, én mit tegyek ha elérkezik az osztálykirándulások időszaka? Bemerjem e vállalni, hogy az enyém is egy ismeretlen cég ismeretlen gépjárműjén utazzon? Köztudott, még ha nem is beszélünk róla, leginkább a hogyan hozzunk ki legolcsóbban egy kirándulást szokott lebegni a szem előtt....
Ma hosszú napunk lesz, délután Kiskorúnak elkezdődik a matek, így fél hatra fogunk hazaérni. Most nem nagyon örülök neki, lappang bennem valami, zúg a fejem és a torkom is fáj. Még nem tört ki rajtam, hatott a szombati két korty pálinka, (köztudott, hogy gyógyír minden bajra :D ) de gyorsan kell vennem valamit rá, amivel eltudom kapni az elején. Gondolom nem tett jót a korán reggel egy szál pólóban kiugrom a teraszra enni és inni adni a kutyának projekt. :( Jó pap holtig tanul ugyebár. Már húzok ehhez az akcióhoz kabátot. 
Fázom. Gyakorlatilag végig fáztam a januárt, tényleg így érzem. Én már unom a trikó, póló, pulcsi, kabát variációt. A fel le vetkőzést. A Michelin baba kinézetet, a csizmát, a sálat. Már csak ez a hét ami január és a jövő héten már lehet örülni. Én legalább is nagyon fogok a februárnak. :)

Ez pedig Pepcos szerzemény, leárazás van ott is, kemény 490ft volt. A színe nem ilyen ronda, hanem nagyon szép szürkéskékes. Próbálom kicsit feldobni a lakást, nagyon sok üres fal van, nézem a lakberendezős oldalakat, ötletelek és csak apránként szerzek be mindent, inkább tartson hosszabb ideig de jól meggondolva mi hova kerüljön.



El nem tudom mondani

kovtama | 5:14:00 | 6 Hozzászólás
mennyire hálás vagyok, hogy ma már péntek. Én tegnapelőtt és tegnap annyira fáradtnak éreztem napközben magam, mintha épp valami betegség felé sodródnék. Fájtak a karjaim a hátam, a derekam pont mint amikor tavaszi fáradtság lesz úrrá az emberen. Nincs semmi, nem fáj a torkom, nem érzem, hogy náthás lennék, egyszerűen csak ezer súly volt rajtam mindenhol. Így hét végére mindig ez van, gondolom a korán kelés miatt elsősorban, mert tegnap kb. 5 perc alatt elaludtam a gyerekkel együtt. Megint nagyon korán, negyed tíz körül feküdtem le és fél ötkor a telefonom pittyegése ébresztett fel, ebből tudom hogy mélyen aludtam végig. Ilyenkor nehezebb a felkelés, mikor nem magamtól ébredek.
De mindegy, ma korán itthon leszünk ez a lényeg. Se boltba, se máshova nem kell mennem fél háromkor már jövünk is haza. Tegnap sok mindent megcsináltam, mostam és főztem is. Gyros húst sütöttem, mellé jó nagy adag zöld,jégsaláta, uborka, apró paradicsom, olíva bogyó, feta sajt és tzatzikis, fokhagymás joghurt szósz. Ez volt a vacsora, nekem csak hús,saláta és szósz, Kiskorúnak még átsütött tortilla lap is, ő abba bugyolálta a húst és a salátákat, rá a szósz, nagyon szereti. Maradt belőle mára is. Holnap nem kell főznöm, suli aztán felugrunk anyósomhoz ebédelni, majd úgy haza. Nem szeretnék későn hazaérni, mert akkor olyan mintha nem is lett volna hétvége.
Jó hideg lett ma reggelre nem tudom meddig tart ez még, meg sem "merem" nézni az időjárás előrejelzést.
Azt hiszem most már lassan áthúzom a kanapén a párnák huzatát, kezd zavarni a piros karácsonyos dekor, meg a csillagos és nézek valami mást a Pepcoban. Tegnap vettem egy kis kosárnyi jácintot, fehéret remélem szépen megnő és ki fog nyílni, mert jelenleg csak három hagyma ül a föld tetején apró levelekkel. Valami ilyesmi jó lenne az ablakba, mindjárt vidámabbá tenné a lakást, ez nagyon tetszik:

pinterest
 Amúgy meg:







Lassan megyünk kifele

kovtama | 5:13:00 | | 9 Hozzászólás
ebből a hétből is.  Jövő hét után pedig már február! Hihetetlen, hogy amiért nyüszögtem az már csak egy karnyújtásnyira van. A február az már jó, az már rövid hónap, az már majdnem tavasz, az már ha az időjárás is kegyes lesz már kevésbé vizes. :) És öregebb leszek egy évvel. :/ Mondjuk ez nem túl jó.
Másrészt, ahogy közeledünk az első hónap végéhez az új évben látom, hogy  egészen jól mennek azok a dolgok, amik benne voltak a változtatok rajtuk 2017-ben listán.
  • spórolás
Ez szuperül megy, minden héten dobom a kis dobozkámba az aktuális heti összeget EZ alapján. Mindenképpen végig szeretném csinálni.
  • hűtő, fagyasztó figyelése
Ez is rendben van egyelőre. A zöldség , gyümölcs készleteken és a gyereknek vásárolt tej, kenyér, apróbb dolgokon kívül nem is nagyon vettem semmit, minden van otthon. A fagyasztóba elég hús, mirelit dolgok kerültek még karácsony előtt, a konyhaszekrényben rizs, tészták, bulgur, ez az halmozódott fel. Étel sem került kukába. ami megmarad időnként (most már tényleg pici adag) azt a kutya és a macska kapják, akik nagyon örülnek. Ide tartozik
  • mindenféle kozmetikai termékek
Tartom magam az elhatározáshoz. Nem veszek semmit most, megvárom amíg elfogy a készletem és akkor szeretnék újat venni. Ilyen pl. az arckrémem, amiben változtatást szeretnék.
  • selejtezés, rendrakás
 A nagyján már túl vagyok. A szekrényemben csak azok a ruhák vannak már, amiket tényleg hordok. Minden mindennel párosítható, így nem ér meglepetés.  Már csak a régi újságok átnézése van vissza, miket tartok meg belőlük, miket nem fogok már kézbe venni. Amit már biztosan nem azt beviszem a munkahelyemre.
A blogomban is selejtezni fogok, mert azt még nem tettem meg. Van pár olyan oldal, amit elmentettem mert akkor tetszett, most meg már vagy nem ír a tulajdonos vagy rájöttem még sem az én világom, de még itt ragadtak. Majd a hétvégén lesz rá időm.

Ezek voltak a háztartással, pénzzel kapcsolatos dolgok. A pozitív gondolkodást még gyakorolnom kell, a futást pedig már nagyon várom, de erre az idő miatt még várnom kell. Tegnap nekiálltam este tornázni, mint régen. Ez amolyan "séta" a szobában, van belőle több fajta. 
Leslie Sansone videoit megtaláljátok a youtubeon , ajánlom tényleg nagyon jók és jól átmozgatnak, pedig az elején azt gondolhatja az ember semmit sem ér. Nem így van! A végére tökéletesen elfárad az ember és érzi minden porcikáját. Kezdetben a zene lassú, aztán felpörög és úgy gyorsul minden lépés. Régen, amikor még nem futottam rengeteget tornáztam erre. Lassan el is felejtettem milyen jó tud lenni.

Én ezt csináltam végig:

https://www.youtube.com/watch?v=DYuw4f1c4xs&list=PLbwN3y8ChVSKJBMUGtbrx8HC9gs81xHt9

Időnként kell nekem ez az összegzés, hogy lássam haladok előre. Ez visz tovább.

Ma befejezem a nemszeretem munkámat és az is letudva. Február végén könyvvizsgálat, most nem hagyok semmit az utolsó pillanatra, szépen elrendezek mindent. Ha még a nap is kisüt, ahogy olvastam az időjárás előrejelzésben akkor még jobban is megy majd a dolog. Elég régen láttuk már a napfényt.
Azt hiszem kezdek megint a semmiről írni, úgy hogy nem is folytatom. Nem nagyon történik eget rengető dolog most körülöttünk, ez most inkább jó, nyugi van, úgy hogy nagyon nem is tudok miről beszámolni csak mennek a napok. Olyan, mintha  a férjem még csak most ment volna el, pedig már több mint egy hónapja nincs itthon. Gyorsan teltek a hetek.

