Ugrás a fő tartalomra

Szép napra

ébredtünk, kicsit fúj a szél miközben süt a nap és a hőmérséklet vissza is esett, de most jó. A házban megrekedt meleg levegő lassan kicserélődik, végre friss levegőhöz jutunk itt is. A sütőben sül a rókagombás, cukkinis lepény. A sárga rókagombát tegnap vettem, annyira megörültem neki nagyon régen kaptam frisset, illatosat, nagyon szeretem. A fiúknak tegnap főztem egy nagy adag babgulyást, ők el lesznek vele ma és holnap. Remélem most tényleg elpusztítják, ne maradjon a hűtőben egy hétig, amíg mi a lábunkat lógatjuk a Balaton partján. Hétfőn kora reggel indulunk. Még nem döntöttük el mikor jövünk haza ezt mindig az adott kedvünk, pillanat, időjárás dönti el, tudja ezt már az apartman tulaja is, akihez már vagy tíz éve visszajárunk. Egy hétig mindenki azt csinálja amihez kedve van, a fiúkat a vízből alig lehet majd kirángatni, én kiolvasok jó sok könyvet, nem kell főznöm és háztartást vezetnem, reggelente korán fogok kelni, hogy a még kihalt parton futhassak, aztán megmártózzam a hűs vízben és jó sok jégsalátából és finom gorgonzolából készült salátát egyek a kedvenc éttermünkben. Júniusban megyünk és és már Július lesz mire ismét itthon leszünk. A gyereknek pár napra rá lesz a születésnapja, aztán a férjem útra kel, mi pedig itt maradunk ismét kettecskén. Egy két napot kifogok venni, mert azt tervezem, hogy kicsit átrendezem a lakást, már amennyire lehet, de mindenképpen apró változtatásokat szeretnék pl. hogy apró komód vagy kép máshol legyen, de átakarom nézni a konyhaszekrényt is, mert biztos vagyok benne, hogy van olyan dolog, amiket nem használunk megint és feleslegesen foglalja a helyet. Aztán a gyerekkel kipakoljuk a sulis szekrényét - ezt már megbeszéltem vele és elég lelkes is hozzá, mert érzi hogy valami új fog kezdődni - kiválogatjuk a dolgokat, mi az ami már nem kell és mi az aminek még esetleg haszna lesz a gimi első évében, átnézzük a ruháit mert biztos, hogy találunk majd ismét kinőtt pólókat, nadrágokat. Azt már tudom, hogy szeptemberben kinyithatom a pénztárcámat, mert elég sok minden kelleni fog, olyan gyorsan nő most ez a gyerek. Ha pedig a lakáson végig mentem és a gyereknél is minden a helyére kerül, akkor már csak egész nyáron a pihenésé lesz a főszerep, programokat találunk majd ki, jönnek az unokatesók, elmegyünk kirándulni, mozizni, strandra, filmezünk majd itthon is, pizsama partyt is fogunk tartani, társasozunk, szalonnát és mályvacukrot fogunk sütni a kertben, éjszakai medence partyt tartunk, aztán ő július végén ismét megy majd a Balatonhoz, nekem pedig lesz egy hét énidőm, amikor majd csak azt fogom csinálni, amihez igazán kedvem van. Alig várom! De addig is ezt:





Megjegyzések

  1. Szívből kívánom, hogy minden úgy legyen, ahogy tervezed! :) jó nyaralást, pihenést, kikapcsolódást nektek!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Úgy érzem lassan

ez a blog tényleg az utolsókat rúgja. Tegnap is elkezdtem írni, de aztán félbehagytam mert olyan kis semmiségekről szólt volna, hogy maximum a visszaemlékezéseimre lett volna jó, ha mondjuk 20 év múlva olvasnám. Na, akkor csodálkoztam volna rá, hogy jéééé ezen a napon sem történt semmi  ez és ez történt velem, velünk.  Nem tudom van e értelme még minden nap vagy két naponta ugyan olyan dolgokról vagy sokszor nagyon hasonlókról írni, én is unom saját magamat. Hosszú ez a január.  Eszembe is jutott, hogy szerintem sokkal jobb lenne januárban téli szünetet tartani az iskolákban, mert decemberben annyi történés van, kezdve a télapóval meg a karácsonyi készülődéssel itthon is, iskolákban is, hogy az úgy is hamar elmegy, pörög mindig van valami, amit lehet várni, amire lehet készülni. Aztán hirtelen vége és a következő hónap általában lassú, szürke és hideg és hirtelen üres. Látom ezt a gyereken is mármint, hogy olyan semmilyen ebben az időszakban. Ő is lassú és időnként türelmetlen, meg f…

Vannak olyan dolgok

amik pár éve, hónapja még hogy úgy mondjam kiakasztottak. Ma már tudok vállat rándítani és nem foglalkozni vele. Ilyen egy egy munkahelyi dolog is, sőt időnként több munkahelyi dolog. Nem megyek bele a részletekbe, de pont tegnap ilyen nap volt és annyira, de annyira röhejes, hogy emberek képesek megsértődni apró dolgon (amiben ő hibázott,de még ő sértődik meg)  olyannyira, hogy nem köszön, sőt még a szemedbe se néz....én ezt már vicc kategóriába sorolom. Pláne akkor, ha onnan közelítjük meg a dolgot, hogy akár a gyereked is lehetne. Már csak ugye illemből is. A tiszteletet direkt nem írom, mert azt egyáltalán nem várom el, hogy is tehetném? Nem vagyok én senki csak egy dolgozó a sok közül. Mondjuk ezen kb. öt másodpercig fenn tudok akadni, mert azért na de mire kettőt fordulok már le is szarom van ejtve. Akinek nem volt gyerekszobája, annak nem volt gyerekszobája, bárhogy is akarja bizonyítani. Úgy elképzelem, mikor látom a gyűrűt az ujján és valószínű pár hónap múlva esküvő is lesz…

A hétvégi tavasz

huss elröpült, ma hajnalban már határozottan hűvös van és a szél is fúj. A tegnap vízparti sétálás elmaradt, volt itt víz elég majdnem egész nap szakadt az eső. Így végül maradt a kuckózás, meg az olvasás, filmnézés és mivel a gyerek inkább az apjával játszott neten, mint hogy a menjünk moziba kérdésre igennel feleljen, én elég jól haladok a kiválasztott könyvemmel. Amiről azt hittem majd jobb lesz, de egyelőre várom hogy beinduljon. Épp ott tettem le tegnap este, mikor talán elindul valami úgy hogy talán van remény. Mostanában nem igazán kötött le egy könyv sem annyira, hogy le se tudjam tenni úgy látszik a fülszöveg részekre mennek a kiadók, mert sorozatban sikerül belenyúlnom olyanba, ami a futottak még kategóriába sorolható, egyszer olvasós vagy többszöri nekifutásra sikerül a végére érnem, mert mindig félbehagyom. Pedig elvileg majd mindegyik jónak ígérkezik. Vagy én vagyok sokszor türelmetlen. Most, hogy belengette az idő a tavaszt már én is kezdek türelmetlen lenni és várom a …