Ugrás a fő tartalomra

Mindenhol jó de a legjobb

természetesen otthon. Végre itthon vagyunk, mert úgy döntöttünk pénteken késő délután, hogy inkább hazajövünk, mint hogy másnap korán keljünk, úgy is 10-ig el kell hagynunk az apartmant. Pont olyan idő volt, amilyet szerettem volna. Nem volt túl meleg, olyan 24 fok körül mindig, bár a tűző nap ezt időnként melegebbnek éreztette. Minden nap tudtunk fürödni, illetve a fiúk én inkább olvastam, ha jól emlékszem három könyvet is kiolvastam egy hét alatt. Egy éjszaka esett az eső, meg kicsit délelőtt aztán hirtelen kisütött a nap és jó idő lett,  -amúgy pedig a Balatonnál szerintem mindig nyár van, még télen is - ezen kívül minden nap jó volt, nem dőlt rólunk a víz a kánikulától, hálisten de pont arra volt elég, hogy legyen fürdés meg napozás és kirándulás. Finomakat ettünk, kipróbáltunk új helyeket is. Azt szeretem ezekben a napokban, hogy a Balatonnál lelassul az idő. Ahogy odaérünk amellett, hogy megcsapja az orromat az a semmi máshoz nem fogható számomra nagyon jó víz illat valahogy minden hirtelen lelassul és egyszerűvé válik. Nem kell figyelni semmire, hogy mikor eszünk, hogy a kockáshoz a virágosat is fel lehet húzni, mert nem tűnik fel senkinek, erre tényleg nem törődnek az emberek másokkal, hogy reggel a mikor a kutyát elviszem sétálni - minden nap jó 30km-t mentem vele -már előre köszön a futó, a biciklis, a szomszéd bácsi és a kukásautót vezető sofőr. Szóval van egy olyan hangulat, amit máshol az ember nem talál, még is amikor bekanyarodunk a faluhoz vezető bekötőútra olyan elmondhatatlanul jó érzés mindig hazaérkezni. 
Tegnap nem csináltam semmit, még ki sem pakoltam csak egy adagot mostam ki, aztán hagytam a csudába az egészet, ma már kénytelen leszek nekiállni, meg ágyneműket is akarok mosni, meg kicsit összekapni a lakást. És főznöm is kellene valamit, meg elugorni a boltba, kenyérért, tejért mert hazafele nem álltunk meg, nem akartunk a kutyával. Egyébként bármilyen aranyos a kutya és igazán egyszerű vele a nyaralás az tuti, hogy jövőre nem fog velünk jönni, mert azért csak csak igazodni kell hozzá, mint egy gyerekhez és ez volt a harmadik év, hogy jött velünk, szóval ideje nélküle is menni.
Meg arra is rájöttem, hogy nekem ez a hét nap nyaralás sok, jobban érezném magam, ha inkább lenne a nyár folyamán háromszor 3-4 napos, nekem az lenne az ideális, mert kb. a negyedik napon már gondoltam az itthon lévő dolgokra. Imádok itthon lenni nem tagadom. A gyerek 3 hét múlva ismét Balatonozik, Siófokra megy én pedig azt az időt teljesen magamra szánom. 
A nyárnak az első hónapja pedig ezen a hétvégén véget is ér, nagyon gyorsan múlnak a hetek az ember észre sem veszi. 

Megjegyzések

  1. Örülök, hogy jó volt a pihenés. Láttam, hogy csomó könyvet elolvastál, egyszer még nekem is lesznek nagy gyerekeim....:)
    Amúgy nekem is elég 3-4 nap nyaralás.

