Ugrás a fő tartalomra

3:20

Ebben az időben keltem. Szörnyű egyébként, hogy egy órával azelőtt, amikor kellene vagy amíg aludhatnék. Most még nem vagyok fáradt, az majd szerda estétől lesz, ha így folytatom. De az az igazság, hogy a vasárnap éjjel az valami pszichés okból mindig így telik. Valószínű a hétvégi nyugalmamat zavarja meg, hogy hétfő, új hét, új dolgozós nap, pedig még csak vasárnapra szokja meg az ember, hogy hétvége van. :) Vagy nem tudom, valami ilyesmi. Mindenesetre vasárnap délutántól már kattog az agyam, hogy holnap munka, össze kell készülődni, táskákat bepakolni, elkészíteni mit vigyek majd enni, a gyereknek mi legyen a tízóraija, szóval a vasárnap késő délután már sokszor a hétfőről szól és ezt nem szeretem. 
Hideg lett. Télies az idő, szerencsére itt nem esett semmi és most még inkább fohászkodom, hogy ne legyen se hó, se ónos eső, se semmi olyasmi ami a hét végét befolyásolja, mert hétvégén megyünk a városba felvételit írni viszem a gyereket. Alig várom, hogy túl legyünk ezen a részén is a továbbtanulásnak és végre lezáruljon a sok külön óra, felkészítő, mittudomén. Sok ez már, gyakorlatilag a suliban szeptember óta van felvételi előkészítő, októbertől az egyik gimibe járunk, aztán pár hete meg magántanárhoz matekból, mondjuk ez nem feltétlenül a felvételi miatt, hanem mert nekünk olyan szigorú a matektanárunk, mint kb. nekem volt a gimiben. Jobb félni, mint megijedni, bár az az igazság, hogy fogadó órán nem mondott rosszakat, annak ellenére, hogy érdekes hozzáállása van a gyerekek felé. És ebbe most nem megyek bele. 
Talán véget ér a suliban most a félév előtti nagy hajrá, ezen a héten még vissza van egy biológia dolgozat, de talán ez már az utolsó. Nem nagyon fogja befolyásolni a gyerek jegyét, úgy gondolom meg lesz az ötös e nélkül is, de azért fel kell készülni, nehogy már ezen múljon bármi is. 
A nappali és a konyha ablakot kitártam, csak úgy árad be a friss, csípős hideg levegő. Annyira szeretem, olyan jó illatú, olyan "télszagú". Persze innen bentről jó ezt érezni, majd ha kimegyünk akkor nem fog annyira tetszeni a sok mínusz. :)
Nem vagyok felkészülve a hét kezdésre, úgy hogy remélem minden tekintetben laza és nyugis nap lesz. 





Megjegyzések

  1. Hát kb. dettó, vasárnap délutántól elkezdem érezni a "fájdalmat", amikor arra gondolok, hogy másnap indul a szokásos mókuskerék. Függetlenül attól, hogy sok meló van-e vagy kevesebb, egyszerűen nem kívánkozom most sehova máshova, csak haza.
    Bevallom, én is alig várom a felvételi és a félév utáni időszakot, de én a vitákat unom már nagyon. A gyerekkel. Belefáradtam. Ez a félév valami rettenet volt ilyen szempontból.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem most ez a félév jó volt, nem a gyereken múlt egy két dolog, de végül is az is megoldódott és jó irányba. (tavalyi évünk botrány volt, de akkor a gyerek hanyagsága miatt) Szóval ilyen szempontból nincs panaszom most. Ha túl leszünk a fél éven, a felvételin a szóbelitől már nem is tartok, mert azt a kisujjából kirázza. A melóhellyel, mint te. Inkább otthon lennék. :(

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nem tudom már

mennyi vitamint szedek lassan, még is úgy érzem ahogy megyünk előre az időben úgy vagyok egyre fáradtabb. C, D, Supradyn, méz, tea, sok sok gyümölcs.....mi kell még? Ti szedtek valamit??  Most már a stabil heti háromszori futás is megvan és még is, mintha a világ összes súlya rajtam lenne.  Tegnap már fél tízkor ágyban voltam, igaz olvastam még egy órát, utána úgy aludtam, mint a bunda fél ötig de alig tudtam kikecmeregni az ágyból. Komolyan sírhatnékom volt, hogy nekem most el kell majd mennem dolgozni, mikor ilyen szép az idő és itthon ezerszer jobban eltudnám magam foglalni, pl. egy igazán finom ebédet főzni....mondjuk Boeuf Bourguignont by Julia Child módjára. Aztán valami jóféle almás pitét, vaníliafagyival. Ilyenekkel várnám haza a gyereket, na meg a férjem is biztos örülne. Helyette tegnap délután mikor hazaértem túrógombócot csináltam. Nem mintha nem örült volna neki a banda. :) Az ebéd megfőzése után pedig levezetésképpen olvasgatnék kint a kertben, majd végre elültetném azt…

Nehezen kecmergek ki

ebből a nyavalyából, leginkább az éjszakák rosszak. Így hajnalban felkelek, nem forgolódom tovább az ágyban bedugult orral és más egyébbel. Még mindig ezerrel fújom az orrom, vége lehetne már. Remélem letudva a "kötelező" évi megfázás, bár ez kicsit több annál.  Mindig amikor leülök a gép elé azt gondolom,majd írok erről, megírok arról.....és aztán a végén leginkább a semmiről írok. Mert tulajdonképpen nem történik semmi. Néha kicsit megrémiszt ez a  mostani sivár, monoton semmi, a viszonylag nyugodt napok....de talán most jobb is így. Nagyon jó idő volt hétvégén, én meg be voltam ide zárva a lakásba. Viszont erre tiszta erőből nyár volt, 25 fokkal, gyönyörű, erős meleg napsütéssel, mintha augusztus közepe, vége lenne. Be sem kellett csukni az ablakokat, a ház is felmelegedett a két nap alatt, fűteni sem fűtünk, szuper. Ráadásul még folytatódik a jó idő, mára 22 fokot mondtak, jaj ez az ősz pont olyan, amilyet szerettem volna! Ma még nem megyek dolgozni és arra gondoltam, h…

Amíg mindenki

alszik, addig pötyögök pár sort ide. Viszonylag jól aludtam annak ellenére, hogy este nyolckor megint 38 fokos lázam lett. Mindig estére leszek rosszabbul, napközben egész jól elvagyok. Majdnem egész jól. Rég voltam ilyen ramatyul. Tegnap az orvostól jövet gyorsan bementem a gyógyszertárba kiváltani amit felírt, aztán bementem bevásárolni hétvégére is, hogy ne kelljen külön elmenni a férjemnek, vettem sok sok gyümölcsöt - amiből egy banánt bírtam megenni, semmi nem megy le a torkomon, ellenben sokat iszom - mert az hittem, hogy majd egy jó kis gyümölcssaláta segít, hogy jobb legyen minden, aztán nem csináltam. Talán ma. Vettem zöldségeket, csirkehúst és már fel is raktam egy nagy fazék húslevest, van benne minden, a hús, borsó, zöldbab, gomba, sárgarépa, zöldség, karfiol sok sok fokhagyma, bors, zöldség zöldje egészben, az milyen finom, ha megfő a levesben!  remélem jót fog tenni. Kelbimbót elfelejtettem venni :( Ezt kívánom. A fiúk sütnek majd palacsintát maguknak hozzá. Tegnapról m…