Ugrás a fő tartalomra

Megnyugtató, hogy nem

velem van a baj, hanem a tél utáni pár napos rossz kedvem pont abból fakadt, hogy már annyira vágytam a jó időre, az igazi tavaszra. Mióta ilyen jó napok köszöntöttek ránk és itt ott már látok magam körül igazi zöldet és színeket egész más szemüvegen keresztül látom a világot. Az egyik része az, hogy jobb kedvem van a másik pedig, hogy többszörösen túlteng bennem az energia a mindent egyszerre csinálhatnék érzés. Semmihez nem fogható jó kedvemet semmi nem billentheti most ki úgy érzem és jó lenne, ha ez az érzés maradna is jó sokáig. 
Mivel a négy napból volt jó másfél, két nap amikor szinte semmit nem lehetett kint csinálni, mert az egyiken egész nap esett az eső, másikon pedig olyan hideg szél fújt kint, hogy rövid idő múlva feladtuk a kinti dolgokat így tegnap délután úgy döntöttem ma még itthon leszek én is és befejezem  délelőtt amit még kell a kerten, valamint elugrunk pár órára túrázni, aztán pedig bevásárolunk.
Annyira jó itthon, ezt mindig leírom, hogy már most tudom holnap nehéz lesz elindulni mind a kettőnknek. Mi sosem unatkozunk vagy nem tudunk magunkkal mit kezdeni, mindig van tenni venni való, programokat találunk ki, ha meg nincs hozzá kedvünk akkor mindenki azzal foglalkozik amit szeret.
Tegnap este olyan jót beszélgettünk a gyerekkel, ő akart odajönni hozzám - éppen készülődtem a szokásos esti olvasásomra - beszélgettünk mindenféléről, új iskoláról, ballagásról, most ezek foglalkoztatják leginkább, aztán a nyárról, meg úgy mindenről ami még eszébe jutott. Jön magától, jó ez mert tudom, hogy akkor valahol biztosan jó szülő vagyok, jó szülők vagyunk, mert nyílt, nyitott velünk tudja, hogy nincs elküldve azzal, hogy nem érünk rá, meg van azért a maga kis élettere, de még mindig képes otthagyni azt, ha szüksége van ránk és ez jó. Nem tudom meddig lesz még ilyen csak remélni tudom, hogy még jó sok éven át tudni fogok minden olyan gondolatáról, amit megakar osztani velem. Persze biztosan vannak kis titkai már most is, meg lesznek is, de remélhetőleg azok olyanok amit ő maga is megtud oldani vagy nem olyan dolgok, amiken túl sokat kell rágódnia.

Tegnap írtam, hogy nincs igazán még kint élet, mert kevés a szín, meg a virág erre késő délután meg azt láttam, hogy sorban nyílnak ki a tulipánok - de mikor hoztak egyáltalán fejeket, mert azt nem láttam??  - és egyre több virág van. Ha marad ez a huszon fok, akkor tényleg egyik pillanatról a másikra éled majd fel minden és robbanásszerűen érkezik a tavasz. Ma kinyitom a kerti csapot, eddig nem mertem, de már nem akarok bejárni vízért a házba, tegnap a gyerek volt bent vagy tízszer, mire mindent meglocsoltunk.

Ahogy most kinézek az ablakon azt látom, be van borulva. Remélem egy két óra múlva kisüt a nap, mert ezért maradtam itthon - még két napig jó időt mondanak, aztán megint esőt - de még ez sem tud kibillenteni a jó kedvemből. :)

Iszom a szokásos reggeli kávémat, közben blogokat olvasgatok, mert ebben a pár napban elmaradtak valahogy. Azt látom, hogy igazából senki nem aktív úgy mint régen, így nem is volt miről lemaradnom. Mi lehet az oka ezt már többen kutatták. A tél, kuckózás, a nem történik semmi sem volt először, majd a tél kitartása miatt nem volt kedve senkinek hozzá, most itt a jó idő, mindenki inkább kint van? Ki tudja...legközelebb nyár lesz. :) Mondjuk nekem sincs igazán miről írni....














