Ugrás a fő tartalomra

Hatalmas viharral érkezett

hozzánk a lehűlés tegnap este. Jól meg is ijedtem, szinte egyfolytában dörgött és villámlott és annyira fújt a szél, hogy azt vártam mikor fog ránk szakadni a tető. Nagyon örülök - csak ennek az egynek - hogy a szomszédban a fiatal házaspár (tudjátok, akik elzavarták az öreg nénit, aki a lány nagymamája volt és ráíratta szegény jó előre a kis házat) kivágatta a hatalmas fenyőfát, ami közvetlenül a házunk háta mögött volt kb. másfél méterre. A nagy világvégét megúsztuk, pár ág tört le egy bokorról, de se a napvitorlának, se a napernyőknek nem lett bajuk és úgy összességében semminek.
Reggel fél ötkor keltem, mert futni akartam végre a hűvös időben, de sajnos nem jött össze. Az eső nem zavart volna cseppet sem, de olyan mennydörgés és villámlás volt megint, hogy nem kockáztattam. Hogy mit fogunk ma csinálni nem tudom (én éppen vöröslencse krémlevest Fördős Zé módra, recept ITT)  egyfolytában esik az eső, most már csendesen, de kint nem lehet lenni, kedvünk meg nincs menni sehova, holnap úgy is nagy családi ünneplés lesz, anyósom 70. születésnapja. Férjem a padláson akar rendet rakni, meg a műhelyében jobb híján. Nem is bánom, mert kész katasztrófa együtt lenni, ha rossz idő van és itthon vagyunk mert nem tud magával mit kezdeni. Nem tud semmit tenni.
Közben elkészült a leves és csináltam egy pici lasagnet is, ezt a gyereknek, tegnapról meg van lecsó a férjnek és közben mindig megállapítom, hogy nem igazán vagyok normális, hogy ennyi fele főzök és jó lenne ezt gyorsan abba is hagyni. Majd megszokják.
A gyerek volt a nyelvvizsgán és hát szegényem jól meg is szívta, mert sikerült belenyúlni a legnehezebbe, pont amit nem akart. Még nincs meg az eredmény, még kb. 2-3 hét. :( :( :( Végül úgy döntöttünk, hogy nem megy középfokúra, mert vannak ott olyan tételek pl. politika amit ő nem vett át a tanárral és arról még magyarul is nehéz ennyi idősen beszélni, angolul meg pláne, viszont megkockáztattuk, hogy nem csak szóbeli, hanem írásbeli is legyen és most izgulás van. Reméljük a legjobbakat. Nagyon jó lenne a gimit egy bizonyítvánnyal kezdeni, még ha alap akkor is. Szerintem az ilyenek mind önbizalom növelő dolgok, abból pedig mindig jó ha bőven van a gyereknek.
Amúgy a hír, hogy a férjemet felhívták a melóhelyről - mindig ez van - hogy nem tudna e már ebben a hónapban 20-án menni, mert előbb nyitnak. Hát mondta, hogy nem. Nyaralni 25-től megyünk, gyerek szülinapja meg július elején, hát nem.
Nálunk most mindenki olyan semmilyen kedvű csak úgy elvagyunk. Az idő is nyomott, most éppen süt a nap, de eddig be volt borulva, egész délelőtt esett az eső, pára mindenhol....sehol sem jó. Kint is pára, bent a lakásban is, ezt nem szeretem. Engem ugyan nem zavart a meleg és a szárazság, jó tudom növényeknek meg kellett, de legalább lehetett kint lenni és ha hazaértünk a melóból jó nagyot csobbanni a medencében, meg kertezni, gyümölcsöt enni a fáról és estig olvasgatni kint. Most meg mindenhol víz. Remélem jövő héten szombaton megkímél bennünket az időjárás, mert akkor ballagás és jó lenne ennél egy fokkal jobb idő, nem kell hogy meleg legyen, de legalább az eső ne essen. Jövő hét után pedig itt a gyereknek a szabadság a nyár, sok alvás, pihenés, én pedig annak örülök, hogy nyugis reggeleim lesznek, lesz időm magamra, futni, reggelente eltudom intézni majd a bevásárlást, munka után egyből tudok hazajönni, nem kell a suli felé mennem, nem kell szülőire mennem, nem kell pár hónapig iskolára sem gondolni. :)










Megjegyzések

  1. Nem akarlak vigasztalni mi folyamatosan ilyen időjárásban élünk. Nem is tudom mi lesz ennek a vége. Már küldöm a felhőket a száraz helyekre pl. Csodás kertem Petrához.

