Ugrás a fő tartalomra

Hát igy

állunk mi ebben a tavaszi télben itt nálunk. Tényleg sok hó esett a képeken nem is igazán jön át mekkora kupacok vannak, főleg ott ahova fújta a szél. A macska pl. csak azért nem süllyed bele, mert tegnap erre ráesett az ónos eső, így vígan közlekednek a kutyával a kb. 40cm-es hó tetején. Rettenetesen elegem van már tényleg ebből, elég volt, március van, lassan vége az első hétnek, zöldet akarok látni az sem érdekel, ha hideg van csak ne kelljen ezt látni az ablakon kinézve. Ma még csak annyi időre voltam kint, amig a négylábúaknak enni és inni adtam, jöttem is be, elég hideg van még. Na de várom, hogy holnap talán tényleg elindul majd a felmelegedés és lassan talán olvadni is fog és akkor előkapom a hatszemélyes csónakunkat, amibe majd kényelmesen elférünk ketten a gyerekkel és abban megyünk majd dolgozni hétfő reggel. Mert akkor lesz igazán jó világ itt mindenhol, ha ez nekiáll elolvadni. Bár én már azt sem bánom csak legyen vége már. 

Megjegyzések

  1. Éld meg a pillanatot, sokkal boldogabb lesz az életed/életetek, ne mindig az időt zavard előre, most hideg van, most meleg van, most nincs zöld, most nagy a sár, most meg olvad és víz van mindenhol, most futni kellene, na már megint nem futok, pedig az mennyire jó......)))) mert mindeközben elszalad az élet melletted.
    Figyelmedbe ajánlom, hogy olvasd vissza irományaidat, mert érthetetlen módon szinte mindegyikbe csak a panaszod megy, és nem érzékelhető a boldogságod, ill. csak nagyon-nagyon ritkán.
    A hólapátolást pedig fogd fel edzésnek a tiszta, szép levegőn, majd az utána jól megérdemelt melegben levésnek, finom teával és sütivel...
    Gyönyörű, szép fotókat készítettél, jó ránézni a cicára, a havas padra, szóval mindegyik kép a szépséget, békét közvetíti.
    Látom, hogy igazán csak azokat a hozzászólásokat szereted, melyek egyetértenek veled, pedig nem biztos - tapasztalatból mondom sajnos - hogy azok e legőszintébbek...)))
    Szóval nem bántani akartalak, csak gondoltam rávilágítok, mert talán Te nem látod...))
    Annamari

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ok. Visszaolvasni nem fogok, azt nem ígérem, mert nem hátra hanem előre nézek, még ha időnként nem is ez látszik, mert azért nem hiszem, hogy állandóan csak a panaszt lehet olvasni itt. Ha igen, bocsi. Zavarnám a időt nagyon is előre, főleg most, mert unom a telet, a hideget, az egyedüllétet. Ez van, ez is én vagyok. Nem , nem csak a pozitiv hozzászólásokat szeretem, azokat törlöm akik nem vállalják a nevüket, ahogy írtam is. Az építő kritikát kedvelem.

      Törlés
    2. Egyébként egy valamit tényleg nem szeretek. Ezt az elcsépelt keresd meg mindenben a szépet meg a jót. Na, az szerintem hülyeség, felesleges vicceskedés, mert van amiben sajnos nem lehet látni a jót és szépet, most én pl. ezekben a napokban nem látom :D :D Majd ha kitudok menni a kertbe és látom a zöldet és a meleget, akkor majd meglátom a szépet. A telet utálom, nem tudok benne sajnos szépet találni :D

      Törlés
    3. A kretén trollokra nem kell reagálni, most látom. H.nyós emoji.
      Ezek a mindenben pozitívat láss alakok a legnagyobb önbecsapók. Érdemes lenne a saját portájukon söpörniük. A blogba meg én is morogni járok, nem naplót írni mindenről. :)
      Ne vedd fel, Tamara!
      ;)

      Törlés
  2. Mekkora hó van nálatok!Itt Dél Alföldön sokkal kevesebb, pedig esett rendesen.Nagyon klassz az a madárház vagy hogy kell mondani.:)Ti készítettétek vagy vettétek?Mik vannak benne?Gerlék?
    Mariann

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Papagájok, de őket most beraktuk melegebb helyre. :)

      Törlés
    2. Bocsi elfelejtettem a férjem csinálta.