Ma legszívesebben ezt csinálnám:


Tegnap ebéd közben

kovtama | 4:22:00 | | 5 Hozzászólás
mondta egy kolléganőm (és este Krikszinél is olvastam) hogy a hónap legszomorúbb napja volt, hát mindjárt rátettem egy lapáttal és még szomorúbb lettem, mint a reggeli bejegyzésemkor voltam. Aztán valahogy délután, mikor vége volt a munkásnapnak és mentem a gyerekért és megláttam, hogy a főút már szép tiszta, elolvadt a hó vagy letakarították rendesen már jobb kedvem is lett. Elmentünk boltba, kutyusnak kellett már ennivalót venni, aztán gyorsan megejtettem egy bevásárlást is, vettünk gyümölcsöket, narancsot, banánt jó sokat kell a vitamin, jégsalátát és savanyú káposztát itt az influenza járvány a káposztában meg sok a c vitamin ( és állítólag még mindig van a hasmenéses is :/ ) és vettünk friss napraforgós kenyeret, meg sajtot, túrót, tejfölt körözöttnek és pár apróságot még úgy hogy a héten már nem is megyek boltba, legfeljebb szombaton míg a gyerek iskolában lesz friss kenyérért.
Aztán azon gondolkodtam hazafelé, vajon betudok e állni egyből az udvarba, ki tudja nálunk mennyi hó esett napközben, mert folyamatosan pötyögött az égből és ha a kocsifeljáró elé tolta egy hókotró, akkor a kocsit kint kell hagynom előbb lapátolni az útból a havat, majd úgy be....de szerencsére erre nem került sor és egyből lendületből be is álltam.  A kocsim pedig szuperül bírja a telet, ez az első amit együtt töltünk. :)
Ittam egy lájtos hosszú kávét, elpakoltam a vásárolt cuccost,  aztán a tiszta ruhát, felmostam az előszobát - ideje volt már - egy röpke porszívózás és mentem ki a teraszon is rendet rakni, mert éjszaka felhordta a szél a havat, reggel már nem volt időm lesöpörni, ahogy a ház melletti járdát sem itt bent az udvarban, így azt is megcsináltam még. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de ez a takarítási, rendrakási mánia nálam akkor erősödik fel igazán, mikor nincs jó kedvem vagy valami nincs rendben körülöttem, eresztek lefelé és akkor rendet rakok magam körül és egy fokkal máris jobb.
A gyereknek ma könnyű napja van, ráadásul a matek tanárnő sem lesz, úgy hogy az egyedüli "rendes" órája angol, ami tényleg nagyon megy neki, így nem kellett tanulnunk sem. ( a többi hittan, meg osztályfőnöki és két torna) 
És még azt a luxust is megengedtem magamnak, hogy Kiskorúnak mirelit pizza volt a vacsora, hálás vagyok Dr Oetkernek, hogy egy olyat is piacra dobott, amit szeret a gyerekem , én meg megnéztem a Királynőből ( Erzsébet királynő élete ITT találjátok) a soron következő két részt.
Kilenckor pedig már aludtunk is. 
Annyira nem is zárult rosszul a tegnapi nap. :)



Éjjel kezdhetett el

kovtama | 4:41:00 | | 12 Hozzászólás
esni a hó, mert most mire felkeltem már akkora, hogy mindjárt mennem kell havat lapátolni,különben nem tudok kiállni az udvarból. Klassz. :/ Még van időm hogy alakul később, mert hóátfúvásokat mondanak, meg egyes riasztást és még mindig esik, ha meg belebotlunk a faluig vezető úton hóbuckákba , meg a Tenkesen is akkor se előre, se hátra. Baromira örülök tényleg, tele a hócipőm szó szerint az egésszel már. A hó alatt itt ott jeges az út, az ember nem is látja, most is mínuszok repkednek szóval csodás napnak nézünk elébe. :( Szó szerint már a tűrőhatárom alatt vagyok időjárásilag. Nyáron hallottam már valahol, hogy az idei tél az kemény lesz - legalább is az elmúlt évekhez képest - de hát az ember már úgy van vele, hogy csak akkor hiszi el lassan, ha majd lesz. Hát lett.
Kiskorú bizonyítványa is kiakaszt, majdnem mindenből egy jegyet rontott, a fő tantárgyak amik számítani fognak majd a továbbtanulásba azok is, az eddigi ötösök négyesek, matek meg gyenge, jóindulatú hármas, mert a témazárói mind rosszak. Hétfő 4 órára megyünk a magán matektanárhoz innentől kezdve heti kétszer reményeim szerint, remélem a második félévben így lesz egy biztos közepesünk. Tegnap elbeszélgettem vele, jövő héttől már az összes jegye beleszámít mindenbe, szóval baromira nem fog érdekelni semmi kifogás és semmi, de semmi, de semmi bele kell húzni és kész.  Szar oktatás ide vagy oda, nincs mit tenni ebből kell kihozni amit kilehet. :/ Sajnos. Úgy hogy kevesebb számítógépezés lesz és az is csak is akkor, ha felmondja a leckét. Nem tudok mit tenni, meglátszik hogy ketten is vagyunk, szabadabbnak érzi a dolgokat. Ha engedek, mostanáig elég elnéző voltam szerintem, akkor ő fogja megsínyleni a dolgokat év végére és jövő félévre. Rettenetesen utálom ezt. 
Nem vagyok jó passzban, az időjárás váltakozása a pluszok és mínuszok egymás után következése letaglóz. Tegnap majdnem elaludtam a munkahelyemen, erre még rátett egy lapáttal némi görcsölés a nőies napjaim miatt, szóval úgy összességében most harcban állok az egész világgal és legszívesebben a fejemre húznám a takarót és ki sem jönnék alóla egészen tavaszig. Folyamatosan fáradtnak érzem magam, hét közben hajnalban kelek, hogy mindenre legyen időm, begyújtani, reggelit elkészíteni és hogy lássam milyen az idő (látom:/ ) mert ha ilyen, mint ma akkor még ki kell bányászni magunkat a hó alól is. Tényleg nem szeretek panaszkodni, nem is akarok csak itt nyávogok magamnak.
Jövő hónapban könyvvizsgálat, addig el kell intéznem pár dolgot, megcsinálni apróságokat amik elmaradtak, de ahhoz meg kellene találnom a munkához való kedvemet is. Szörnyű.

pinterest


Újabb dolgozós

kovtama | 5:01:00 | | 11 Hozzászólás
hét. Viszont már január közepe van és lassan lassan megyünk ki a nem szeretem hónapból. :) A hétvége ismét nagyon gyorsan eltelt és nem csináltunk tulajdonképpen semmit csak úgy voltunk. Pihentünk, társasoztunk, havat lapátoltunk, hógolyóztunk, főztünk, sütit gyártottunk, tanultunk. Nem valami eget rengető dolgok ezek, néha nem is baj ha csak úgy sodródunk. Végre befestettem a hajamat szombaton ez is meg van, egy darabig most el leszek vele. Most már csak egy jó frizkó kellene. Itt ne felejtsem el, hogy Kiskorút be kell jelentenem a fodrászhoz, már megint túl hosszú neki, annyira gyorsan nő ennek a gyereknek a haja. 

Tervben van a nyaralás ez ügyben keresgéltem szállást hétvégén Horvátországba. Véletlenül találtam Klenovicára :



Klenovica -  képek google
Egy csendes kis halászfalu, szerencsére még nem nagyon fedezték fel, bár az utóbbi időben nagyon sok szálloda, aparman és kemping létesült. Nekem elsőre nagyon megtetszett, ráadásul nagyon közel van, egyszerűen és gyorsan oda lehet érni kb. 5 óra az út, ami számomra elég fontos szempont. Ez a kis sziget, ahova belehet sétálni meg nagyon elvarázsolt.
Aztán szóba került még Lun, ez is egy kis halászfalu Pagon és nagyon jó szállást találtunk itt. Az egyetlen ami engem elbizonytalanít, hogy 7 órás az út én pedig annyit nem szeretek utazni, nekem ez már elég messze van.


