Ugrás a fő tartalomra

Végül csak elengedtem

a gyereket másfél órát "lógni", mielőtt szépen megnéztem a két iskolatársnak a fészbuk profilját, hogy még is miket csinálnak a neten, mit raknak ki - semmit - milyen képeket, mit írnak stb.stb. mert ők nem osztálytársak csak a napköziben ismerkedtek össze egy két éve és igazándiból csak messziről láttam őket egy szót nem váltottam velük. Szeretem tudni  és szerintem természetes is, hogy amíg nem a középiskola felső határát súrolja, addig igen is legyen rálátásom, hogy milyen gyerekekkel barátkozik az én gyerekem. Azt viszont elmondtam neki, hogy ok elmehet és fél ötkor találkozunk a főutca fagyizója előtt, de amennyiben akár csak két percet késik - és ha nem telefonál, hogy miért -  akkor egy időre elfelejtheti a bandázást. Gyerekkoromban nálunk az volt a szabály, hogy elmehettem mindenhova, én mondtam meg hány órára érek haza, viszont ha késtem akkor következő alkalommal nélkülem buliztak a haverok. Ez jó volt, betartható, fegyelemre és figyelemre tanított és a szüleim nem aggódtak. Akkor még ugye mobiltelefon sem volt, tehát jobb volt, ha időben indulok haza. De így legalább kölcsönös volt a bizalom és mindig mindenhova eljutottam. Az én gyerekem 4.27 perckor tűnt fel az utca végén és pont fél ötre ért a kocsihoz a két iskolatárssal, akik nevetgéltek meg köszöntek és egy szavam sem lehet, mert a gyerek mindent úgy tett, ahogy megbeszéltük. 
Mivel nekem volt egy órám eddig, előtte elmentem friss zöldségért, mert kitaláltam, hogy megfőzöm a ragulevest, vettem gombát, meg friss répát, karfiolt, ezt azt, de mire hazaértünk már semmi kedvem nem volt nekiállni. Majd ma. 
Az az igazság, hogy fáradt vagyok így csütörtökre, mert a héten fél négykor, legkésőbb négykor kelek, mivel sosem tudhatom, hogy nagy hóra ébredek e és ha későbbre tenném az időpontot lehet nem végeznék a hólapátolással. Nálunk még mindig minden fehér nem olvadt el az udvarban sem, kint az úton sem, pedig a hegy másik oldalán már minden ismét zöld. :/ Ha hétvégére tényleg olyan hideg lesz, ahogy mondják akkor meg egy darabig még ezt fogjuk nézni, pedig ezt már nagyon nem szeretném. Mérhetetlenül türelmetlen vagyok már, annyira vágyom a jó időre és az egy szál pulcsis, félcipős reggelekre....


Megjegyzések

  1. A nagy szigorúság, a percekért adható büntetés semmire sem jó, pontosabban csak arra, hogy a gyerek kiókumálhatja miként járhat túl őse eszén.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nyár...

Futással akartam

kezdeni a napomat, de miután már lassan a harmadik napja ébredek fel hajnalban fejfájással letettem róla. Hogy a meleg készít most ki ennyire vagy valami más miatt van már nem tudom, de hajnali négy óta vagyok fent, bevettem már gyógyszert, ittam kávét talán lassan jobb lesz. Borzasztóan érzem magam attól, hogy elkezdődött ez a hét, semmi kedvem kimozdulni a még viszonylag hűvös lakásból és elkezdeni a hétfőt. Minden porcikám tiltakozik ellene, talán ezért is van az egész rossz közérzetem. Az irodában nincs egy rohadt légkondi sem, megfulladunk már a melegben, ha meg bekapcsoljuk a ventilátort nem hiszem, hogy baromi egészséges lenne, ha a pofánkba  arcunkba tolja a felkavart poros levegőt.  Minden nyűgöm, minden rossz történés ami az utóbbi jó pár hétben volt most terített be igazán, elfáradtam rendesen. Heteket, sőt hónapokat szeretnék pihenni - anyukámat agydaganattal műtötték,  a sokk és a műtét után felváltva megyünk a húgommal hozzá, intézzük a bevásárlást, főzést,  amit kell. …

Ez a hét nekem

úgy elment, hogy észre sem vettem és már itt a péntek. Nem mintha nem örülnék neki, sőt. Az egész hetem az ügyintézésekről, futkosásokról szólt, alig,szinte semmit sem pihentem. Itthon is volt mit csinálni délutánonként, tegnapelőtt is fél tízkor értünk be a kertből.
Tegnap viszont akkora felhőszakadás volt, hogy még a kórházban is állt a víz a bejáratnál. Bokáig ért mindenhol, kint az utcákon tűzoltók szivattyúzták. Még a fürdő területén is kis tavak keletkeztek vagy egy órán keresztül szakadt, már semmi sem állta az útját nem bírták elvezetni sem a csatornák. Katasztrófa. Itthon hálisten nem történt ilyen, bár itt is esett rendesen. Persze ma süt a nap, de tenni semmit nem tudok egyelőre, mert a fű alatt még minden vizes, sáros a kert. Nem baj, majd apránként megcsinálom, nem fogok ezen agyalni csak azért bosszant, mert az idő miatt kb. az ember ahogy a végére ér szinte kezdheti elölről, mert a párás levegő miatt még jobban nő minden. Fű és gaz főleg.
A gyereknek most pakoltam össz…