      Törlés
  3. At "eld meg a szepet" trollnak uzenem, hogy nincs igaza. Szivem szerint valogatott cifrasagokat irnek neki, hogy mit csinaljon az ezoterikus maszlagjaival, de ez a te blogod.

    VálaszTörlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Úgy érzem lassan

ez a blog tényleg az utolsókat rúgja. Tegnap is elkezdtem írni, de aztán félbehagytam mert olyan kis semmiségekről szólt volna, hogy maximum a visszaemlékezéseimre lett volna jó, ha mondjuk 20 év múlva olvasnám. Na, akkor csodálkoztam volna rá, hogy jéééé ezen a napon sem történt semmi  ez és ez történt velem, velünk.  Nem tudom van e értelme még minden nap vagy két naponta ugyan olyan dolgokról vagy sokszor nagyon hasonlókról írni, én is unom saját magamat. Hosszú ez a január.  Eszembe is jutott, hogy szerintem sokkal jobb lenne januárban téli szünetet tartani az iskolákban, mert decemberben annyi történés van, kezdve a télapóval meg a karácsonyi készülődéssel itthon is, iskolákban is, hogy az úgy is hamar elmegy, pörög mindig van valami, amit lehet várni, amire lehet készülni. Aztán hirtelen vége és a következő hónap általában lassú, szürke és hideg és hirtelen üres. Látom ezt a gyereken is mármint, hogy olyan semmilyen ebben az időszakban. Ő is lassú és időnként türelmetlen, meg f…

Vannak olyan dolgok

amik pár éve, hónapja még hogy úgy mondjam kiakasztottak. Ma már tudok vállat rándítani és nem foglalkozni vele. Ilyen egy egy munkahelyi dolog is, sőt időnként több munkahelyi dolog. Nem megyek bele a részletekbe, de pont tegnap ilyen nap volt és annyira, de annyira röhejes, hogy emberek képesek megsértődni apró dolgon (amiben ő hibázott,de még ő sértődik meg)  olyannyira, hogy nem köszön, sőt még a szemedbe se néz....én ezt már vicc kategóriába sorolom. Pláne akkor, ha onnan közelítjük meg a dolgot, hogy akár a gyereked is lehetne. Már csak ugye illemből is. A tiszteletet direkt nem írom, mert azt egyáltalán nem várom el, hogy is tehetném? Nem vagyok én senki csak egy dolgozó a sok közül. Mondjuk ezen kb. öt másodpercig fenn tudok akadni, mert azért na de mire kettőt fordulok már le is szarom van ejtve. Akinek nem volt gyerekszobája, annak nem volt gyerekszobája, bárhogy is akarja bizonyítani. Úgy elképzelem, mikor látom a gyűrűt az ujján és valószínű pár hónap múlva esküvő is lesz…

A hétvégi tavasz

huss elröpült, ma hajnalban már határozottan hűvös van és a szél is fúj. A tegnap vízparti sétálás elmaradt, volt itt víz elég majdnem egész nap szakadt az eső. Így végül maradt a kuckózás, meg az olvasás, filmnézés és mivel a gyerek inkább az apjával játszott neten, mint hogy a menjünk moziba kérdésre igennel feleljen, én elég jól haladok a kiválasztott könyvemmel. Amiről azt hittem majd jobb lesz, de egyelőre várom hogy beinduljon. Épp ott tettem le tegnap este, mikor talán elindul valami úgy hogy talán van remény. Mostanában nem igazán kötött le egy könyv sem annyira, hogy le se tudjam tenni úgy látszik a fülszöveg részekre mennek a kiadók, mert sorozatban sikerül belenyúlnom olyanba, ami a futottak még kategóriába sorolható, egyszer olvasós vagy többszöri nekifutásra sikerül a végére érnem, mert mindig félbehagyom. Pedig elvileg majd mindegyik jónak ígérkezik. Vagy én vagyok sokszor türelmetlen. Most, hogy belengette az idő a tavaszt már én is kezdek türelmetlen lenni és várom a …