Lun - képek google

Mindenképpen olyat keresgélünk, ahol nincs tömeg, nyugodt, csendesebb rész, mint a többi és nem túl felkapott. A nyaralás nálunk a pihenésről és a kikapcsolódásról szól a szállás legyen ehhez igazítva, ne kelljen másokhoz alkalmazkodni, elviselni egy egy éjszakai bulizást, ha pedig nyüzsit akarunk, akkor legyen elérhető távolságra más szórakozás, szórakozóhely is. Mindegy, időnk van elég a keresgélésre de az biztos, hogy a Balaton nem marad el augusztusban, mert mindig az marad a kedvenc.

Ma reggel napsütésre

kovtama | 9:21:00 | | | 3 Hozzászólás
ébredtem és már most plusz 1 fok van kint, remélem az még lesz több is és olvadni fog még a hó. Bár a jövő héten megint visszaesik a hőmérséklet úgy hogy nagyon ne szokja ezt meg az ember. Érzem a fejemet is, biztos a melegfronttól, de most nem bánom kibírható. Tegnap este későn feküdtünk le, moziztunk Kiskorúval, sajnos a popcorn elmaradt, leginkább az ő bánatára, mert elfelejtettem venni, így "kínjában" megevett egy csokimikulást. :) Micsoda problémák.
Most duruzsol a cserépkályha, mellettem a forró tejeskávém, minden rendben a lakásban. Este még lefekvés előtt csináltam curry csirkét, még sosem készítettem és na ez irtó finom, picit belekóstoltam. Nem álltam neki magam elkészíteni a curryt, hanem vettem kész alapot ezt:

kép a Tesco oldaláról


Véletlenül landolt a kosaramba mikor már a pénztár melletti sorban álltam ott volt kirakva és már olyan régóta szemeztem vele, le is volt árazva és csirkém is volt itthon így gondoltam kipróbálom. Jól tettem, tényleg nagyon finom, úgy hogy biztos csinálni fogok még. Csak hagyma, répa és ananász kell még hozzá, víz és tej. A csirkét és a zöldségeket meg kell pirítani, rá az alap és a víz és tej keveréke, egyet rottyan és kész is. Én basmati rizst és bulgurt csináltam hozzá, ez lesz majd a mai ebédünk. Ritkán veszek kész valamit, mert inkább a tiszta ételeket szeretem, de időnként jól jön az ilyen és ezek a Knorr és Maggi porok azért nem tartalmaznak "szemetet". 
Túl nagy tervek nincsenek mára, kicsit összerántom még a teraszt, mert tegnap felhordtunk mindent ahogy kint voltunk, aztán a kutya házát is kitakarítom, rakok bele tiszta ágyneműt :) pokrócot és párnát. Délután meg csinálok túrós hamis raffaello golyókat, cukor helyett viszont eritritet rakok bele. Recept ITT 
De gyakorlatilag tele van vele a net, bármelyiket vesszük mind kb. ugyan így készíthető el.  

Tegnap terveztem egy filmet, na az elmaradt inkább a gyerekkel moziztam, de ma délután sort kerítek rá, ha az időmbe belefér. Emlékeztem, hogy ilyen címmel van könyv is és most szembejött velem a neten a film és picit belenéztem. Csak pár percet láttam, de tudom, hogy nagyon jó lesz (amúgy a port.hu oldalán 9,8! az értékelése) így bátran ajánlom nektek. A filmet ITT nézhetitek meg, Alicia Vikander főszereplésével és amiben ő játszik az biztosan jó. :)

"A Janus-szikla egy sziget, messze kint az óceánon, ahová csak háromhavonta jön hajó. Két ember lakja: Tom és a felesége, Isabel. A férfi négy keserves harctéri év után nyugalmat keres, a nő családi boldogságra, gyermekkacajra vágyik. Terveik azonban nem válnak valóra, az asszony újra és újra elvetél. Búskomorságában egész nap csak a parton bolyong, emlékei, vágyai fájdalmasan összegubancolódnak, amíg már nem eldönthető, mi a valóság és mi a fantázia világa. Egy nap gazdátlan csónak tűnik fel az óceán közepén, és a lélekvesztő felől Isabel egyre csak gyermeksírás hangját hallja… Megrázó sorsokról, rossz döntésekről és az örök reményről szó."

Kép és leírás a moly.hu oldaláról


Most jó minden, maradjon is így.:)



Ma reggelre leesett

kovtama | 14:25:00 | 2 Hozzászólás
egy rakat hó. A mai napom nagy része hólapátolással telt el, közben a gyerek és a kutya vígan játszottak a hóban, én meg szidtam a szidni valót. :) Végül két óra alatt végeztem és szerencsére most még a hókotró is betalált a faluba. Most már olvad ezerrel, plusz fokok vannak és süt a nap. Ebből kifolyólag és egy kis ráhatással (hősugárzó) végre, végre felengedett a lefolyócsövem és vígan megy a mosógép. :) Apró örömök és máris komfortosabb az élet! Ebédet nem kellett csinálnom, mert tegnap délután előre elkészítettem, ki is takarítottam, "mosodában" mosott tiszta ruhák elpakolva. Én meg kellemesen elfáradva lepötyögöm ezt a pár sort, aztán megyek felrakom a hajamra a festéket, töltök még egy pohár száraz fehér bort (ittam már egy pohárral a lapátolás után csak azért is) és amíg hat a festék megnézem a kimaradt Válótársak új részét. Aztán lemosom a festéket és forró fürdőt veszek és végre kiélvezem, hogy végre rendben van körülöttünk minden. :)
És ha ilyen marad az idő lehet holnap még is csak megejtjük azt a mozit, amit terveztünk.


Végül rendben

kovtama | 18:56:00 | 3 Hozzászólás
elértünk a munkahelyre és utána haza is egyben, nem volt semmi nagyobb baj, kivéve Kiskorú iskolájának az utcája, na az katasztrófa volt! Tükörjég. De szó szerint. Egyesben mentem és hát nagy szerencsém volt, hogy nem jött éppen szembe senki, mikor megakartam állni, mert hogy sehogy nem tudtam. Csak csúszott a kocsi előre és balra, próbálkozott az ABS veszettül, de hát a jégen ugye tök mindegy, lebegett a kocsi felette. A padka állított meg, nem történt semmi nagyobb baj. Én nem értem, de tényleg hogy miért nem lehet erre felkészülni és hajnalban lesózni legalább az iskola és óvoda környékét??? Ahol amúgy is mindig nagy a forgalom és a gyerekek is csak estek keltek. Na aztán délutánra már el is olvadt, helyette jött az eső de olyan nagy cseppekben, mint a nyári zápor. Én beszaladtam a boltba, aztán a gyerekért és még időben értünk haza, mert ahogy lepakoltam a cuccot és átöltöztem meg kimentem a hősugárzóval a műhelybe a csövet olvasztani -  még nem tökéletes, de talán alakul - már el is kezdett óriási pelyhekben esni a hó. Már most nagyon sok van, mi lesz még reggelre?? Két napom van rá, hogy lapátoljak talán csak elég lesz. 
Chilis babot főztem ma estére és holnap ebédre, mert azt ígértem. Jó meleg van itt bent, rend és tiszta ruha illata és még gyorsan felporszívózom és be is fejeztem mára. Inkább fogom az olvasómat vagy keresek valami kikapcsolós filmet, hogy kipihenten és újult erővel vágjak majd bele a holnapi hólapátolásba. (és annyira szeretném, ha hétvégére a mosógépem ügye is megoldódna, mert ez agyrém :/ )

