Ugrás a fő tartalomra

Nagyon piszkálja ám a

fantáziámat ez a menjek el és tanuljak valami teljesen mást, mint ami most van. Azon is töröm a fejem, hogy fizetés nélküli szabadság alatt lehetne valami....naggggyon foglalkoztat a gondolat.
De végre péntek! Végre itthon ismét, holnap este koncertre megyünk hárman (Ákos) aztán vasárnap még nem tudom, de mindenesetre jó itthon, szépülünk, épülünk. A medencében a víz már kezd elég jó lenni, még pár nap ilyen meleg és már lehet benne fürödni - még sosem volt ennyire korán fürdésre alkalmas, micsoda nyár van most májusban! - és tervezünk megint bográcsozást egy ismerős házaspárral. A pergola készül, remélem egy hét és végleg készen lesz, ma jött meg éppen a napvitorla. Egyelőre az lesz a tetejére ráfeszítve, amíg nem döntjük el végül is mi legyen a végleges. Remélem egy nagy vihar nem tépi le, majd úgy csináljuk meg, hogy előtte letudjuk szedni. Most minden olyan jól alakul, én is jól vagyok és egyre jobban érzem magam a bőrömben, hála annak, hogy összekaptam magam és csinálom amit elhatároztam. A gyerek körül is minden rendben van, jól tanul, sokat segít a ház körül és nekiállt edzeni is, naponta súlyzózik, húzódszkodik, felüléseket csinál, plankol. Biztos van valami új barátnő is a háttérben. :) De nem is baj ráfér, hogy legyen rajta egy kis izom is, mert lassan semmi sem tartja a csontjait.
Nem is tudok miről írni, mert tulajdonképpen semmi érdekes nem történik nálunk, élvezzük a jó időt, hogy már szinte alig kell tanulni, tegnap megkaptuk a ballagási meghívókat is, jövő héten készen lesznek a fényképek, aztán lassan vége a májusnak és le is zárul majd egy rész a gyerek életéből. Olyan fura, most született és lesz egy gimnazista fiam, aki lassan majd "azt csinál, amit akar" és már nem lesz szinte beleszólásom semmibe és csak remélni tudom, hogy jó úton terelgetjük vagy legalább is adtunk neki valamilyen normális irányt egy rendes kis értékrendet, amit vagy követ vagy átalakítja magának, ami szintén remélem, hogy jó és szép lesz. Szeretném, ha boldog lenne, ha boldog lenne itthon, meg majd a gimiben is minden sikerüljön jól és szeressen járni majd és legyenek jó tanárai és főleg, hogy sok sok sikerélménye legyen, mert szerintem ez a négy év azért már meghatározó lesz az életében mindenféle szempontból.
No, megyek a dolgomra, lassan lejár a mosógép és gyorsan rendbe rakom amit kell, aztán kiülök kicsit olvasni. Szép hétvégét nektek is. :)

Megjegyzések

  1. Húúú, Ákosért kicsit irigyellek-) Mi lemaradtunk a veszprémiről, már nem volt csak ülős jegy... de hamarosan FEZEN, majd ott-)) Érezzétek jól magatokat!!-)

    Ez a valami totál mást csinálni bennem is motoszkál egy-két éve... 30 éve vagyok ugyanazon a munkahelyen... én egy kutyapanzióban gondolkodom, napközis ellátással is... aztán majd kapcsolódhatna hozzá egy menhely is-) ♥

    Ugye milyen fura? Most született és mindjárt komoly gimnazistává, majd hipp-hopp felnőtté válik...
    Sokszor olyan jó lenne visszamenni a múltba egy rövid időre, újra magamhoz ölelni kisbabaként, beszívni a kis babaillatot... óvodásként............ ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hamar elmúlnak az évek az ember észre sem veszi. Két hónap és már 15 éves.

      Törlés
  2. Ákos aktuális koncertje a legeslegjobb, amin valaha voltam. Mi az elsőn voltunk a Művészetek Palotájában. Néhány számot végigbőgtem, hiszen mindegyikhez tartozik már egy emlék az elmúlt 25 évből. Decemberben pedig BP Aréna, alig várom azt is! Jó szórakozást kívánok nektek is, szerintem nagyon fog tetszeni. ♥♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi! Eddig minden Ákos koncerten voltunk, bár bevallom most nem vagyok - még- akkor lázban miatta, mint anno voltam. Gondolom ez este megváltozik :)

      Törlés
  3. Na és - Ákost félre tolva - milyen irányba tanulnál?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ahol valami sajátot tudnék kialakítani és nem íróasztalos egyáltalán. Üzletvezető, kozmetikus, fodrász, kutyakozmetikus na ez most mekkora üzlet, de tényleg. Valami, ami mozgalmas, pörgős. Semmiképpen sem ülök és számolok és zárok és könyvelek és társai :/ Bár azon is gondolkodtam, hogy itthon adóbevallásokat készítek, az még is csak maszek.

