Ugrás a fő tartalomra

Azt nem is írtam

hogy már vagy két hónapja, ha nem több a bal kezemben érzek időnként zsibbadást, görcsöt főleg, hogy ha hirtelen behajlítom. Nem igazán foglalkoztam vele, mert hol elmúlt, hol visszajött és enyhe volt (idáig) meg nem is volt más bajom, nem fájt semmi, kibírható volt. Tegnap előtt, futás után ráakartam nézni az órámra, behajlítottam a karom és valami elképesztő görcsös fájdalom lett benne, valami olyasmi, mikor nagyon megerőltetjük, olyan mint egy nagyon erős izomláz vagy mi. Napközben még csak csak elmegy, van amikor elmúlik, majd visszajön, de most éjjel annyira fájt, hogy gyakorlatilag alig aludtam valamit. Most is fáj és most már zavar, hogy nem tudom mi ez, mitől van. Én rossz vérkeringésre gyanakszom, talán a sok gépelés, számítógépen dolgozás miatt, az is lehet, hogy folyamatosan be van gyulladva és hol jobban, hol kevésbé érzem. De az éjjel annyira bepánikoltam, hogy ma azt hiszem megmutatom nálunk a kórházban, hátha kapok rá valamit röntgen nélkül is. Most mindenesetre azt hiszem beveszek egy algopyrint, bár nem tudom használni fog e, de talán. Nagyon nem lenne jó, ha orvostól orvosig kellene járnom, időpontokra várnom, mert most január még eléggé tele van programmal, főleg ugye a gyerek miatt. Azt meg végképp remélem, hogy nincs valami nagy baj, hajlamos vagyok magamnak előre diagnózist felállítani. :)
Tegnap elpakoltam a futócuccom, ma délután lesz fél órám a futásra, kb. ismét 3 km fér bele, de ennél több most nincs is még a tervben, ez pont így jó.
Mindjárt összekészítem a munkába az ennivalómat, ma a reggelim egy málnás mangós smoothie lesz, mert este sült húst ettem salátával és most úgy érzem még mindig tele vagyok. Tízóraira gondoltam két szelet pirítóst, padlizsánkrémmel. Hogy ebédre mit fogok összevarázsolni, na azt még nem tudom, mostanában mindig ez a legnagyobb kérdés számomra. Én általában uzsonnát nem eszem, ha még is akkor egy natur joghurt vagy egy alma, pár szem dió, korpás keksz ilyesmi és vacsorára valami fehérje, túró, sajt, tojásrántotta, főtt tojás, saláta, szóval valami könnyű. Most tudom tartani ezeket, mert hát mit érne a sport ha nem figyelek oda az étkezésre, de egyáltalán nem nagy kihívás most, inkább jó, hogy végre ismét úton vagyok és van célom. 
Ebben az évben az a fő, hogy legyen célom, legyenek kihívások, legyen minden rendben körülöttem, a gyerekkel is, nevessek többet, zárjam ki a mérgező kapcsolatokat, embereket, a barátnak hitt, de valójában nem barátokat, a mérgező netes oldalakat, blogokat, amik nem visznek előre - takarítanom kell itt is - azokat, akik gátolnak dolgokban, akik nem értik miről beszélek, akik sokat "nyüsszögnek", szóval egyáltalán. Hogy idén leginkább a pozitív dolgokra koncentráljak, mert tavaly olyan sok rossz dolog volt, hogy félek bevonzom, még akkor is ha gondolok rá. Úgy hogy inkább nem gondolok vagy igyekszem kevesebbet gondolkodni és többet hagyatkozni az intuíciómra. Abban amúgy is mindig jobb voltam, mindig jobban sikerültek a dolgok, ha megérzésből csináltam végig valamit.  



Megjegyzések

  1. Válaszok
    1. A hm a padlizsános pirítósomra vonatkozik vagy hogy neked is kellene egy ilyen "nagytakarítás"? :D

      Törlés
    2. Nem, azon gondolkodtam-e, hogy én a "ki leszek takarítva" kategóriába beleesek-e :D....

      Törlés
    3. De hát neked is pozitivságokról fog szólni a 2018-as év! :) Ergo nem nyüsszögsz :D

      Törlés
  2. Szuper! Jó kis tervek-)
    Menj el dokihoz mindenképpen... nekem a bal kezem kis- és középsőujja zsibbadt/zsibbad, meg fájt, a könyököm alatt van alagút szindróma... meg kellene műteni, de egyenlőre elvagyok vele...
    Milyen Az ötödik levél?