Reggel háromnegyed

kovtama | 5:59:00 | | | 7 Hozzászólás
négy óta fent vagyok, de olyan hirtelen riadtam fel, hogy azt se tudtam merre van az előre. Úgy aludtam el tegnap, jó korán már fél tízkor, hogy a fejemben egyfolytában az járt, hogy ma hajnalban ónos eső, eső majd intenzív havazás várható, 15-30 cm között. Biztos ez riasztott meg, azonnal pattantam is és néztem ki az ablakon. A kocsim ponyváját már leszedte a szél és az eső is esett már. Kimentem, nem tűnt ónos esőnek, de a szél azóta is ezerrel fúj. Fogalmam sincs mit csináljak, induljak e el a gyerekkel vagy sem, narancs riasztás van érvényben. Ráadásul innen becsapós is, mert nálunk tényleg durva, de ha kijutok a faluból akkor azért a főút már járható szokott lenni, kivéve a Tenkes hegy, ami megint csak durva, lekecmeregni valahogy az aljára, hogy ne csússzunk meg aztán meg délután vissza csak mindig kiszámíthatatlan, hogy feltudunk e jönni. Ha szerencsénk van, akkor nem áll keresztben egy kamion vagy busz, ami ha pont az orrunk előtt van, mert akkor se fel, se le tovább nekünk. :(  Minden évben van pár ilyen dilemmás nap, utálom ezt. Na ilyenkor jut eszembe, hogy még is csak valami városi terepjáróra kellett volna kicserélni a kicsi kocsimat, mert akkor talán nem ijedek meg ennyire, mint most. :(

Ja, az meg ki is

kovtama | 13:39:00 | 10 Hozzászólás
maradt, de csak leírom magamnak, hogy megmaradjon és majd később már röhögve tudjam mesélni bárkinek is. Tegnap este, miközben olyan elégedett voltam azzal, hogy jó meleget csináltam és szépen kitakarítottam, felmostam - hogy aztán beengedjem a tiszta előszobába a kutyát és megint lábnyomos legyen :D - és a gyerekkel matekoztam és aztán olyan finom brassóit csináltam, mint még soha és örülés volt meg minden egészen addig amíg...
nem kezdtem el meghallani, hogy a fürdőszobában valami nagy zubogás van, de tényleg mint egy közeli vízesés és már rohantam is, mert azt hittem hogy eltört a főnyomó cső vagy mi a tököm, 
de nem az volt, hanem az előzőleg berakott mosás. Illetve már a centrifugálás végén egyszer csak nem ki hanem befelé jött a víz és úszott minden. 
Na most, nekünk egy másik csőbe van vezetve az egész, de a kivezető cső befagyott - mint utólag megnéztem, mint egy dugó a végén úgy zárta le a műanyagot - és valószínű pont a mosás utolsó szakaszában. 
Nos, van két adag ruhám, amit a cégnél fogok kimosni nemsokára plusz majd otthon melegítenem kell a csövet hajszárítóval és hősugárzóval, hogy lehetőség szerint még tavasz előtt tudjam használni a mosógépem. 
Aztán amúgy ez már este nyolc óra tájban volt, úgy hogy gyorsan pakoltam a vízóra aknára is plédet meg párnát, mert már azon gondolkodtam, hogy majd a végén ott is lesz valami. Ha hazamegyek még azt is ellenőriznem kell, biztos ami biztos, hogy nincs e esetleg elrepedve már a vízóra vagy valami. Minden évben letakarjuk hungarocellel, arra még pluszban egy fedlap, de idén elmaradt. 
Szóval a január és a hideg most már tényleg mondjon le!!!!!!! Még sosem volt semmi a nagy hólapátolásos éveken kívül - igen nálunk minden évben van két hét, amikor rengeteg, szó szerint rengeteg hó esik, mivel a Tenkes északi oldalán vagyunk - szóval eddig mindig sikerült átvészelnem mindent egyedül, mindent megoldanom egyedül, mindig körültekintőnek lennem és most beütött a ménkűűűűű. Hú, de próbálom kihozni a pozitívat. 
Egyet találtam is, mégpedig azt, hogy most úgy járok el egy darabig, mint az amerikaiak. Mosodában mosok és így kevesebb lesz a vízszámlám. :)

Ui: és miközben ezt leírtam kint ezerrel csöpög mindenhonnan a víz. +3 fok van, juhéééééé. mindjárt elő is kapom a fürdőruhám. :)

Jó lenne

kovtama | 4:16:00 | | 8 Hozzászólás
összekapni már magam, ez tény. Komolyan elanyátlonodtam az idő miatt. :(  Ráadásul tegnap ez a pár centi hó úgy lefagyott, hogy veszélyes volt az autózás, természetesen nem is volt sózás, minek az?? majd elolvad magától, hát nem?? Bele is szaladtam egy balesetbe, sajnos mint később kiderült halálos volt :( :( ez meg tényleg annyira letaglózza az embert. felelőtlenek is voltak, gyorsan mentek, nem kötötték be magukat. ez még nem változtat a döbbeneten, mikor az ember ilyet lát)
Keresgélem, hogy mit tudok kihozni még ebből a három hétből ami vissza van a hónapból, hogy jobban teljenek a napok és ne süllyedjek egy mélyebbre.
Például azon gondolkodtam, hogy bejelentkezem kozmetikushoz, még karácsony előtt voltam, talán október - vagy már szeptember ? - körül és egyrészt rám férne, másrészt olyan jól el lehet lazulni egy jó kis arcmasszázs közben. Azt hiszem meg is kérdezem mikor tudok elmenni. A kozmetikusi téma miatt mondom, hogy a múlt hétvégén a Müllerben voltam csak úgy nézelődni. A mindenfajta krémek, kencék között nézelődtem és egy pillanatra belenéztem a tükörbe, nos nem kellett volna. Nem verem nagy dobra csak nektek írom le, hogy nagyon fáradtnak és öregnek láttam magam és a bőröm. Nem, nem volt rossz kedvem szóval nem azért. Kifejezetten láttam a korom - 46 éves leszek a jövő hónapban - és amiről azt gondoltam, hogy pár év letagadható lenne ha akarnám, nos most egyáltalán nem úgy láttam. Olyan fakó és színtelen voltam, mint egy ezer éves papírlap vagy "mittudomén", pedig volt rajtam pici szemfesték és szempillaspirál, jó más nem nagyon, de akkor is. Egy fáradt arc nézett vissza rám. Most azon töröm a fejem, vajon van e valami olyan csodakrém, ami egy picit segítene a dolgon. Jó tudom, elsősorban a belső harmónia az, ami a külsőnket befolyásolja és én most a hideg miatt abszolút csak a nyomoromat látom :/ de azért az idő múlásával jó lenne már egy igazán testhez álló arckrém, mondjuk amiben van ránctalanító is. Hajlandó lennék erre picit többet is áldozni csak jó legyen. Vízhiányos a bőröm szóval valami ilyesmi kellene, no meg hogy fiatalítson rajtam úgy egy 3-5 évet. Esetleg ha valaki használ valami jót szívesen venném, ha megírná. Rengeteg márka zúdul ránk reklámokból, újságokból, jön velem szemben a neten de fogalmam sincs melyik legyen az. Én évekig egyhez ragaszkodtam a Helia D krémei azok, amik nekem beváltak és szeretem őket, de sose lehet tudni van e új a nap alatt. Eddig nem nagyon foglalkoztatott a téma, de én nem tudom, valahogy most úgy érzem foglalkoznom kell ezzel is. Múlik az idő. Egyébként ez valami borzasztó, mennyire gyorsan. És valahogy egyre inkább ráparáztam ette az öregedés témára. :/ Pedig azt hittem nem fogok, mert ha az ember nem érzi magát annyinak, amennyi biztos nem is látja. Nos én látom.
Na szóval a kozmetikus az első, ami kicsit kirángathat a hétköznapok rutinjából egy délutánra.
Nem is tudom mi lenne még. Gondoltam már a lakás átrendezésére is, de annyira kötött minden, hogy az eléggé nehézkes, főleg a nappaliban. Nem igazán lehet variálni, mert ahhoz nem elég nagy, hogy csak úgy átrendezzek mindent, a jól bevált nagy étkezőasztalról meg nem szívesen mondanék le, hogy nagyobb hely legyen. Talán a kiegészítőkkel lehetne még variálni, képek, apróbb polcok és egy két kisebb szekrény, amolyan pici lerakodó, most ilyenekben gondolkodom. A lakberendezés szerintem az egyik legjobb időtöltés és a legjobb hangulatvidámító dolog. :)
Van még pár apróság a szanálásban is, pár fiókban még nem néztem körül, hogy mi az ami mehet a szemétbe, mi az ami még kell és a gyereknek a szobájában, főleg a ruhásszekrényében sem, hogy mit nőtt ki, mit nem hord, mi az ami csak foglalja  a helyet. Ezeket majd megejtem hétvégén. De amúgy a nagyján már túl vagyok és olyan jó, hogy rendezettebb lassan minden. Amúgy sincs nagy kedvem az ilyen mínuszokban kint lenni, ez már nem az én világom, jobban szeretek bent ténykedni.
Egy jó könyv mindig kikapcsol és múlik vele az idő, de valahogy hétvégén napközben nem foglal le vagy egyszerűen mást csinálok helyette és amúgy is jobban szeretek este, mikor már lefekszünk, elalvás előtt olvasgatni.  De tény, hogy ez is jó időmulasztó és rossz kedv elűző dolog.
Vidámító dolog lehet még a netes áruházakban nézni a tavaszi virághagymákat, nézegetem a tulipánvilág oldalát, hogy mik lesznek az újdonságok, kaptam Starkl magazint, bár még sosem rendeltem tőlük semmit jó átböngészni, hogy  milyen új dolgok vannak. Régebben mindig onnan tudtuk, hogy na nemsokára tényleg itt a tavasz, hogy kirakták a boltok polcaira a vetőmagokat, virághagymákat, ezt azt. :) Most már majdnem egész évben ott vannak, elveszett a varázs.
Mindenképpen valami friss zöld és színes az ablakokba. Virág, nárcisz, jácint, amit éppen el lehet csípni a nagyobb üzletekben. Egy jó forró fürdő, egy finom illatú fürdőhabbal....Ritkán engedem meg magamnak, mert alapból jobban szeretek zuhanyozni, de ilyen januári hideg napokon azért jó tud esni. Hétvégére tervezek egy mozit is, megnézzük az Utazókat, legalább is eddig még úgy van, remélem az időjárás is engedi. Nem szívesen vezetnék egy olyan úton, mint a ma reggeli. :/
Végül tegnap délután szép rendet csináltam, jól befűtöttem, mostam egy adagot és csináltam a hétfői sült hús maradékából (magamnak szeltem két szeletet a holnapi munkahelyre becipelős ebédemhez. Sült hús lecsósan elkészítve bulgurral) brassóit a gyereknek, majd tanultunk egy kicsit és még egy részt is megtudtam nézni a Bosszú című sorozatból, amit régebben elkezdtem, aztán beleuntam, majd most jó pár hónap kihagyásával ismét nézem, ha időm és kedvem van hozzá. Hát így.
A tegnapi nap vége azért nem is lett olyan rossz, mint ahogy indult.






