Ugrás a fő tartalomra

Végül csak elengedtem

a gyereket másfél órát "lógni", mielőtt szépen megnéztem a két iskolatársnak a fészbuk profilját, hogy még is miket csinálnak a neten, mit raknak ki - semmit - milyen képeket, mit írnak stb.stb. mert ők nem osztálytársak csak a napköziben ismerkedtek össze egy két éve és igazándiból csak messziről láttam őket egy szót nem váltottam velük. Szeretem tudni  és szerintem természetes is, hogy amíg nem a középiskola felső határát súrolja, addig igen is legyen rálátásom, hogy milyen gyerekekkel barátkozik az én gyerekem. Azt viszont elmondtam neki, hogy ok elmehet és fél ötkor találkozunk a főutca fagyizója előtt, de amennyiben akár csak két percet késik - és ha nem telefonál, hogy miért -  akkor egy időre elfelejtheti a bandázást. Gyerekkoromban nálunk az volt a szabály, hogy elmehettem mindenhova, én mondtam meg hány órára érek haza, viszont ha késtem akkor következő alkalommal nélkülem buliztak a haverok. Ez jó volt, betartható, fegyelemre és figyelemre tanított és a szüleim nem aggódtak. Akkor még ugye mobiltelefon sem volt, tehát jobb volt, ha időben indulok haza. De így legalább kölcsönös volt a bizalom és mindig mindenhova eljutottam. Az én gyerekem 4.27 perckor tűnt fel az utca végén és pont fél ötre ért a kocsihoz a két iskolatárssal, akik nevetgéltek meg köszöntek és egy szavam sem lehet, mert a gyerek mindent úgy tett, ahogy megbeszéltük. 
Mivel nekem volt egy órám eddig, előtte elmentem friss zöldségért, mert kitaláltam, hogy megfőzöm a ragulevest, vettem gombát, meg friss répát, karfiolt, ezt azt, de mire hazaértünk már semmi kedvem nem volt nekiállni. Majd ma. 
Az az igazság, hogy fáradt vagyok így csütörtökre, mert a héten fél négykor, legkésőbb négykor kelek, mivel sosem tudhatom, hogy nagy hóra ébredek e és ha későbbre tenném az időpontot lehet nem végeznék a hólapátolással. Nálunk még mindig minden fehér nem olvadt el az udvarban sem, kint az úton sem, pedig a hegy másik oldalán már minden ismét zöld. :/ Ha hétvégére tényleg olyan hideg lesz, ahogy mondják akkor meg egy darabig még ezt fogjuk nézni, pedig ezt már nagyon nem szeretném. Mérhetetlenül türelmetlen vagyok már, annyira vágyom a jó időre és az egy szál pulcsis, félcipős reggelekre....


Megjegyzések

  1. A nagy szigorúság, a percekért adható büntetés semmire sem jó, pontosabban csak arra, hogy a gyerek kiókumálhatja miként járhat túl őse eszén.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nem tudom már

mennyi vitamint szedek lassan, még is úgy érzem ahogy megyünk előre az időben úgy vagyok egyre fáradtabb. C, D, Supradyn, méz, tea, sok sok gyümölcs.....mi kell még? Ti szedtek valamit??  Most már a stabil heti háromszori futás is megvan és még is, mintha a világ összes súlya rajtam lenne.  Tegnap már fél tízkor ágyban voltam, igaz olvastam még egy órát, utána úgy aludtam, mint a bunda fél ötig de alig tudtam kikecmeregni az ágyból. Komolyan sírhatnékom volt, hogy nekem most el kell majd mennem dolgozni, mikor ilyen szép az idő és itthon ezerszer jobban eltudnám magam foglalni, pl. egy igazán finom ebédet főzni....mondjuk Boeuf Bourguignont by Julia Child módjára. Aztán valami jóféle almás pitét, vaníliafagyival. Ilyenekkel várnám haza a gyereket, na meg a férjem is biztos örülne. Helyette tegnap délután mikor hazaértem túrógombócot csináltam. Nem mintha nem örült volna neki a banda. :) Az ebéd megfőzése után pedig levezetésképpen olvasgatnék kint a kertben, majd végre elültetném azt…

Nehezen kecmergek ki

ebből a nyavalyából, leginkább az éjszakák rosszak. Így hajnalban felkelek, nem forgolódom tovább az ágyban bedugult orral és más egyébbel. Még mindig ezerrel fújom az orrom, vége lehetne már. Remélem letudva a "kötelező" évi megfázás, bár ez kicsit több annál.  Mindig amikor leülök a gép elé azt gondolom,majd írok erről, megírok arról.....és aztán a végén leginkább a semmiről írok. Mert tulajdonképpen nem történik semmi. Néha kicsit megrémiszt ez a  mostani sivár, monoton semmi, a viszonylag nyugodt napok....de talán most jobb is így. Nagyon jó idő volt hétvégén, én meg be voltam ide zárva a lakásba. Viszont erre tiszta erőből nyár volt, 25 fokkal, gyönyörű, erős meleg napsütéssel, mintha augusztus közepe, vége lenne. Be sem kellett csukni az ablakokat, a ház is felmelegedett a két nap alatt, fűteni sem fűtünk, szuper. Ráadásul még folytatódik a jó idő, mára 22 fokot mondtak, jaj ez az ősz pont olyan, amilyet szerettem volna! Ma még nem megyek dolgozni és arra gondoltam, h…

Amíg mindenki

alszik, addig pötyögök pár sort ide. Viszonylag jól aludtam annak ellenére, hogy este nyolckor megint 38 fokos lázam lett. Mindig estére leszek rosszabbul, napközben egész jól elvagyok. Majdnem egész jól. Rég voltam ilyen ramatyul. Tegnap az orvostól jövet gyorsan bementem a gyógyszertárba kiváltani amit felírt, aztán bementem bevásárolni hétvégére is, hogy ne kelljen külön elmenni a férjemnek, vettem sok sok gyümölcsöt - amiből egy banánt bírtam megenni, semmi nem megy le a torkomon, ellenben sokat iszom - mert az hittem, hogy majd egy jó kis gyümölcssaláta segít, hogy jobb legyen minden, aztán nem csináltam. Talán ma. Vettem zöldségeket, csirkehúst és már fel is raktam egy nagy fazék húslevest, van benne minden, a hús, borsó, zöldbab, gomba, sárgarépa, zöldség, karfiol sok sok fokhagyma, bors, zöldség zöldje egészben, az milyen finom, ha megfő a levesben!  remélem jót fog tenni. Kelbimbót elfelejtettem venni :( Ezt kívánom. A fiúk sütnek majd palacsintát maguknak hozzá. Tegnapról m…