Ugrás a fő tartalomra

Megnyugtató, hogy nem

velem van a baj, hanem a tél utáni pár napos rossz kedvem pont abból fakadt, hogy már annyira vágytam a jó időre, az igazi tavaszra. Mióta ilyen jó napok köszöntöttek ránk és itt ott már látok magam körül igazi zöldet és színeket egész más szemüvegen keresztül látom a világot. Az egyik része az, hogy jobb kedvem van a másik pedig, hogy többszörösen túlteng bennem az energia a mindent egyszerre csinálhatnék érzés. Semmihez nem fogható jó kedvemet semmi nem billentheti most ki úgy érzem és jó lenne, ha ez az érzés maradna is jó sokáig. 
Mivel a négy napból volt jó másfél, két nap amikor szinte semmit nem lehetett kint csinálni, mert az egyiken egész nap esett az eső, másikon pedig olyan hideg szél fújt kint, hogy rövid idő múlva feladtuk a kinti dolgokat így tegnap délután úgy döntöttem ma még itthon leszek én is és befejezem  délelőtt amit még kell a kerten, valamint elugrunk pár órára túrázni, aztán pedig bevásárolunk.
Annyira jó itthon, ezt mindig leírom, hogy már most tudom holnap nehéz lesz elindulni mind a kettőnknek. Mi sosem unatkozunk vagy nem tudunk magunkkal mit kezdeni, mindig van tenni venni való, programokat találunk ki, ha meg nincs hozzá kedvünk akkor mindenki azzal foglalkozik amit szeret.
Tegnap este olyan jót beszélgettünk a gyerekkel, ő akart odajönni hozzám - éppen készülődtem a szokásos esti olvasásomra - beszélgettünk mindenféléről, új iskoláról, ballagásról, most ezek foglalkoztatják leginkább, aztán a nyárról, meg úgy mindenről ami még eszébe jutott. Jön magától, jó ez mert tudom, hogy akkor valahol biztosan jó szülő vagyok, jó szülők vagyunk, mert nyílt, nyitott velünk tudja, hogy nincs elküldve azzal, hogy nem érünk rá, meg van azért a maga kis élettere, de még mindig képes otthagyni azt, ha szüksége van ránk és ez jó. Nem tudom meddig lesz még ilyen csak remélni tudom, hogy még jó sok éven át tudni fogok minden olyan gondolatáról, amit megakar osztani velem. Persze biztosan vannak kis titkai már most is, meg lesznek is, de remélhetőleg azok olyanok amit ő maga is megtud oldani vagy nem olyan dolgok, amiken túl sokat kell rágódnia.

Tegnap írtam, hogy nincs igazán még kint élet, mert kevés a szín, meg a virág erre késő délután meg azt láttam, hogy sorban nyílnak ki a tulipánok - de mikor hoztak egyáltalán fejeket, mert azt nem láttam??  - és egyre több virág van. Ha marad ez a huszon fok, akkor tényleg egyik pillanatról a másikra éled majd fel minden és robbanásszerűen érkezik a tavasz. Ma kinyitom a kerti csapot, eddig nem mertem, de már nem akarok bejárni vízért a házba, tegnap a gyerek volt bent vagy tízszer, mire mindent meglocsoltunk.

Ahogy most kinézek az ablakon azt látom, be van borulva. Remélem egy két óra múlva kisüt a nap, mert ezért maradtam itthon - még két napig jó időt mondanak, aztán megint esőt - de még ez sem tud kibillenteni a jó kedvemből. :)

Iszom a szokásos reggeli kávémat, közben blogokat olvasgatok, mert ebben a pár napban elmaradtak valahogy. Azt látom, hogy igazából senki nem aktív úgy mint régen, így nem is volt miről lemaradnom. Mi lehet az oka ezt már többen kutatták. A tél, kuckózás, a nem történik semmi sem volt először, majd a tél kitartása miatt nem volt kedve senkinek hozzá, most itt a jó idő, mindenki inkább kint van? Ki tudja...legközelebb nyár lesz. :) Mondjuk nekem sincs igazán miről írni....














Megjegyzések

  1. Itt is kb. két perc alatt nyílt ki a két első, az aranyeső, meg egy kis fehér virágú fa, de tényleg, csak lestünk, hogy ez mikor? A szél kicsit megtépázta őket, de most már legalább van remény, nemsokára megint zöld lesz a környék, amennyire ez egy lakótelepen lehetséges. :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nyár...

Azt már észrevettem

hogy mostanában kicsit később lesz reggel világos. Pár héttel ezelőtt már reggel ötkor volt olyan, mint most fél hatkor, ellenben ma ötkor még csak szürkület van. Először azt hittem, hogy be van borulva de nem, egyszerűen csak arról van szó, hogy haladunk előre az időben itt a nyár közepe. Tegnap volt egy kósza gondolatom, hogy ha itthon maradok majd én is két hetet, akkor elmegyünk pár napra a gyerekkel ketten abba a vendégházba a Balcsira, ahova minden évben szoktunk, de sajnos már nem tudtak adni két három éjszakát sem, hiába na ez hirtelen jött ötlet volt. Minden évben beírnak minket kérés nélkül június utolsó hetére, most azonban tényleg csak ötleteltem, hogy hátha valaki visszamondta. Sebaj, messze még az augusztus, bármi előfordulhat amúgy pedig összerakhatunk más elfoglaltságot is.  Holnap és utána itthon leszek, pénteken dolgozom a gyerek pedig megy anyósomhoz pár napra, aztán haza jön két napra és megy Siófokra egy hétre. (hurrá egy hétig én is nyaralok :D) Aztán meg vége i…

Futással akartam

kezdeni a napomat, de miután már lassan a harmadik napja ébredek fel hajnalban fejfájással letettem róla. Hogy a meleg készít most ki ennyire vagy valami más miatt van már nem tudom, de hajnali négy óta vagyok fent, bevettem már gyógyszert, ittam kávét talán lassan jobb lesz. Borzasztóan érzem magam attól, hogy elkezdődött ez a hét, semmi kedvem kimozdulni a még viszonylag hűvös lakásból és elkezdeni a hétfőt. Minden porcikám tiltakozik ellene, talán ezért is van az egész rossz közérzetem. Az irodában nincs egy rohadt légkondi sem, megfulladunk már a melegben, ha meg bekapcsoljuk a ventilátort nem hiszem, hogy baromi egészséges lenne, ha a pofánkba  arcunkba tolja a felkavart poros levegőt.  Minden nyűgöm, minden rossz történés ami az utóbbi jó pár hétben volt most terített be igazán, elfáradtam rendesen. Heteket, sőt hónapokat szeretnék pihenni - anyukámat agydaganattal műtötték,  a sokk és a műtét után felváltva megyünk a húgommal hozzá, intézzük a bevásárlást, főzést,  amit kell. …