Ugrás a fő tartalomra

Végül is

bejöttem dolgozni. Mondjuk azt nem nagyon tudom minek, talán hogy ne fogyjon a szabadságom. Igazából nincs semmi, se telefoncsörgés, se mozgás, alig vagyunk, munka se nagyon. Amit meg kellett csinálni azt már megcsináltam korán reggel.
Korán indultam otthonról, mert mindenképpen reggel akartam bevásárolni, voltam a Lidlben és milyen jó volt, minden friss, friss kenyér, pékárú, friss gyümölcsök és zöldségek. Aztán gyorsan elmentem lemosni a kocsimat, majd még beugrottam a kedvenc újságomért is, mert tegnap láttam hogy megjelent. Ha hazaérek, akkor felrakom kint a babgulyást, bográcsban főzöm most, szép az idő a fiúk pedig otthon csinálják a pergolát ketten. Tegnap meghozták a faanyagot, ma csiszolják, lábakat felállítják, már be van betonozva az alja, egyszerű lesz beállítani az oszlopokat. Annyira jó lesz, nagyon várom, hogy ezen is túl legyünk egyrészt, mert megint épül valami új, valami szép, másrészt pedig kevesebbet kell füvet nyírni, ami minden szempontból pozitívum. Úgy is marad elég. :) Nem akarok ma nagy dolgokat csinálni, tegnap mostam, nagyjából ki is takarítottam legfeljebb egy kis porszívózás lesz, aztán megyek én is ki a kertbe, amíg rotyog a babgulyás én kutyázom, segítek a faanyag cipelésében, de legfőképpen olvasni akarom az újságokat és a most elkezdett Holnap című könyvet, amiről mindenki csak jókat mondott eddig.
És ki ne maradjon. A héten történt egy jó dolog is. Kiskorú angol órát tarthatott a második osztályban!  Rettentő büszke vagyok rá!!


koszos kutya. ideje lenne egy fürdetésnek és "hajnyírásnak" is.
egyik kedvenc tulipán
ha minden igaz akkor a zöldeken elvileg idén már törökszegfűnek kellene lenni
gyöngyvirág, évről évre egyre több lesz, úgy szeretem
gyerek sütötte palacsinta, nagyon finom volt
azt hiszem erre az újságra előfogok fizetni, egyre jobban tetszik
és a ma reggel beszerzett kedvenc újság
Megleptem magam egy tavaszi, nyári táskával cserébe a téli hólapátolásaimért. :) Jó nagy a fél életem belefér. :)



Megjegyzések

  1. hűűű, az a táska!! nagyon jó :) valami ilyesmit képzelnék el én is, színben mindenféleképpen világosat. Az jó, ha sok minden belefér, sokszor elmélkedtem már rajta, hogy vajon mit cipelek én mindig a táskámban, hogy ilyen nehéz??? de hát minden nélkülözhetetlen benne :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, próbálkoztam kisebb táskával is, de valahogy mindig itt kötök ki ennél a méretnél :D :D

      Törlés
  2. Látod, akartam is írni neked, ez a mostani egy nagyon jó szám.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen közben már át is néztem, ki is néztem egy két receptet. :)

      Törlés
  3. Én is dolgozom, itt azért volt mozgás. Mondjuk a cégünk nagyon jó fej, mert jövő héten kaptam a szombatért egy nap pihenőnapot. :D

    VálaszTörlés
  4. Nálunk még munka is akadt szombaton, és egészen hamar eltelt. Én már rég nem veszek magamnak újságokat, mert valahogy nem olvastam el már úgy, mint régen, könyvet pedig papíralapon olvasok csakis. Recepteket a neten vadászok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én sem veszek újságot, mert ott marad sajnos elolvasatlanul. :(

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Tegnap amikor talán sokan még a

konyhában sürögtek és készültek az ünnepi fogások vagy épp úton voltak beszerezni az utolsó pillanatban az ajándékokat, nos mi már feltett lábbal csak élveztük az ünnep első napját. Nem volt semmi különös a napban így visszagondolva, minden ment a maga útján. 23-án este feldíszítettük a fát, hogy másnap már a fényekre ébredjünk. Régóta így van ez nálunk, mindig előző este öltöztetjük díszbe a fenyőt. Délben jött az ebéd, így rendeltem addigra már szépen megterítettünk, nagyon nagyon finom volt minden. Rengeteg maradt még a következő napokra a hidegtálhoz és a kétféle salátához még hozzá sem nyúltunk. Ebéd után mentünk a szüleimhez és ott találkoztunk a húgommal és a lányokkal. Sajnos ez a karácsony már nem olyan mint volt még pár évvel ezelőtt is. Bár már minden rendben, mindenki jól van, élhetnék csendben, szépen az életet, de  ennek ellenére szinte csak a panaszkodást hallgattuk a szüleimtől - anyukám látványosan szenvedett, sok voltunk neki, meg látszott rajta, hogy csak kényszer …

Nálunk mára

"lecsengett" a karácsony. Ma már csak itthon leszünk és egész nap a pihenésről fog szólni. Tervben volt a mozi, de idén először nem találtunk semmi olyat, amit igazán megnéznénk így ez most elmaradt.  Tegnap Kecskeméten voltunk, ez volt a gyerek plusz karácsonyi ajándéka. Még sosem vezettem egyhuzamban ennyit főleg a férjem nélkül - Balatonig igen - és az út is csak Dunaföldvárig volt ismerős. Előző nap persze aludni sem igazán tudtam, mert állandóan felébredtem, hogy tudtam hosszabb út vár rám, ráadásul a visszaút pedig már sötétben lesz, télen. Először vezettem gps segítségével  - waze  a telefonon  - és megmondom őszintén teljesen jól ment minden, ez egy jó kis program nagyon könnyedén alakult minden, kifejezetten jó út volt. Este fél tizenegyre értünk haza és nagyjából csak beájultunk az ágyba. Teljesen elfáradtam, de ez főleg annak köszönhető, hogy nem szeretek sötétben vezetni, na nem mintha magamban nem bíznék, de bármi történhet. Na, de nem történt semmi, minden jó …

Ma még

biztosan odaérünk a munkahelyünkre, de hogy holnap mi lesz azt még nem tudom. Holnapra intenzív havazást mondanak, ami itt a hegy északi oldalán kb. dupla annyit jelent, mint ami máshol általában esik. Amikor bezzeg itthon vagyunk szabadság van és téli szünet az iskolában plusz tíz fok napokig. :/ Akkor nem lenne baj se a rossz idő, se a sok hó, mert nem kell menni sehova. Előre látom nem szeretem hét lesz ez, legalább is ami az időjárást illeti. Elég változékonynak mondják. Mindenesetre reggel beszaladok a boltba és feltankolok ebből, abból, gyereknek elfogyott a kenyér, tej, de fogyóban van a gyümölcs, zöldség is, felvágott ez az.  De ma még napsütés lesz, bár elég hideg van és ki is tart a héten állítólag. A hétvége huss megint eltelt, mintha nem is lett volna. Mindegy, legalább beljebb vagyunk a januárban, előrébb járunk.  Nekem ez a hónap az egész évből, ami nem kedves, nem szeretem, hosszú minden szempontból, az ünnepek után kis üresség is van az emberben. Teljes nyűgnek érzem …