    VálaszTörlés
  2. Itt egész héten nem volt eső, pedig ígérgették, aztán pénteken meg szombaton hajnalban és reggel órákig szakadt. Mondjuk ilyenkor én is az udvarra gondolok, jót tesz a zöldnek.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Úgy érzem lassan

ez a blog tényleg az utolsókat rúgja. Tegnap is elkezdtem írni, de aztán félbehagytam mert olyan kis semmiségekről szólt volna, hogy maximum a visszaemlékezéseimre lett volna jó, ha mondjuk 20 év múlva olvasnám. Na, akkor csodálkoztam volna rá, hogy jéééé ezen a napon sem történt semmi  ez és ez történt velem, velünk.  Nem tudom van e értelme még minden nap vagy két naponta ugyan olyan dolgokról vagy sokszor nagyon hasonlókról írni, én is unom saját magamat. Hosszú ez a január.  Eszembe is jutott, hogy szerintem sokkal jobb lenne januárban téli szünetet tartani az iskolákban, mert decemberben annyi történés van, kezdve a télapóval meg a karácsonyi készülődéssel itthon is, iskolákban is, hogy az úgy is hamar elmegy, pörög mindig van valami, amit lehet várni, amire lehet készülni. Aztán hirtelen vége és a következő hónap általában lassú, szürke és hideg és hirtelen üres. Látom ezt a gyereken is mármint, hogy olyan semmilyen ebben az időszakban. Ő is lassú és időnként türelmetlen, meg f…

Vannak olyan dolgok

amik pár éve, hónapja még hogy úgy mondjam kiakasztottak. Ma már tudok vállat rándítani és nem foglalkozni vele. Ilyen egy egy munkahelyi dolog is, sőt időnként több munkahelyi dolog. Nem megyek bele a részletekbe, de pont tegnap ilyen nap volt és annyira, de annyira röhejes, hogy emberek képesek megsértődni apró dolgon (amiben ő hibázott,de még ő sértődik meg)  olyannyira, hogy nem köszön, sőt még a szemedbe se néz....én ezt már vicc kategóriába sorolom. Pláne akkor, ha onnan közelítjük meg a dolgot, hogy akár a gyereked is lehetne. Már csak ugye illemből is. A tiszteletet direkt nem írom, mert azt egyáltalán nem várom el, hogy is tehetném? Nem vagyok én senki csak egy dolgozó a sok közül. Mondjuk ezen kb. öt másodpercig fenn tudok akadni, mert azért na de mire kettőt fordulok már le is szarom van ejtve. Akinek nem volt gyerekszobája, annak nem volt gyerekszobája, bárhogy is akarja bizonyítani. Úgy elképzelem, mikor látom a gyűrűt az ujján és valószínű pár hónap múlva esküvő is lesz…

A hétvégi tavasz

huss elröpült, ma hajnalban már határozottan hűvös van és a szél is fúj. A tegnap vízparti sétálás elmaradt, volt itt víz elég majdnem egész nap szakadt az eső. Így végül maradt a kuckózás, meg az olvasás, filmnézés és mivel a gyerek inkább az apjával játszott neten, mint hogy a menjünk moziba kérdésre igennel feleljen, én elég jól haladok a kiválasztott könyvemmel. Amiről azt hittem majd jobb lesz, de egyelőre várom hogy beinduljon. Épp ott tettem le tegnap este, mikor talán elindul valami úgy hogy talán van remény. Mostanában nem igazán kötött le egy könyv sem annyira, hogy le se tudjam tenni úgy látszik a fülszöveg részekre mennek a kiadók, mert sorozatban sikerül belenyúlnom olyanba, ami a futottak még kategóriába sorolható, egyszer olvasós vagy többszöri nekifutásra sikerül a végére érnem, mert mindig félbehagyom. Pedig elvileg majd mindegyik jónak ígérkezik. Vagy én vagyok sokszor türelmetlen. Most, hogy belengette az idő a tavaszt már én is kezdek türelmetlen lenni és várom a …