    VálaszTörlés
  3. lécci orvoshoz mert ez nem tréfa, anyám barátnőjének volt ilyen nem is tudta egy idő után kinyitni... persze nem biztos, hogy neked is ugyan az van...szedsz magnéziumot?

    VálaszTörlés
  4. Légyszi, menjél el dokihoz! De persze, tele pozitív gondolatokkal.... :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Úgy érzem lassan

ez a blog tényleg az utolsókat rúgja. Tegnap is elkezdtem írni, de aztán félbehagytam mert olyan kis semmiségekről szólt volna, hogy maximum a visszaemlékezéseimre lett volna jó, ha mondjuk 20 év múlva olvasnám. Na, akkor csodálkoztam volna rá, hogy jéééé ezen a napon sem történt semmi  ez és ez történt velem, velünk.  Nem tudom van e értelme még minden nap vagy két naponta ugyan olyan dolgokról vagy sokszor nagyon hasonlókról írni, én is unom saját magamat. Hosszú ez a január.  Eszembe is jutott, hogy szerintem sokkal jobb lenne januárban téli szünetet tartani az iskolákban, mert decemberben annyi történés van, kezdve a télapóval meg a karácsonyi készülődéssel itthon is, iskolákban is, hogy az úgy is hamar elmegy, pörög mindig van valami, amit lehet várni, amire lehet készülni. Aztán hirtelen vége és a következő hónap általában lassú, szürke és hideg és hirtelen üres. Látom ezt a gyereken is mármint, hogy olyan semmilyen ebben az időszakban. Ő is lassú és időnként türelmetlen, meg f…

Vannak olyan dolgok

amik pár éve, hónapja még hogy úgy mondjam kiakasztottak. Ma már tudok vállat rándítani és nem foglalkozni vele. Ilyen egy egy munkahelyi dolog is, sőt időnként több munkahelyi dolog. Nem megyek bele a részletekbe, de pont tegnap ilyen nap volt és annyira, de annyira röhejes, hogy emberek képesek megsértődni apró dolgon (amiben ő hibázott,de még ő sértődik meg)  olyannyira, hogy nem köszön, sőt még a szemedbe se néz....én ezt már vicc kategóriába sorolom. Pláne akkor, ha onnan közelítjük meg a dolgot, hogy akár a gyereked is lehetne. Már csak ugye illemből is. A tiszteletet direkt nem írom, mert azt egyáltalán nem várom el, hogy is tehetném? Nem vagyok én senki csak egy dolgozó a sok közül. Mondjuk ezen kb. öt másodpercig fenn tudok akadni, mert azért na de mire kettőt fordulok már le is szarom van ejtve. Akinek nem volt gyerekszobája, annak nem volt gyerekszobája, bárhogy is akarja bizonyítani. Úgy elképzelem, mikor látom a gyűrűt az ujján és valószínű pár hónap múlva esküvő is lesz…

A hétvégi tavasz

huss elröpült, ma hajnalban már határozottan hűvös van és a szél is fúj. A tegnap vízparti sétálás elmaradt, volt itt víz elég majdnem egész nap szakadt az eső. Így végül maradt a kuckózás, meg az olvasás, filmnézés és mivel a gyerek inkább az apjával játszott neten, mint hogy a menjünk moziba kérdésre igennel feleljen, én elég jól haladok a kiválasztott könyvemmel. Amiről azt hittem majd jobb lesz, de egyelőre várom hogy beinduljon. Épp ott tettem le tegnap este, mikor talán elindul valami úgy hogy talán van remény. Mostanában nem igazán kötött le egy könyv sem annyira, hogy le se tudjam tenni úgy látszik a fülszöveg részekre mennek a kiadók, mert sorozatban sikerül belenyúlnom olyanba, ami a futottak még kategóriába sorolható, egyszer olvasós vagy többszöri nekifutásra sikerül a végére érnem, mert mindig félbehagyom. Pedig elvileg majd mindegyik jónak ígérkezik. Vagy én vagyok sokszor türelmetlen. Most, hogy belengette az idő a tavaszt már én is kezdek türelmetlen lenni és várom a …