Megfogadtam, hogy

mindennap ahogy hazaérek először az aktuális dolgaimat fogom megcsinálni. Nem nyitom ki a laptopomat, nem állok neki olvasni, nem fogok semmi mást csinálni csak az előre betervezett tennivalókat. Minden más utána jön. Nem akarom, hogy elússzon minden, hogy kicsússzanak a dolgok a kezeim közül, mert ezek is közrejátszottak abban, hogy most így megrekedtem. Szóval munka után itthon is első a "munka." Úgy hogy tegnap mikor hazaértünk fogtam és megcsináltam a tésztába tekert virsliket, komolyan nem tartott 15 percnél tovább, talán még annyi sem. Csak felvágtam 5 részre a tésztát, betekertem a virsliket, tojással megkentem és megszórtam reszelt sajttal. Közben bemelegedett a sütő és már tolhattam is be. Aztán ültem csak le egy kávéra, zenét hallgattam, majd amíg sültek a tekercsek felporszívóztam a nappalit és a hálót. Elpakoltam a tiszta ruhákat - jut eszembe mosóport is kell vennem el ne felejtsem -  tettem vettem. A virslik után beraktam a mikroba a brokkolit, pár perc alatt roppanós lett, aki nem fél a mikrótól az nyugodtan párolja meg ott, s o h a nem fő szét, szerintem így a legjobb megcsinálni.  Utálom ha vízben túlfőzik, szerintem az egyik legrosszabb dolog a világon egy elázott, víz ízű brokkoli. Csak berakom egy mély tálba, nagyon pici vizet rakok az aljára, tehát semmiképpen se lepje el a brokkolit, éppen csak a gőz miatt kell a víz és így tényleg pár perc az egész. Kikevertem egy nagyobb tejfölt két tojással, jó sok reszelt sajtot raktam bele, só, bors. A brokkolit beraktam egy kis vajjal kikent jénaiba, majd ráöntöttem ezt a tejfölös cuccot, reszeltem még rá sajtot, raktam rá füstölt mozarellát is és jól megsütöttem a sütőben. Mára még maradt ezt viszem ebédre a munkahelyemre is.
Ma már nem úszom meg a bevásárlást, nem csak a hűtő üres, a gyümölcs is elfogyott, ma reggel megcsinálom az utolsó smooothiemat és a kutyának, macskáknak is ma még jut reggeli, de vacsora már nem fog, úgy hogy bármennyire is húzni akartam csütörtökig - mostanában akkor intézzük, mert péntek rövid nap és akkor korán jövünk haza nem töltjük az időt boltban - inkább ma megyünk majd délután.
Ma van végre az utolsó januári nap. Nem tudom mit várok a februártól, talán hogy egy lépéssel közelebb legyünk a tavaszhoz, csak ennyit. Na meg, hogy rövid hónap lesz. Ez nagyon jó.
Este bezuhantam az ágyba, már megint nem tudtam olvasni. A kutya napok óta felébreszt - talán már egy hete ez van - éjjelente az ugatásával. Ül a kapuban és szórakoztatja a falut, egyedül ugat minden más kutya leszarja  alszik, nem foglalkozik vele. Van, hogy kétszer is kimegyek bezavarni a házába, tegnap is kimentem. Hálisten csak egyszer. Szóval eléggé le vagyok amortizálódva, na. Nem csoda, hogy már a péntek délutánt várom, de azt nagyon.







Megjegyzések

  1. Ilyen virslis cuccot én is szoktam készíteni, valóban nagyon egyszerű, szeretjük. A brokkolit ki fogom így próbálni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Már megvettük a következő adaghoz a dolgokat :D

      Törlés
  2. Nagyon sok próbálkozásom volt a brokkolival, de valamiért képtelen vagyok megkedvelni az ízét.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen sokan vannak így vele. Vagy ige vagy nem. Én azt mondom, hogy sokan azért nem, mert amit írtam vagy vizes nagyon vagy íztelen. Kár szegényért, mert több benne a vitamin, mint a karfiolban. Egyébként sokáig én sem csíptem :)

      Törlés
    2. Mindkettőt szeretem, de a karfiolt nagyon szeretem nyersen is "ropogtatni".

      Törlés

Megjegyzés küldése