Ugrás a fő tartalomra

Hát igy

állunk mi ebben a tavaszi télben itt nálunk. Tényleg sok hó esett a képeken nem is igazán jön át mekkora kupacok vannak, főleg ott ahova fújta a szél. A macska pl. csak azért nem süllyed bele, mert tegnap erre ráesett az ónos eső, így vígan közlekednek a kutyával a kb. 40cm-es hó tetején. Rettenetesen elegem van már tényleg ebből, elég volt, március van, lassan vége az első hétnek, zöldet akarok látni az sem érdekel, ha hideg van csak ne kelljen ezt látni az ablakon kinézve. Ma még csak annyi időre voltam kint, amig a négylábúaknak enni és inni adtam, jöttem is be, elég hideg van még. Na de várom, hogy holnap talán tényleg elindul majd a felmelegedés és lassan talán olvadni is fog és akkor előkapom a hatszemélyes csónakunkat, amibe majd kényelmesen elférünk ketten a gyerekkel és abban megyünk majd dolgozni hétfő reggel. Mert akkor lesz igazán jó világ itt mindenhol, ha ez nekiáll elolvadni. Bár én már azt sem bánom csak legyen vége már. 

Megjegyzések

  1. Éld meg a pillanatot, sokkal boldogabb lesz az életed/életetek, ne mindig az időt zavard előre, most hideg van, most meleg van, most nincs zöld, most nagy a sár, most meg olvad és víz van mindenhol, most futni kellene, na már megint nem futok, pedig az mennyire jó......)))) mert mindeközben elszalad az élet melletted.
    Figyelmedbe ajánlom, hogy olvasd vissza irományaidat, mert érthetetlen módon szinte mindegyikbe csak a panaszod megy, és nem érzékelhető a boldogságod, ill. csak nagyon-nagyon ritkán.
    A hólapátolást pedig fogd fel edzésnek a tiszta, szép levegőn, majd az utána jól megérdemelt melegben levésnek, finom teával és sütivel...
    Gyönyörű, szép fotókat készítettél, jó ránézni a cicára, a havas padra, szóval mindegyik kép a szépséget, békét közvetíti.
    Látom, hogy igazán csak azokat a hozzászólásokat szereted, melyek egyetértenek veled, pedig nem biztos - tapasztalatból mondom sajnos - hogy azok e legőszintébbek...)))
    Szóval nem bántani akartalak, csak gondoltam rávilágítok, mert talán Te nem látod...))
    Annamari

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ok. Visszaolvasni nem fogok, azt nem ígérem, mert nem hátra hanem előre nézek, még ha időnként nem is ez látszik, mert azért nem hiszem, hogy állandóan csak a panaszt lehet olvasni itt. Ha igen, bocsi. Zavarnám a időt nagyon is előre, főleg most, mert unom a telet, a hideget, az egyedüllétet. Ez van, ez is én vagyok. Nem , nem csak a pozitiv hozzászólásokat szeretem, azokat törlöm akik nem vállalják a nevüket, ahogy írtam is. Az építő kritikát kedvelem.

      Törlés
    2. Egyébként egy valamit tényleg nem szeretek. Ezt az elcsépelt keresd meg mindenben a szépet meg a jót. Na, az szerintem hülyeség, felesleges vicceskedés, mert van amiben sajnos nem lehet látni a jót és szépet, most én pl. ezekben a napokban nem látom :D :D Majd ha kitudok menni a kertbe és látom a zöldet és a meleget, akkor majd meglátom a szépet. A telet utálom, nem tudok benne sajnos szépet találni :D

      Törlés
    3. A kretén trollokra nem kell reagálni, most látom. H.nyós emoji.
      Ezek a mindenben pozitívat láss alakok a legnagyobb önbecsapók. Érdemes lenne a saját portájukon söpörniük. A blogba meg én is morogni járok, nem naplót írni mindenről. :)
      Ne vedd fel, Tamara!
      ;)

      Törlés
  2. Mekkora hó van nálatok!Itt Dél Alföldön sokkal kevesebb, pedig esett rendesen.Nagyon klassz az a madárház vagy hogy kell mondani.:)Ti készítettétek vagy vettétek?Mik vannak benne?Gerlék?
    Mariann

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Papagájok, de őket most beraktuk melegebb helyre. :)

      Törlés
    2. Bocsi elfelejtettem a férjem csinálta.

