Ugrás a fő tartalomra

Mennék mennék

innen el, de nagyon. Vétek minden nap, amit ilyen időben a munkahelyen tölt az ember. Ha nyernék a lottón nem vágynék nagy dolgokra, nem gondolkodnék kacsalábon forgó palotákról, ilyen olyan autókról, kézzel fogható, beakasztom a többi közé dolgokról. Csak és kizárólag arra használnám, hogy szabad legyek. 
Szabadon utazhassak, bármikor, bárhova.
Szabadon létezzem, tegyem a dolgom, ne kelljen időre mindent. Időre beérni a munkahelyre, időre készen lenni dolgokkal, beosztani az időt, hogy jusson, maradjon is. 
Annyira görcsös dolog ez a kötöttség és kötelesség. Ahogy idősödik az ember egyre inkább érzi ezt és vágyik végre az önállóságra. És az életre. Én legalább is így vagyok vele, hogy ahogy telnek az évek úgy lesz elegem abból, hogy időt töltsek olyan helyen és csináljak olyan dolgot, amit nem érzek magamnak valónak. Aki most azt gondolja, hogy miért nem keresek másikat, az valószínű nem érti azt, amiről írok. Szabad lenni, mint a madár. Ennyi a vágyam.

Megjegyzések

  1. Mintha magamat olvasnám, csak nálam az lett a vége úgy jöttem el, csak eljöttem, annyira elegem volt, mindenből. Nekem nem igazán volt módom váltani a betegségem miatt, így is embertelenül sokat tettem bent, betegen. Aztán mire szabad az ember jönnek a nyavalyák.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na azt végképp nem akarom, hogy elmegyek és utána jönnek a betegségek, bajok :( :( Ne is mondd. :( Amúgy is most kezdtem el belegondolni, hogy öregszem, ez az igazság. :)

      Törlés
  2. A "miért nem keresek másikat" dolog marhára nem egyszerű. Én most intenzíven rajta vagyok azon, hogy valami mást akarok, sok tekintetben, de nem megy. Nincs lehetőség, nincs jobb, vagy más, rosszabbra meg nem cserélem. És igen, egyre nehezebben viselem a kötöttségeket... Az időre való rohanást pedig akkor utáltam meg, amikor a gyesről visszamentem - igazából a lányom sajnáltam nagyon, hogy a kis életében, amit addig ismert, és ami szabad volt, és a saját ritmusunk szerint éltünk relatíve, szóval abból egy csapásra bele kellett csöppennie az "oda kellllll érni" "meg kellll csinálni" dolgok legeslegközepébe. Irtóra sajnáltam, sokat sírtam miatta, hogy most sok-sok ideig így kell lennie. És majd akkor zökken vissza egy kicsit, amikor talán neki is gyereke lesz. Vagy "szabadfoglalkozású szellemi" :), amiről sosem tudjuk, mit takar. Talán hippi :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D Igen, valami ilyesmi. Ma is annyira nehezen indultam el, pedig itt igazából nincs veszekedés, meg napi szarságok. De én a magam ura szeretnék lenni, persze én vagyok a hülye, mert érte meg nem igazán teszek sokat, szóval várom a sült galambot. :)

      Törlés
    2. Pont így! :) Valami mást, de rosszabbat semmiképp! de sebaj legalább az idő szép, annyira várom, hogy nyár legyen és némi szabi és lelassulhassunk..

      Törlés
  3. Szívemből szóltál...-)
    érdekes, hogy a korral jut el az ember idáig... meg kell rá érni, hogy szabadok akarjunk lenni... fura...

    VálaszTörlés
  4. Nekem már most se menne a kötöttség. Én ugyan még egy cégnél dolgoztam mikor eljöttem szülni (tehát állományban vagyok ott), de azóta tudatosan mással kezdtem el foglalkozni, pont azért, mert én már nem bírnék visszamenni. Előre terveztem, hogy gyes alatt fogok életstílust váltani és nem kívánok multi katona maradni.
    Nekem senki nem ossza be az időmet és ne mondja meg mikor és hova mehetek. Persze ezt sem adják ingyen, meg merem kockáztatni többet is kell dolgoznom, de inkább 3 napig nem alszom csak, hogy utána szabad legyen a hetem, ha úgy tetszik.
    Másrészről nekem már nincs időm reggel 8-tól este 8-ig az irodában ülni, mert azt várják el. 22 éves korom óta dolgoztam irodákban ilyen- olyan munkakörökben és rájöttem, hogy nekem ez az élettel össze nem egyeztethető, hogy idegenek nézik mikor megyek enni, pisilni vagy,hogy mit képzelek, hogy el akarok menni előbb, mert orvoshoz kell mennem...

