Hű, ez a kedd

na ez mondjon le. Nem mintha történt volna valami rossz csak olyan semmilyen....Fáradt vagyok, vagyunk itt a mai napon az irodában mind. Lassan vánszorog az idő, csend van, nyugalom csak az órán a mutatók alig haladnak előre. Még több mint fél óra, aztán végre elindulhatunk. A nap hol kisüt, hol beborul, ez is olyan semmilyen. Már várom, hogy hazaérjünk, hogy csinálhassak egy jó forró kávét, ami kicsit feléleszt. (kolléganőm éppen most ásított egy jó nagyot és hangosat, most ezen vigyorgunk jobb híján.) 
Tegnap főztem, sőt ma még viszek is haza ebédet, úgy hogy se ma se holnap nem kell csinálnom a konyhában semmit. Boltba sem megyek, van minden otthon. 
Most jut eszembe ez az első olyan kedd, amikor végre nem megyünk a városba, korán hazaérünk. 
De jó. :)
 

 

Megjegyzések