      Törlés
  3. At "eld meg a szepet" trollnak uzenem, hogy nincs igaza. Szivem szerint valogatott cifrasagokat irnek neki, hogy mit csinaljon az ezoterikus maszlagjaival, de ez a te blogod.

    VálaszTörlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Végre itt

van megint egy hosszú hétvége, borzasztóan jólesik ez a két egymást követő kevés dolgozós hét. Az idő remélem olyan szép marad, mint eddig volt, bár most ahogy megnéztem a kinti hőmérőt csak kilenc fokot mutat, eddig minden reggel jóval tíz felett volt.
November van, hihetetlen. Még csak tegnap volt nyár, de tényleg néha ezt érzem most pedig az utolsó hónap karácsony előtt...Ahogy eddig volt, gondolom most is gyorsan elfognak múlni ebben a hónapban is a hetek és hiphop itt lesz a számomra az év legkedvesebb ünnepe. Azt még nem tudom milyen lesz, eddig úgy van hárman leszünk, de gyanítom lesz még itt változás....de ez csak valami megérzés. 
Tegnap korán reggel ment a férjem a húgomhoz, már bent vannak az új csövek és vezetékek a konyhában, le is lett glettelve. Későn ért haza, majdnem hét óra volt, jó fáradtan, de a munka legrosszabb részének vége van. Ne mondom, hogy boldog volt, de most már könnyebben lehet haladni.
Sokáig akartam ma aludni, hát megint nem jött össze. Úgy látszik az…

Amit ma illetve tegnap

megtehetsz, ne halaszd mára. Mert hiába beszéltem a férjemnek, hogy a tegnap szépen felrakott tetőt - amiről egyébként azt hittem, hogy már oda van csavarozva - csavarozza oda, ha pár darabbal is, de ne hagyja úgy mára, mert mi van ha szél lesz és....na, szél lett és szépen le is fújta kb. a felét. Ezek ilyen egymásba csúsztatható lemezek, amivel könnyű dolgozni és nagyon strapabíró. Akkora szél volt és van most is időnként, hogy még a súlyként rárakott téglákat, meg vékonyabb gerendát is levitte. Úgy hogy kétszer dolgozik ugyanazzal... Mára ideért a hideg, jócskán lehűlt a levegő, de hidegebbnek érezzük a szél miatt. Ez már a kuckós, könyvezős, teázós időszak, szeretem. A cserépkályhák jó melegek, gyertyát gyújtottam, a párologtatóból vérnarancsos illóolaj illata száll, jó itthon.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A film nagyon jó volt, érdemes megnézni. Azt hiszem a közös mozizás egyébként már nem …

Végül

nem mentünk ma semerre. A döntés nem az enyém volt, de egyáltalán nem bánom, hogy így alakult, mert amikor épp minden bajom van sok kedvem nincs a hosszú utazásokhoz. Minden évben október végén elmegyünk Dunaföldvárra, férjem ott született. És minden évben mikor ott vagyunk valahogy az motoszkál a fejemben, hogy ott is szívesen laknék. A Duna, a régi macskaköves utcák, kis házak valahogy mindig elvarázsolnak. Elhalasztottuk, jövő hét végére is jó időt mondanak. Így most sülnek a csirkecombok a sütőben, hozzá majd fűszeres krumplit készítek, párolt zöldséget és sok sok házi savanyúság lesz még. Anyósom házi csalamádéja és mindenféle bedobálós zöldsége világbajnok minden évben.  Délután elugrunk húgomhoz, felmérjük a házát. Ugyan is nagy fába vágjuk a fejszénket a férjemmel, felszeretnénk újítani lassan az egészet. Két gyereket nevel egyedül - tartásdíj természetesen ímmel ámmal érkezik - és az évek alatt eléggé leromlott az állapota a lakásnak, úgy hogy az idei projekt aminek karácson…