Megjegyzések

  1. Itt is kb. két perc alatt nyílt ki a két első, az aranyeső, meg egy kis fehér virágú fa, de tényleg, csak lestünk, hogy ez mikor? A szél kicsit megtépázta őket, de most már legalább van remény, nemsokára megint zöld lesz a környék, amennyire ez egy lakótelepen lehetséges. :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nem tudom már

mennyi vitamint szedek lassan, még is úgy érzem ahogy megyünk előre az időben úgy vagyok egyre fáradtabb. C, D, Supradyn, méz, tea, sok sok gyümölcs.....mi kell még? Ti szedtek valamit??  Most már a stabil heti háromszori futás is megvan és még is, mintha a világ összes súlya rajtam lenne.  Tegnap már fél tízkor ágyban voltam, igaz olvastam még egy órát, utána úgy aludtam, mint a bunda fél ötig de alig tudtam kikecmeregni az ágyból. Komolyan sírhatnékom volt, hogy nekem most el kell majd mennem dolgozni, mikor ilyen szép az idő és itthon ezerszer jobban eltudnám magam foglalni, pl. egy igazán finom ebédet főzni....mondjuk Boeuf Bourguignont by Julia Child módjára. Aztán valami jóféle almás pitét, vaníliafagyival. Ilyenekkel várnám haza a gyereket, na meg a férjem is biztos örülne. Helyette tegnap délután mikor hazaértem túrógombócot csináltam. Nem mintha nem örült volna neki a banda. :) Az ebéd megfőzése után pedig levezetésképpen olvasgatnék kint a kertben, majd végre elültetném azt…

Nehezen kecmergek ki

ebből a nyavalyából, leginkább az éjszakák rosszak. Így hajnalban felkelek, nem forgolódom tovább az ágyban bedugult orral és más egyébbel. Még mindig ezerrel fújom az orrom, vége lehetne már. Remélem letudva a "kötelező" évi megfázás, bár ez kicsit több annál.  Mindig amikor leülök a gép elé azt gondolom,majd írok erről, megírok arról.....és aztán a végén leginkább a semmiről írok. Mert tulajdonképpen nem történik semmi. Néha kicsit megrémiszt ez a  mostani sivár, monoton semmi, a viszonylag nyugodt napok....de talán most jobb is így. Nagyon jó idő volt hétvégén, én meg be voltam ide zárva a lakásba. Viszont erre tiszta erőből nyár volt, 25 fokkal, gyönyörű, erős meleg napsütéssel, mintha augusztus közepe, vége lenne. Be sem kellett csukni az ablakokat, a ház is felmelegedett a két nap alatt, fűteni sem fűtünk, szuper. Ráadásul még folytatódik a jó idő, mára 22 fokot mondtak, jaj ez az ősz pont olyan, amilyet szerettem volna! Ma még nem megyek dolgozni és arra gondoltam, h…

Amíg mindenki

alszik, addig pötyögök pár sort ide. Viszonylag jól aludtam annak ellenére, hogy este nyolckor megint 38 fokos lázam lett. Mindig estére leszek rosszabbul, napközben egész jól elvagyok. Majdnem egész jól. Rég voltam ilyen ramatyul. Tegnap az orvostól jövet gyorsan bementem a gyógyszertárba kiváltani amit felírt, aztán bementem bevásárolni hétvégére is, hogy ne kelljen külön elmenni a férjemnek, vettem sok sok gyümölcsöt - amiből egy banánt bírtam megenni, semmi nem megy le a torkomon, ellenben sokat iszom - mert az hittem, hogy majd egy jó kis gyümölcssaláta segít, hogy jobb legyen minden, aztán nem csináltam. Talán ma. Vettem zöldségeket, csirkehúst és már fel is raktam egy nagy fazék húslevest, van benne minden, a hús, borsó, zöldbab, gomba, sárgarépa, zöldség, karfiol sok sok fokhagyma, bors, zöldség zöldje egészben, az milyen finom, ha megfő a levesben!  remélem jót fog tenni. Kelbimbót elfelejtettem venni :( Ezt kívánom. A fiúk sütnek majd palacsintát maguknak hozzá. Tegnapról m…