Ma reggelre leesett

kovtama | 5:11:00 | 7 Hozzászólás
pár centi hó. Azt hittem ebből kifolyólag nem lesz olyan hideg kint, de az is maradt most éppen -12 fok , jól éreztem én amikor az előbb kinéztem, hogy hidegebb van mint tegnap. És fázom már két hete egyfolytában, úgy érzem. A híreket olvasva, fülembe ültette a bogarat az egyik cikk, hogy már milyen sok vízóra elfagyott ezen a télen, mert senki nem számított erre az extrém hidegre. Na mondjuk én meg sem néztem a mienket, mindig a férjem szokta elintézni, kiengedni a kinti csapból a vizet stb. Szóval idáig fel sem merült a gyanú bennem és a házban se éreztem változást a víz milyensége miatt, de azért most izgulok, hogy nálunk ne legyen az aknában gond. Jóval a fagyhatár alatt van, de mondjuk mi se szoktuk még külön betekerne az órákat ronggyal, meg semmivel mert eddig sosem volt gond így sem. Mondjuk évek óta nem is volt már ilyen hideg. Jó lesz hétvégén ellenőrizni azért. Addig meg fohászkodom, hogy ne legyen baj.
Ha minden igaz gyerek megy iskolába, tegnap este már jól volt én meg elrohanok reggel igazolásért. Tegnap még tanultunk. gyakoroltunk. Lájtos vacsorát evett, zsemlét, sonka szalámit, pici főtt tojást, pár szem sós kekszet. Ki is volt akadva, hogy nem ehet rendes ennivalót, de hát ilyen az élet. Talán majd ma. 
A legjobb reggeli elfoglaltságom egy pohár forró, sok tejjel készült kávé és a kedvenc blogjaim olvasgatása, amíg átforrósodik a cserépkályha. Jó itt üldögélni mellette és ébredezni. Nehezen kelek fel minden reggel, ilyenkor hét közepén meg már egyre nehezebben. Tegnap fél kilenckor feküdtünk le, igaz már éjjel egy óra óta fent voltunk a betegség miatt, és szerintem kb 10 perc alatt el is aludtunk. Kérdezte is a gyerek, hogy nem olvasunk? Minden este szoktunk, de ezt tegnap kihagytuk. Sokat aludtam elmaradtak a szokásos éjjeli két három felébredések is, de még így sem pihentem ki magam teljesen. Mióta elkezdődött az év és visszamentem dolgozni én minden hét elején a hétvégét várom. :) Jó, mondjuk ebben benne van az is, hogy most éppen egy nemszeretem dolgot csinálok, de tényleg csak az éltet most is, hogy már legalább szerda van. Sajnos az a része nem változott az előző év óta sem, hogy esetleg jobb lenne vagy valami inspirálna a munkámban. Monoton, egyhangú, semmi kihívás csak teszem a dolgom egyik napról a másikra. Mindig ugyan az. Bár szeretem, ha más téren a napjaim kiszámíthatóak és tervezhetőek, a munkámban a monotonitást már ennyi év után nehezen viselem. 

Csak erre vágyom a hétvége egyik napján:

 A másikon lehetnek programok. :)


Amikor már azt hiszed

kovtama | 5:02:00 | 17 Hozzászólás
hogy ok, túllépsz a hidegen, tél van, beletörődsz és próbálsz visszarázódni a dolgokba, na akkor tuti megint lesz valami, amit nem vártál. Gyerekért tegnap délelőtt a második óra után el kellett mennem és hazahozni, mert megint beleesett ebbe a hányós vírusba. :/ Tök jó, másodszor. Már reggel is mondta, hogy fáj a hasa, de nem engedtem, hogy maradjon tegnap volt (lett volna)  egy régi matek dolgozat javítója, sokat készültünk rá és tök jól megy minden feladat. Na akkor már elmondása szerint még be sem csöngettek, már rohant a mosdóba, aztán óráról is, aztán a második óráról is és akkor hívott fel. Az osztály persze jól járt, mert a dolgozatot elnapolták, mert együtt írják, úgy hogy most ő lett az osztály császára, mondjuk ez engem nem vigasztal. Hazahoztam, készítettem neki tálcára egy pucér zsemlét, hideg kólát, pár ropit, ezt az én meg mentem vissza dolgozni. Délutánra egész jól lett, már nem volt semmi, úgy hogy megengedtem, hogy két vékony szelet húst egyen, na ezt nem kellett volna, mert már este úgy feküdt le, hogy nyom a hasa, egész éjjel forgolódott, éjjel egytől még hol fent van, hol alszik (én meg végig fent) most éppen alszik. Most gondolkodom, hogy maradjak e itthon vele egy napot, míg jobban lesz vagy később menjek be dolgozni, ahogy megint mindent elé rakok, nem tudom még. Az biztos, hogy el kell szaladnom boltba kekszért, zsemléért, mert csak egy van már itthon és lehet úgy megyek a dolgomra tovább, na majd eldöntöm még fél nyolcig. Ennyit egész évben nem szokott beteg lenni, mint most szeptember óta. :( Tele a hócipőm amúgy. 
A kutya meg úgy horkol komolyan, hogy lehet mindjárt megijesztem :D Tegnap délután óta bent horpaszt az előszobában, ki sem lehet robbantani.  Én igazán állatbarát vagyok és imádom ezt a kis dögöt, nem is zavarog itt bent, nem ugrál, nem mászkál, nem szemtelen, de na én akkor is jobban szeretem, ha jó az idő és kint van. A jó időn azt értem, hogy nincs ilyen hideg.  Mondjuk ebben nem ért velem egyet az tuti :) Most már nem nevetem ki a kutyakabátba bújtatott állatokat, sőt én is ráadnám most, ha lenne az tuti.

