Ugrás a fő tartalomra

Túl vagyunk a

bevásárláson. Az jó, hogy akkor mentünk, amikor tényleg szinte üresre ettük a hűtőt, mert nem dobtam ki semmit, még a főzésből se nagyon, de azt meg nem szeretem, hogy ilyenkor sok mindent kell venni és több időt kell eltölteni a boltban, tele a kocsi csomagtartója, pakolunk be, pakolok el a szekrényekbe, hűtőbe ide oda. Nekem sokszor nyűg, sajnos én nem vagyok egy nagy boltba járós, mármint ilyen kötelező szerűen. Mindegy, nagy dolgokat egy hónapig nem kell vennünk, majd csak tej, kenyér és friss gyümölcs, zöldség lesz az, amiért időnként be kell mennem a munkahelyem mellettibe. 
Tegnap két jó dolog is történt a gyerek szerint. (és szerintem is) Az egyik, hogy nem volt matek óra, naná, hogy ez jó nem szereti a tanárnőjét, sajnos nincs mit ezen szépíteni és én meg is értem. Tipikus van rajta sapka, nincs rajta sapka huszár. A másik, ami komolyabb és kicsit elégtétel is számomra és persze a gyerek számára is, hogy írtak valami osztályfelmérőt magyarból, amolyan kompetencia szerű valamit, azt ne kérdezzétek mi a francnak, ebben az iskolában minden másképp van és zajlik általában, mint más normális általános iskolában, magasabb elvárások, igen ezzel már többször szembesültem, másképp tartó szünetek, általában több nap, ami nem baj, több év közbeni egy egy nap, ez sem baj persze, szóval vannak furcsaságok. Na de nem is ez a lényeg, hanem hogy a két évfolyamon az ő magyarja lett  legjobb 95% és a sorban utána következő "csak" 75%-os. Tudom, ez egy baromság, de most komolyan helyrebillent az egyensúly bennem és a gyerekben is a felvételi után és olyan boldog volt - meg én is -  kapott is a dolgozatára egy jó nagy betűs dicséretet. Kellett ez, mert még mindig fel fel emlegeti, hogy rossz döntés volt betegen elmenni. :( Kár hátra fele nézni. Na, a tegnapi nap ilyen szempontból jó volt. :)
Most meg elfelejtem, hogy ma már FEBRUÁR van! Pedig ezt vártam, te jó ég. Végre vége ennek a végtelen hosszúnak tűnő januárnak. Egy lépéssel közelebb kerültünk a tavaszhoz :)


Megjegyzések

  1. Ügyes, na! :) mármint a fiad. :) Nálunk is kint figyel a hűtőn egy csillagosötös matekdoga, és övé lett a legjobb, és emellett meg a felvételi, pfff....

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Úgy érzem lassan

ez a blog tényleg az utolsókat rúgja. Tegnap is elkezdtem írni, de aztán félbehagytam mert olyan kis semmiségekről szólt volna, hogy maximum a visszaemlékezéseimre lett volna jó, ha mondjuk 20 év múlva olvasnám. Na, akkor csodálkoztam volna rá, hogy jéééé ezen a napon sem történt semmi  ez és ez történt velem, velünk.  Nem tudom van e értelme még minden nap vagy két naponta ugyan olyan dolgokról vagy sokszor nagyon hasonlókról írni, én is unom saját magamat. Hosszú ez a január.  Eszembe is jutott, hogy szerintem sokkal jobb lenne januárban téli szünetet tartani az iskolákban, mert decemberben annyi történés van, kezdve a télapóval meg a karácsonyi készülődéssel itthon is, iskolákban is, hogy az úgy is hamar elmegy, pörög mindig van valami, amit lehet várni, amire lehet készülni. Aztán hirtelen vége és a következő hónap általában lassú, szürke és hideg és hirtelen üres. Látom ezt a gyereken is mármint, hogy olyan semmilyen ebben az időszakban. Ő is lassú és időnként türelmetlen, meg f…

Vannak olyan dolgok

amik pár éve, hónapja még hogy úgy mondjam kiakasztottak. Ma már tudok vállat rándítani és nem foglalkozni vele. Ilyen egy egy munkahelyi dolog is, sőt időnként több munkahelyi dolog. Nem megyek bele a részletekbe, de pont tegnap ilyen nap volt és annyira, de annyira röhejes, hogy emberek képesek megsértődni apró dolgon (amiben ő hibázott,de még ő sértődik meg)  olyannyira, hogy nem köszön, sőt még a szemedbe se néz....én ezt már vicc kategóriába sorolom. Pláne akkor, ha onnan közelítjük meg a dolgot, hogy akár a gyereked is lehetne. Már csak ugye illemből is. A tiszteletet direkt nem írom, mert azt egyáltalán nem várom el, hogy is tehetném? Nem vagyok én senki csak egy dolgozó a sok közül. Mondjuk ezen kb. öt másodpercig fenn tudok akadni, mert azért na de mire kettőt fordulok már le is szarom van ejtve. Akinek nem volt gyerekszobája, annak nem volt gyerekszobája, bárhogy is akarja bizonyítani. Úgy elképzelem, mikor látom a gyűrűt az ujján és valószínű pár hónap múlva esküvő is lesz…

A hétvégi tavasz

huss elröpült, ma hajnalban már határozottan hűvös van és a szél is fúj. A tegnap vízparti sétálás elmaradt, volt itt víz elég majdnem egész nap szakadt az eső. Így végül maradt a kuckózás, meg az olvasás, filmnézés és mivel a gyerek inkább az apjával játszott neten, mint hogy a menjünk moziba kérdésre igennel feleljen, én elég jól haladok a kiválasztott könyvemmel. Amiről azt hittem majd jobb lesz, de egyelőre várom hogy beinduljon. Épp ott tettem le tegnap este, mikor talán elindul valami úgy hogy talán van remény. Mostanában nem igazán kötött le egy könyv sem annyira, hogy le se tudjam tenni úgy látszik a fülszöveg részekre mennek a kiadók, mert sorozatban sikerül belenyúlnom olyanba, ami a futottak még kategóriába sorolható, egyszer olvasós vagy többszöri nekifutásra sikerül a végére érnem, mert mindig félbehagyom. Pedig elvileg majd mindegyik jónak ígérkezik. Vagy én vagyok sokszor türelmetlen. Most, hogy belengette az idő a tavaszt már én is kezdek türelmetlen lenni és várom a …