    VálaszTörlés
  2. Én meg nyaralás közben olyan 3-4 nap után kezdem magam komfortosabban érezni és bár a végén már vágyom haza, a megszokott környezetembe, mindig szomorú vagyok, amiért elérkezett a vége. A mi gyerekeink mellett már én is tudok olvasni, főleg, ha olyan helyen járunk, ahol ők jól elvannak, biztonságban, nem kell őket kísérgetni, na meg persze a korai órákban, amikor még mindenki alszik, sokat haladok a könyveimmel.
    Örülök, hogy ti is jól éreztétek magatokat. A mienkre még várni kell pár hetet, de nem bánom, a várakozás is jó... :-)

    VálaszTörlés
  3. Én egy két hétig bírnám kB, otthon lehetek eleget. Oké, gyeses anyuka vagyok. Így egy 2 éves gyerek mellett még rengeteg időm van olvasni, kb heti 2 könyvet sikerül elolvasni. A nappali alvása alatt mindig olvasok. Aztán nemsokára 2gyerekem lesz, akkor ez a szám majd csökken tuti.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kicsit rosszul érintett

hogy szombat reggel tíztől vasárnap este fél hétig nem volt víz a faluban. Nem is értem, hogy gondolták annak ellenére sem, hogy biztos nem szórakozásból tartott ilyen hosszú ideig, amíg megcsinálják, de a végén már majdnem a hajamat téptem. Nem tudnék már a civilizációban lévő dolgok nélkül akár csak egy hétig is élni.  Viszont, így legalább méregből lenyírtam mindenhol a füvet és még jó, hogy kimentem a leghátsó részig, mert álmomban nem gondoltam volna, hogy két hét alatt ilyen nagyra megnő kint is, ott ahol elvileg akár egy hónapig sincs vele gond....hát most a sok eső és a reggeli, esti pára meghozta a gyümölcsét, jó nagy volt. Úgy hogy háromtól este fél hétig mindenhol végeztem vele, medencét is tisztítottam a hétvégén, fürödtünk is - még jó, hogy az idő ezt megengedi, így azért félkomfort érzés megvolt szombat esti lefekvésnél - aztán mikorra beértem már volt víz.  Most már csak apróságokat kell megint csinálni kint, mindjárt jobb is a kedvem. Nekem csak azért volt szimpatikus…

Tegnap jött velem szembe

hogy a hétvége után csak az első öt nap nehéz az újabb hétvége előtt....hát kb. így érzem én is most. Bizonyos dolgok borzasztóan rányomják a bélyegüket a napjaimra, bár igyekszem nem folyton a gondokon rágódni, azért csak csak eszembe jut, mi lenne jó, hogy lenne jó....Talán ezért is kelek fel mostanában minden reggel még fáradtabban, mint ahogy lefeküdtem és érzem, hogy mindenhol csomók vannak rajtam, olyan jól esne egy erős masszírozás tetőtől talpig. Valamit szednem kellene az őszi fáradtság ellen, körül is nézek ma. A kerten nem kell gondolkodnom, most mindennel végeztünk olyan jó kilépni az ajtón és látni a rendet, meg úgy hazajönni, ahogy kinyílik a kapu csak a szépet látjuk.  Ma szülőire megyek, elég húzós napom lesz. Hazahozom a gyereket, időm nem lesz arra sem, hogy bejöjjek a házba és már megyek is vissza. Aztán hazajövök - ki tudja mikor, első találkozás az ofővel - és nekiállok főzni, mert még az is lehet, hogy a férjem holnap már itthon lesz. Reggel meg gyorsan be kell …

Ha valaki azt gondolná hogy

ezt az őszt vártam sajnos el kell, hogy szomorítsam mert nem. Én a szép napos, csendes, színes őszt várom még mindig nem ezt a már harmadik napja esős, szürkét. Borzasztó, hogy mennyire sok eső esett, gyakorlatilag egy teljes havi, már szinte sehogy sem szívja be rendesen a föld. A fű nő, lenyírni nem lehet, semmit sem lehet csinálni kint, szép lassan amennyi időt beletettünk a gyerekkel a szabadság utolsó pár napjaiba, hogy mindent rendben és szépen hagyjunk majd itt, mikor kezdődik az iskola, nos az lassan eltűnőben van. Hát mindegy, ez van majd talán lassan elmúlik. Jó lenne ma délután már futni is menni, kicsit kiszellőztetni a fejem, vasárnap voltam utoljára, szóval már hiányzik is. Nem tudom másnál  hogy van, de nekünk ez az iskolai évkezdés - illetve minden iskolai évkezdés - sem sikerült nem rohanósra, nem kapkodósra sikerülni, pedig időben kelünk, előző este előkészíteni mindent, este berakja a gyerek a táskába a cuccot....még is. Nekünk kell legalább egy hónap, ezzel telik …