Egyébként észrevettétek, hogy már milyen sokáig világos van?? Lassan haladunk előre az időben  :)




Lassan megszokom a

kovtama | 5:00:00 | 9 Hozzászólás
hideget, tegnap már többször kidugtam az orromat is, futkároztunk a kutyával, teraszt takarítottam, söpörtem a járdára fújt faleveleket. Persze azért nem estem túlzásba, de jót tett egy kis mozgás. Ez azért nem azt jelenti, hogy megkedveltem ezt az időt, nagyon várom már, hogy véget érjen az éjszakai nagy hideg. Elszoktunk már tőle ez az igazság, viszont a kertnek jót tesz, megfagynak a kártevők. Mondjuk azt meg csak remélni tudom, hogy más virágom nem fagyott el, pl. a Hortenzia, bár betakargattam jó sok falevéllel, de még is....
Tegnap délelőtt és délután is járattam az autót kicsit, biztos ami biztos alapon. Tavasszal tényleg muszáj lesz nekiállni a garázsnak, remélhetőleg most már megtudjuk csinálni. Délután kiraktam a szemetest is a ház elé, ne kelljen ma reggel ezzel foglalkozni.
Elkészítettem a mai munkába cipelős reggelim és ebédem. Volt még itthon ananász, sikerült egy nagyon finom édeset kifognom Kiskorúnak gyártottam is a feléből banánnal és mézzel gyümölcssalátát még tegnap, a maradékot viszem ma, gránátalmával és egy joghurttal. Ez lesz a reggelim, aztán ebédre meg tonhalat, salátával és főtt tojással fogok enni. A gyereknek szendvicset gyártottam, almát raktam mellé. A nap többi részét nem tudom, bár még mindig van húsleves és bár hétvégén jó sokat ettünk lehet, hogy még az lesz a vacsora.
Na itt hagytam abba tegnap, most meg itt ülök mellettem duruzsol a kályha és fel nem foghatom, hogy ma már megint hétfő. Igen, nyüsszögök, én ezért. Simán elbírtam volna még egy napot itthon, ez a két nap mindig úgy elrepül hogy az ember szinte észre sem veszi. Az időről nem mondok inkább semmit, ez van viszont az nagyon elszomorít, hogy a kutyus egész nap kint lesz most és hiába van bélelt háza a teraszon, azért csak hideg lesz neki. :( Szinte az egész hétvégét bent töltötte csak pár percekre ment ki ő is és vígan durmolt az előszobában a párnáján. Remélem nem lesz baja, legyen már pár fokkal több ezért is.
Hétvégére kellene valami programot csinálni, szombat délutánra ha már úgy is bent leszünk a városba. Most ezen töröm a fejem mi legyen az. Kellenek a programok, hogy gyorsan teljen ez a nem szeretem hónap.
Rengeteget gyakoroltam a gyerekkel hétvégén, ma megint dolgozatot fognak írni és felelni is, fél évi hajrá, remélem ő nem fog se izgulni, este legalább is úgy láttam rajta és jól sikerül neki.
Ma ezért izgulok én. :)

Könyveshétő

kovtama | 4:29:00 | 2 Hozzászólás
kép és leírás: moly.hu
Arlene ​28 éves tévériporter, aki a munkájában és a házasságában egyaránt kiégett; mindennapjai egyetlen érdekes színfoltja ötéves lánya. A fiatal anyuka már jó ideje úgy érzi, csupán statisztaszerepet játszik saját életében, amikor egy nap úgy dönt, elhagyja a férjét, és a kis Laurennel együtt nagyanyja házába költözik, a városba, ahová legszebb gyermekévei kötik.
Hayden 33 éves művészi jégszobrász, jóképű és titokzatos. Városszerte pletykák célpontja, hiszen apjával és húgával él, látványos karrierje ellenére sincsenek közeli barátai, mosoly pedig kizárólag akkor villan fel borostás arcán, ha imádott jégszobraival foglalatoskodhat.
Kettejük találkozása sorsszerű. Arlene az első pillanattól ellenállhatatlan késztetést érez arra, hogy boldoggá tegye a férfit, akiből valósággal árad a szomorúság. Hayden nehezen, de megnyílik felé, a legfontosabb dolgot azonban jóhiszeműen elhallgatja előle, és ezzel nemcsak a nőt, de a kislányát is veszélybe sodorja.

Azért a korán reggeli

kovtama | 17:13:00 | | 1Hozzászólás
sajnálom magam egy picit dologból kikecmeregve ahogy befejeztem a bejegyzést felemeltem a fenekem a kanapéról és tenni venni kezdtem a konyhában. Rájöttem - micsoda felfedezés - hogy attól nem fogok felmelegedni, hogy csak ücsörgök és nézek ki a fejemből egy pohár kávéval a kezemben. Úgy hogy irány a konyha, bepakoltam a mosogatógépbe a tegnap esti két tányért még a többihez és így végre tele is lett és elindítottam a gépet. Közben rendet raktam a szekrényben a lábasok, edények között és a mozgástól mindjárt jobban is lettem. 9-re jó meleg lett itt bent, akkor csináltam egy 5 perces kereszthuzatot, jól kiszellőzött a lakás csak úgy áradt be a friss, csípős levegő és ez jó volt. Tíz órakor már indultunk is itthonról, Kiskorút kiraktam a szokásos parkolóban, egyedül ment tovább én meg mentem a magam útjára. Férjemnek kerestem valami szülinapi meglepetés ajándékot, de valahogy nem jut eszembe most semmi. A Pepcoba néztem be és ott találtam egy szuper szürke pólót ráadásul le is volt árazva, így jobb híján azt vettem, nekem nagyon tetszik. Majd valami apróságot még kitalálok mellé és egy nagy buborékos borítékban el is tudom küldeni. Mindenhol leárazás hegyek. Jó, nem tudtam megállni hogy ne vegyek semmit, de tényleg csak két kis apróság egy kis fonott szív ide a könyvespolc mellé és egy nagyon klassz kávés bögre a munkahelyemre, mert ami bent van annak már vagy két éve letört a füle - persze kedvenc - és hiába ragasztottam meg többször a sok mosogatástól csak leesik. Muszáj volt már valamit. A kettő együtt 590 ft volt, úgy hogy most nincs lelkiismeret furdalásom. Aztán bemérettem az akkumulátoromat is gyorsan, mert elég nehezen indult a kocsim, szerencsére az tökéletes viszont az egyik saru félig volt rajta, valahogy meglazult a csavar, úgy hogy rendes volt a bolti eladó, visszarakta, meghúzta a csavarokat és utamra engedett. Legalább ez is letudva.
Egy órára értünk haza, ebéd majd a gyerek ment skypolni az osztálytársaival én pedig nekiálltam kisuvickolni a fürdőszobát, wc-t. Becsempésztem időközben a macskát a kutya előtt, előbb evett, ivott, aztán elvonult és lefeküdt, utána adtam a kutyusnak is enni, inni és most mind a kettő itt bent a melegben durmol. Na már ezért is lehetne kint jobb az idő sajnálom őket, hogy amíg mi dolgozunk addig ők 8 órát kint vannak a hidegben.
Most pedig még van háromnegyed óra hatig, akkor kezdünk el matekot gyakorolni és addig tudok olvasni egy kicsit. Hát így. :)