      Törlés
  4. Tami, teljesen megértem, hogy valami önállóbba gondolkodsz - szerintem óhatatlanul elértük azt a kort, amikor... szóval az ember maga szeretné beosztani mindenét. Az idejét meg főleg...
    Ez meg egy annyira jóhangulatú bejegyzés volt, minden sorát jó volt olvasni. Tökjó, hogyha az ember elégedett mindennel, főleg önmagával (is).
    Nah, ezt várom én is! :D

    VálaszTörlés
  5. Jó volt olvasni, hogy rendben körülötted minden.
    Tami, tanulni sohasem késő!
    A gyerekkel való együttléteteknek meg használd ki minden percét, mert nagyon gyorsan felnőnek! Én már csak tudom, az idén 33 éves a fiam.

    VálaszTörlés
  6. Bátor vagy. Én pont azt látom , hogy aki úgymond magát tartja el, egyéni vállalkozó stb., annak nulla a szabadideje. Nincs megállás, hisz a fizut, de a közterheket és a saját infrastruktúrát is elő kell teremteni, meg a klientúrát kiépíteni.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Úgy érzem lassan

ez a blog tényleg az utolsókat rúgja. Tegnap is elkezdtem írni, de aztán félbehagytam mert olyan kis semmiségekről szólt volna, hogy maximum a visszaemlékezéseimre lett volna jó, ha mondjuk 20 év múlva olvasnám. Na, akkor csodálkoztam volna rá, hogy jéééé ezen a napon sem történt semmi  ez és ez történt velem, velünk.  Nem tudom van e értelme még minden nap vagy két naponta ugyan olyan dolgokról vagy sokszor nagyon hasonlókról írni, én is unom saját magamat. Hosszú ez a január.  Eszembe is jutott, hogy szerintem sokkal jobb lenne januárban téli szünetet tartani az iskolákban, mert decemberben annyi történés van, kezdve a télapóval meg a karácsonyi készülődéssel itthon is, iskolákban is, hogy az úgy is hamar elmegy, pörög mindig van valami, amit lehet várni, amire lehet készülni. Aztán hirtelen vége és a következő hónap általában lassú, szürke és hideg és hirtelen üres. Látom ezt a gyereken is mármint, hogy olyan semmilyen ebben az időszakban. Ő is lassú és időnként türelmetlen, meg f…

Vannak olyan dolgok

amik pár éve, hónapja még hogy úgy mondjam kiakasztottak. Ma már tudok vállat rándítani és nem foglalkozni vele. Ilyen egy egy munkahelyi dolog is, sőt időnként több munkahelyi dolog. Nem megyek bele a részletekbe, de pont tegnap ilyen nap volt és annyira, de annyira röhejes, hogy emberek képesek megsértődni apró dolgon (amiben ő hibázott,de még ő sértődik meg)  olyannyira, hogy nem köszön, sőt még a szemedbe se néz....én ezt már vicc kategóriába sorolom. Pláne akkor, ha onnan közelítjük meg a dolgot, hogy akár a gyereked is lehetne. Már csak ugye illemből is. A tiszteletet direkt nem írom, mert azt egyáltalán nem várom el, hogy is tehetném? Nem vagyok én senki csak egy dolgozó a sok közül. Mondjuk ezen kb. öt másodpercig fenn tudok akadni, mert azért na de mire kettőt fordulok már le is szarom van ejtve. Akinek nem volt gyerekszobája, annak nem volt gyerekszobája, bárhogy is akarja bizonyítani. Úgy elképzelem, mikor látom a gyűrűt az ujján és valószínű pár hónap múlva esküvő is lesz…

A hétvégi tavasz

huss elröpült, ma hajnalban már határozottan hűvös van és a szél is fúj. A tegnap vízparti sétálás elmaradt, volt itt víz elég majdnem egész nap szakadt az eső. Így végül maradt a kuckózás, meg az olvasás, filmnézés és mivel a gyerek inkább az apjával játszott neten, mint hogy a menjünk moziba kérdésre igennel feleljen, én elég jól haladok a kiválasztott könyvemmel. Amiről azt hittem majd jobb lesz, de egyelőre várom hogy beinduljon. Épp ott tettem le tegnap este, mikor talán elindul valami úgy hogy talán van remény. Mostanában nem igazán kötött le egy könyv sem annyira, hogy le se tudjam tenni úgy látszik a fülszöveg részekre mennek a kiadók, mert sorozatban sikerül belenyúlnom olyanba, ami a futottak még kategóriába sorolható, egyszer olvasós vagy többszöri nekifutásra sikerül a végére érnem, mert mindig félbehagyom. Pedig elvileg majd mindegyik jónak ígérkezik. Vagy én vagyok sokszor türelmetlen. Most, hogy belengette az idő a tavaszt már én is kezdek türelmetlen lenni és várom a …