Ugrás a fő tartalomra

Kirándultunk.

Ma, miután elrendeztem mindent itt a kertben, amit még szerettem volna megcsinálni mindenképpen, mert végre jó az idő és nagyon beindult minden nem lehet hagyni, mert akkor viszont a fejemre nő, szóval miután befejeztem a dolgokat fogtuk magunkat és egy nagyon jót túráztunk a Szársomlyón és környékén. Délelőtt 11 körül indultunk és délután háromig mentünk. Csatlakoztak hozzánk húgomék, végül is az ő ötlete volt az egész, jó ötlet volt a gyerekek jól elvoltak, sokat rohangáltak, bújócskáztak, beszélgettek, ették a csomagolt szendvicset, itták a limonádét. Jó idő volt 21 fok ragyogó napsütés. Jól el is fáradtunk este korán ágyba bújunk már most érzem. Jó befejezése volt a szünetnek. Most még gyorsan megfőztem a kívánság frankfurti levest, lenyírom a ház előtt a füvet és már csak pihenni fogok én is.

Megjegyzések

  1. Hihetetlen, hogy már úgy virágoznak a fák felétek! :O füvet nyírtál? tényleg nagyon előre jártok :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen és délután mikor hazaértünk kimentem a hátsó kertbe, ahol a gyümölcsfák vannak és ledöbbentem, hogy pár nap alatt mennyit nőtt ott is, hétvégén muszáj lesz levágnom, különben annyira megnő, hogy nehezen fogom tudni.

      Törlés
  2. A Balatonnál láttam ilyen virágzó dombokat tavasszal, gyönyörűek voltak. Az a teraszos fotó, az hol készült? mármint úgy értem, hogy valami vendéglátóhelynél, vagy nyaraló terasza? (jó kis napotok volt!)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kicsit rosszul érintett

hogy szombat reggel tíztől vasárnap este fél hétig nem volt víz a faluban. Nem is értem, hogy gondolták annak ellenére sem, hogy biztos nem szórakozásból tartott ilyen hosszú ideig, amíg megcsinálják, de a végén már majdnem a hajamat téptem. Nem tudnék már a civilizációban lévő dolgok nélkül akár csak egy hétig is élni.  Viszont, így legalább méregből lenyírtam mindenhol a füvet és még jó, hogy kimentem a leghátsó részig, mert álmomban nem gondoltam volna, hogy két hét alatt ilyen nagyra megnő kint is, ott ahol elvileg akár egy hónapig sincs vele gond....hát most a sok eső és a reggeli, esti pára meghozta a gyümölcsét, jó nagy volt. Úgy hogy háromtól este fél hétig mindenhol végeztem vele, medencét is tisztítottam a hétvégén, fürödtünk is - még jó, hogy az idő ezt megengedi, így azért félkomfort érzés megvolt szombat esti lefekvésnél - aztán mikorra beértem már volt víz.  Most már csak apróságokat kell megint csinálni kint, mindjárt jobb is a kedvem. Nekem csak azért volt szimpatikus…

Tegnap jött velem szembe

hogy a hétvége után csak az első öt nap nehéz az újabb hétvége előtt....hát kb. így érzem én is most. Bizonyos dolgok borzasztóan rányomják a bélyegüket a napjaimra, bár igyekszem nem folyton a gondokon rágódni, azért csak csak eszembe jut, mi lenne jó, hogy lenne jó....Talán ezért is kelek fel mostanában minden reggel még fáradtabban, mint ahogy lefeküdtem és érzem, hogy mindenhol csomók vannak rajtam, olyan jól esne egy erős masszírozás tetőtől talpig. Valamit szednem kellene az őszi fáradtság ellen, körül is nézek ma. A kerten nem kell gondolkodnom, most mindennel végeztünk olyan jó kilépni az ajtón és látni a rendet, meg úgy hazajönni, ahogy kinyílik a kapu csak a szépet látjuk.  Ma szülőire megyek, elég húzós napom lesz. Hazahozom a gyereket, időm nem lesz arra sem, hogy bejöjjek a házba és már megyek is vissza. Aztán hazajövök - ki tudja mikor, első találkozás az ofővel - és nekiállok főzni, mert még az is lehet, hogy a férjem holnap már itthon lesz. Reggel meg gyorsan be kell …

Ha valaki azt gondolná hogy

ezt az őszt vártam sajnos el kell, hogy szomorítsam mert nem. Én a szép napos, csendes, színes őszt várom még mindig nem ezt a már harmadik napja esős, szürkét. Borzasztó, hogy mennyire sok eső esett, gyakorlatilag egy teljes havi, már szinte sehogy sem szívja be rendesen a föld. A fű nő, lenyírni nem lehet, semmit sem lehet csinálni kint, szép lassan amennyi időt beletettünk a gyerekkel a szabadság utolsó pár napjaiba, hogy mindent rendben és szépen hagyjunk majd itt, mikor kezdődik az iskola, nos az lassan eltűnőben van. Hát mindegy, ez van majd talán lassan elmúlik. Jó lenne ma délután már futni is menni, kicsit kiszellőztetni a fejem, vasárnap voltam utoljára, szóval már hiányzik is. Nem tudom másnál  hogy van, de nekünk ez az iskolai évkezdés - illetve minden iskolai évkezdés - sem sikerült nem rohanósra, nem kapkodósra sikerülni, pedig időben kelünk, előző este előkészíteni mindent, este berakja a gyerek a táskába a cuccot....még is. Nekünk kell legalább egy hónap, ezzel telik …