Azt hiszem ma van az a nap

kovtama | 7:16:00 | 14 Hozzászólás
amikor először fázom a mostani télen. A szél végre elállt, tegnap majd levitte a fejünket és nagyon jeges levegőt vágott az arcunkba. Alig vártam, hogy hazaérjünk. Napközben az ebédidőmben kiszaladtam bevásárolni, így tényleg korán már három órára itthon voltunk. Mindenki bejöhetett, kutya, macska sajnáltam őket. Ma reggel ment ki mind a kettő hat órakor. Azóta vagyok én is fent, már pattog a tűz, de olyan lassan melegszik most fel minden, legalább is így érzem. Szerintem még a falakból is a hideg árad. Most valahogy nem találok semmi pozitívat ezekben az első januári napokban, hiába keresem. Régen volt már ennyire mínusz kint, most úgy érzem egyfolytában fázom.
Éppen ezért vagy  mert már olyan régen főztem, tegnap este csináltam egy jó nagy fazék húslevest. Teleraktam mindenféle jóval, sok csirkemájjal, vettem combokat, pulykanyakat is és raktam bele jó sok zöldséget, répát, borsót, kelbimbót. Nagyon nagyon finom lett és remélem megvéd a megfázástól is. :) Meggyszószt is csináltam, jó lesz a főtt húshoz. Kiskorúnak ha hazaérünk a suliból csinálok pár szelet rántott húst is. 
Nincs bennem most semmi gondolat, amit megtudnék veletek osztani. Haladnak a napok előre, ami jó mert legyen már vége ennek a hónapnak, nagyon hosszú. :/ A gyerek nyelvtan és matek dolgozata is ötös lett, ez volt a héten a legeslegpozitívabb dolog ami történt. 
Most csak igyekszem túlélni ezeket a farkasordító hidegeket. Mennyi nap kell még, hogy kicsit melegebb legyen az idő??? :(

Hú, hát ez

kovtama | 4:52:00 | 7 Hozzászólás
a szél, ami tegnap óta van. A hideg az nem is érdekelne, mert az ember legfeljebb kettővel több valamit húz magára, de a szél az nagyon nem jó. Csak kapkodom a fejem, mint egy nyári vihar csak mínuszokkal. Amúgy is a január az én nem szeretem hónapom, mert szinte mindig akkor van tél és ráadásul hosszú hónap és most még sarki hideggel is jött. Eddig még nem fáztam, de ez most szó szerint kikészít. Az ágyból egyáltalán nincs kedvem felkelni, kimenni, elindulni itthonról meg pláne. És hétvégére ez a hideg még fokozódik.:( Tegnap előtt este meg olyan nagy pelyhekben esett a hó, pillanatok alatt lett fehér minden, hogy ahogy néztem eszembe jutott, ha ez így fog menni egész éjjel reggel négykor kell kelnem, hogy végezzek a lapátolással mielőtt elindulunk itthonról. Szerencsére este 10- re elállt, sőt másnap reggel azt a kicsi pár centit mire felkeltünk Kiskorúval a szomszédom el is lapátolta, amit nagyon meg is köszöntem.
Na de mindegy, ez van és ha siránkozunk sem lesz jobb szóval lépjünk túl rajta. Keressünk valami jót akkor, ha már az idő nem az. 
Nekem a jó a mai napban, hogy hát ugye egyrészt a péntek már félig hétvége, ma fél háromig dolgozom, lesz időm bevásárolni és kicsit előbb érünk haza. A boltból csak apróságok kellenek, tej, kenyér, mindenféle és jó sok zöldség,  mert egy finom mindent bele húslevest készülök hétvégére főzni. A másik jó, hogy még ma is lehet annak örülni, hogy a gyereknek a kedden írt nyelvtan dolgozata ötös lett, a legjobb az osztályban - istenem ebben a sulis évben olyan ritkán hallom, hogy a legjobb - és a matek dolgozatába belepillantva azt mondta a tanár, hogy látszik, hogy tanult, úgy hogy reménykedem, hogy az is jó lesz. 
Aztán persze a legjobban annak lehet örülni, hogy bár egy nappal rövidebb ez a hét, végre még is csak mindjárt itt a hétvége és lehet pihenni. Nem tudom ki hogy van vele, de nekem nehéz volt a kezdés, visszaszokni a munkába a reggeli koránkelés meg pláne. Jó fáradt is vagyok, de ez gondolom tényleg csak attól van, hogy vissza kell szokni a "munkás hétköznapokhoz."
Holnap ismét lesz kicsi időm magamra míg a gyerek suliban lesz és szándékomban is áll kicsit nézelődni itt ott csak úgy a kedvemre, mert mint leírtam az idei évben inkább spórolni szeretnék, mint költeni és ebből kifolyólag nem akarok költekezni viszont a nézelődést nem tagadom meg magamtól.
Mára nincs nagy tervem csak túlélni a délelőttöt, gyorsan bevásárolni és időben hazaérni és bekuckózni és megnézni egy egy részt a sorozataimból vagy olvasni a mostani könyvemet. Tegnap délután rendbe vágtam a lakást, délután lemegy egy mosás majd és kész. Hogy Meryl Streepet idézzem az Ördög Pradát visel című filmből: Ennyi. :)

Viszont van ilyen az ablakomban, kolléganőm biztos kitalálta a gondolatom, mikor itt írtam, hogy a karácsonyi díszek után már jácintokra vágyom , mert amikor mentem első nap dolgozni ez várt az asztalomon. Névnapi ajándék és gyönyörű :)




Még egyszer a gyerekem

kovtama | 4:38:00 | 11 Hozzászólás
kedvéért megteszem, de aztán nem vagyok hajlandó részt venni ebben a "harcban" és az iskola által generált feszkóban. 

Ha valaki még megtenné, hogy a facebook oldalán bemegy erre az oldalra:


És a linkre kattintva ott ( és nem a youtube oldalán! mert az nem számít pontnak) lájkolná Kiskorú videoját vagy megkérné pár ismerősét, tegye meg azt nagyon megköszönné ő is és én is.

Ilyennek kitenni gyerkőcöket, hát megvan a véleményem amúgy róla és a gyereknek is elmondtam, de ha már ennyit dolgozott vele neki sem szeretnék nemet mondani. Miért van az anya? :)

Köszönünk minden segítséget. :)

Ui. Igen tudom, hogy ez a játék hülyeség. A gyerek is tudja. De ettől függetlenül most nem akarok olyan anya lenni, aki erkölcsi prédikációt tart az egészről, mert tudom, hogy nem erre van szüksége. Nem én hoztam a szabályokat és bármennyire is viszolygok tőle a gyerek ezt nem hiszem, hogy teljesen megértené. Befogadja,  átbeszélhetjük, de ő sajnos csak azt látja, hogy mások jó indulatától függ az egész. :( Még az is lehet, hogy ennek szombaton véleményt is adok.

Igen, ez tényleg elképesztő

kovtama | 12:31:00 | | 6 Hozzászólás

Elképesztő házban él egy család az Északi-sarkvidéken

"A Hjertefolger szó norvégul azt jelenti, „a szív követője”. A Hjertefolger családra nem is lehetne jobb nevet kitalálni: egészen biztos, hogy a szívüket követték, mikor 2013-ban mindent hátrahagyva kivonultak a természetbe, és megépítették elképesztő otthonukat az északi sarkvidékre.
A hattagú család Sandhornoya szigetén telepedett le, Oslótól 1000 kilométerre északra. Itt építették fel iglura emlékeztető házukat, egy 3 szintes, 5 hálószobás, 2 fürdőszobás otthont, amit egy 8 méter magas geodetikus félgömb vesz körül. Ez a burok megvédi a házat az időjárás viszontagságaitól, valamint lehetővé teszi, hogy alatta olyan zöldségeket és gyümölcsöket termesszen a család, mint a kiwi, a szőlő vagy az uborka. "

Cikk és a képek átvéve .http://www.nlcafe.hu/otthon/20170104/eszaki-sark-csaladi-haz/


 