    VálaszTörlés
  5. Amúgy csajok tanuljatok meg programozni! Nem viccelek! Nagyon vadásszák a mindenféle programozókat és tipikusan távmunkában végezhető dolog.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mit is írhatnék?

Vannak történések - rosszak - de arról nem szeretnék.
Ami jó az az, hogy végre tegnap felkerült a nyelvvizsga eredmény és hát s i k e r ü l t és olyan nagyon örülök és büszke vagyok rá és ő is olyan boldog. :) Kellett ez a löket, önbizalom növelő és hát nem titkolom kis előny talán majd a gimiben....
És a tanár írt neki egy kis üzenetet természetesen angolul,  amit most iderakok magamnak is, hogy mindig visszatudjam olvasni, mert ez olyan jó dolog.
"ÁDÁM! Congratulations. I am really happy about your result, and I am proud of you. You have developed the most during the last two years, and you were the most hardworking student of the group. Welldone, great job. I wish all the best for your future. If you have problems with grammar in the future, I will help you. Take care bye: J"
És amit a gyerekem válaszolt, arra még büszkébb vagyok és teljesen megvagyok hatva tőle (még akkor is, ha van benne pici hiba) :
Thank you for helping us. And thank you for the candy :D. When I g…

Mindenhol jó de a legjobb

természetesen otthon. Végre itthon vagyunk, mert úgy döntöttünk pénteken késő délután, hogy inkább hazajövünk, mint hogy másnap korán keljünk, úgy is 10-ig el kell hagynunk az apartmant. Pont olyan idő volt, amilyet szerettem volna. Nem volt túl meleg, olyan 24 fok körül mindig, bár a tűző nap ezt időnként melegebbnek éreztette. Minden nap tudtunk fürödni, illetve a fiúk én inkább olvastam, ha jól emlékszem három könyvet is kiolvastam egy hét alatt. Egy éjszaka esett az eső, meg kicsit délelőtt aztán hirtelen kisütött a nap és jó idő lett,  -amúgy pedig a Balatonnál szerintem mindig nyár van, még télen is - ezen kívül minden nap jó volt, nem dőlt rólunk a víz a kánikulától, hálisten de pont arra volt elég, hogy legyen fürdés meg napozás és kirándulás. Finomakat ettünk, kipróbáltunk új helyeket is. Azt szeretem ezekben a napokban, hogy a Balatonnál lelassul az idő. Ahogy odaérünk amellett, hogy megcsapja az orromat az a semmi máshoz nem fogható számomra nagyon jó víz illat valahogy mi…

Ötkor keltem

és azóta már lement egy mosás, kitakarítottam a spájznak használt nagy beépített szekrényemet,  a hűtőt is átnéztem, aztán bepakoltam a mosogatógépet. Na nem azért, mert én ilyen kisangyal vagyok, hanem mert nem tudtam tovább aludni. De jó ez, mire a gyerek felébred pár dolgon már túl is leszek. Úszott minden már napok óta, annyi helyre kellett menni, minden napra jutott egy egy intézni való, úgy hogy ráfér a házra egy alapos rendrakás.  Mától ketten vagyunk ismét, ez könnyebbség is meg nem is. Háztartást vezetni két főre, főleg ha abból az egyik egy kamasz lényegesen egyszerűbb. Az enyém nem egy "nagy igényű" gyerek, elvan bármilyen kaján, ha van mellette elég gyümölcs, elkészített limonádés és némi rágcsálnivaló. Úgy hogy most pár hónapig könnyű dolgom lesz az ebédet majd rendelem hétköznap vagy esetleg valami egyszerűt fogok összedobni. Csak semmi flanc. :) Ennek jegyében ma rántott cukkini lesz és valami zöldséges rizs, bulgur és van van házi majonéz is hozzá, férjem cs…