 Hát igen ez tökéletes a hely, hogy az embernek ne legyen magas vérnyomása. :D

Elég ramaty első

kovtama | 5:44:00 | | 2 Hozzászólás
munkanap. Nekem is gyereknek is. Ő mindjárt egyessel kezdte az évet és két dolgozattal. Én emlékszem még, amikor gyerekkoromban a téli szünet után mi arról meséltünk, hogy milyen volt a karácsony, hogyan ünnepeltünk, mi volt az ajándék, a vacsora, kipihentük e magunkat, ilyenek. Most nem. Most nem bejelentett témazáró és egy röpdolgozat, ne hogy az a büdös kölyök jól érezze magát és örüljön a barátainak. Mindegy, a röpdolgozat egyes lett, persze beparázott a gyerek, fél is a tanártól ez már ötödikes kora óta tart, nagyon maximalista az illető, kemény, hangos, időnként kiabál, de nagyon jó oktató! mindig lehet javítani ezt megengedi, csak hát a gyerek a lepkelelkével nem tolerálja, ha magas hangon a szemébe mondják, hogy 2x mondtam el, tudni kell, hát mit nem értesz ezen? nincs idő tovább erre! úgy hogy sürgősen felhívtam a családban tanítóként dolgozó rokonomat, hogy van e felsősöket tanító matek tanár ismerőse, kollégája akihez már mostantól tud járni a gyerek, mert nem szeretném megvárni a februárt - akkortól mehetünk oda, ahova jártunk, mert most diplomáját írja az ismerős- ha így megy, akkor nem lesz jó vége. Ma délelőtt hív, remélem szerencsénk lesz, éppen most ment vissza egy nagyon jó tanár hozzájuk a suliba, olyan idős, olyan stílusú mint ő és ha ez így van akkor már látatlanba azt tudom mondani, hogy jó lesz nekünk. Remélem, hogy beférünk az idejébe és minden rendben lesz ezzel is. De azért hadd jegyezzem meg milyen jó, hogy még év elején beraktak két korrepetálás órát, ami része a tantervnek, de oda általában azt hívja a tanár, akit felkészít pl. matek versenyre és nem azokat, akiknek kellene. Tavaly még sűrűn volt, hogy ment a gyerek, kértem is és meg is mondtam neki, hogy muszáj és soha nem is csapott be, járt becsülettel és haszna is volt. Idén eddig kb. kétszer jutott el, mert mindig valakit felkészítettek valamire. Nem baj, akkor járunk külön az talán jobb is lesz. A második félév a fontos, addig még annyi időnk van! Csütörtökön mindenesetre lehet javítani, tegnap ezerrel gyakoroltunk - amit szoktunk is, de képtelen vagyok kiverni a gyerek fejéből, hogy ne görcsöljön, gondolja azt, hogy otthon van és gyakorol és a dolgozat alatt is az legyen a fejében, hogy nem kell félni, mert készült rá - úgy hogy elment az egész délután, ma is ugyan ez lesz. Totál elfáradtam, hát még ő. A másik dolgozat nyelvtan volt, attól nem félek, ő sem. Szóval ez van, férjem szerint nem érti mi nem tetszik nekem, hát a gyerek dolga, hogy tanuljon és kész. Ezzel egyet is értek, de akkor is. Én járok szülőire, fogadóra, én látom a gyerekeket a suliban, osztálytársakat és nem csak az enyém ilyen, hallom másoktól is - pl. elsősök szüleitől - hogy görcsöl a gyerek, izgul, fél hogy nem sikerül valami. Hát ne mondja már senki nekem , hogy ez normális. Én nem voltam mindig kitűnő, voltam rosszabb is jobb is, de soha, soha nem féltem bemenni az iskolába. Van még 6 hónapunk, hogy javítsunk, elég lesz rá.
A munkahelyről úgy jöttem el decemberben, hogy minden fontos és nagyobb melót megcsináltam és ezer dolog fogadott engem is. Februárban könyvvizsgáló, még lett egy csomó számlám amit év végéhez hozzá kell könyvelnem, kolléganőt ma helyettesíteni kell, mert beteg lett a gyerkőc és a férj, szóval belecsaptam ott is a lecsóba. :) A szemem lassan gyógyul, de tényleg szó szerint lassan és ez is eléggé leviszi a komfort érzetemet. 
Na mindegy, azt mondják ha rossz a kezdés akkor majd minden jó ha jó a vége. Remélem.
Nehéz volt reggel felkelni, sajnos nem magamtól hanem a telefonomra ébredtem és ilyenkor tudom, hogy nem pihentem ki magam és ez így rossz. Hirtelen azt se tudtam hol vagyok, alig tudtam kikecmeregni a takaró alól. De muszáj, mert rá kell fűtenem a házra, hidegeket mondanak nem lenne elég, ha csak este tenném meg, úgy hogy nem sokáig tudok vacillálni azon, hogy aludjak még vagy tegyem a dolgom. Hétvége felé meg akár -15 fok is lehet?? Tegnap olvastam az időjárás jelentést. 
Aztán meg úgy döntöttem szelektálok tovább az életemben. Nem tudok már mit kezdeni az állandóan síró rívó emberkékkel. Unom a megmondó embereket. Nem tudok már bemenni olyan blogba, ahol csak nyöszörgést olvasok, mások hibáztatását a saját rosszért, akik nem tudnak és nem is akarnak picit sem jobbítani a helyzetükön. Akik írnak valamiről, engedik hogy elmondd a véleményed, aztán még te érzed kellemetlenül, ha nem egyezik vagy ha tanácsnak szánod és a végén még te leszel a hülye, mert hogyan is látnál bele a valóságba? Ok, ez igaz. De akkor nem kell írni róla vagy ha igen, akkor vállalja mindenki, hogy lesz aki esetleg más véleményen van. Nem kell megsértődni, nem kell rosszat feltételezni - ez amúgy is olyan jó kis magyar szokás, mindjárt rosszat feltételezni a másikról -és azt, hogy csak b á n t a n i akar. Nincs nekem se türelmem, se erőm, se idegem ezekhez az emberkékhez. 

Meryl Streep ezt annyira, de annyira jól megfogalmazta! ÉN is ezt akarom, erre fogok törekedni ebben az évben:

"Bizonyos dolgokhoz nincs már türelmem. Nem azért, mert arrogáns vagyok, hanem egyszerűen azért, mert az életem elért egy pontra, ahol már nem akarom az időmet olyan dolgokra pazarolni, amelyek elszomorítanak vagy fájdalmat okoznak. Nincs türelmem a cinizmushoz, a szélsőséges kritikához és bármiféle elváráshoz. Már nem akarok olyanoknak megfelelni, akik nem kedvelnek engem, olyanokat szeretni, akik nem szeretnek viszont, olyanokra mosolyogni, akik nem mosolyognak vissza rám. Többé egyetlen percet sem pocsékolok azokra, akik hazudnak, vagy manipulálnak. Úgy döntöttem, nem tűröm meg a tettetést, a képmutatást, az őszintétlenséget és az üres gazsulálást. Nem érdekelnek a pletykák. Gyűlölöm a konfliktust és a hasonlítgatást. Egy olyan világban hiszek, ahol az ellentétek megférnek egymás mellett, ezért elkerülöm a konok és rugalmatlan embereket. A barátságban nem állhatom a lojalitás hiányát és az árulást. Nem jövök ki azokkal, akik képtelenek bátorítani és dicsérni. Untatnak a túlzások és nehezen viselem azokat, akik nem szeretik az állatokat. És mindezek felett, nincs többé türelmem azokhoz, akik nem érdemlik meg a türelmemet." – Meryl Streep hitvallása

Hát ennyi. Ebben minden benne van, amit én szeretnék ebben az évben. Elég nekem az, ami most körülöttünk folyik a világban, kicsit félek is tőle hova vezet majd ez. Félek, hogy nem látok a jövőbe, pedig néha milyen jó lenne, mert egy csomó felesleges aggodalomtól megkímélném magam, félek, hogy amikor én nem leszek mi lesz majd a gyerekemmel, milyen világban fog élni, lesz e akkor normális élet, lesz e miért küzdeni, lesz a rendes családja, lesz e munkája, nem fog e éhezni vagy nem kell e neki is vándoréletet élni, lesz e hazája??? És még annyi mindent sorolhatnék.  Így sem lehet, úgy hogy ezeket a gondolatokat is el kell zárnom egy fiókba és csak a mának élni!

Annyira szeretném, ha a 2017-es év mentálisan jobb lenne mint volt az előző.  Még van mit javítani a szorongásomon és az aggódásomon, több relax és elengedés, már ami a rossz dolgokat illeti.

Na ez a bejegyzés nem sikerült túl vidámra, de legalább kint van. :)