Ugrás a fő tartalomra

Bevallom nem nagyon

járok erre. (és blogokat sem nagyon olvastam, úgy hogy nem igazán tudom kivel mi történik, mi a nyári terve vagy más egyéb) Annyi minden történés volt az elmúlt pár hétben, ami sok szervezést, jövés menést, aggódást hozott, hogy se időm, sem kedvem nem volt írni. Ha azt gondoltam, hogy a 2018-as évem jobb lesz, mint a tavalyi volt, akkor kicsit tévedtem. Nem egészen persze, mert volt (és még lesz is! ) sok sok jó dolog is, leginkább a gyerekkel kapcsolatban, ott minden úgy alakult, ahogy azt szerettük volna. De a többi...
Mostanra azért már kezd kicsit visszaállni a rend, kicsit jobban is alakulnak a dolgok, lassacskán kilábalunk sok nem várt dologból.
Azért jó, hogy ez a nyár közepére kezd lecsendesedni és talán a jövő héttől ismét élvezhetjük ezt az időjárásilag sem teljesen felhőtlen nyarat. Mondjuk azt nem bánom, hogy nincs olyan nagyon meleg, mint a múlt nyáron, de a sok esőnek vége lehetne már. Nem esik egész nap, de egy egy napba eléggé belerondítanak a záporok. 
Ha minden igaz hétvégétől ketten leszünk a gyerekkel. Közben ő elmegy majd pár napra az egyik mamához, aztán kicsit itthon lesz és irány a Balaton. 
Én pedig ha minden igaz, akkor kipihenem az utóbbi rossz heteket. Mindenesetre a lazulós napokra beszereztem finom borokat, pezsgőt. Szent elhatározásom, hogy befogom csempészni ezentúl a napjainkba (napjaimba) a minőségibb vagy hogy írjam én időt. Nem nagy dolgok ezek, ilyen pl. egy könyv olvasása közben egy pohár finom bor vagy egy minőségibb csokoládé, gyümölcs, sajt elmajszolgatása. 'Hogy' nem fogom sajnálni magamtól a jót. Valami ilyesmire gondolok. Többek között. 
Reggelente eljárok futni. A lelkesedésem nem változott, még mindig tart. A kedvem meg ettől kicsit jobb is. Levezetem a feszültséget. Igyekszem úgy elmenni, hogy legyen utána elég időm még a kertben kicsit ücsörögni, napozni - már amennyire lehet hajnalban, mert bizony fél ötkor kelek, hogy mindenre maradjon idő - a medencébe belemászni. Sokkal jobban esik így elindulni dolgozni, mintha csak felkelnék, nyűglődnék, hogy újabb munkanap és mennék tovább az utamra. Tervezem, hogy előbányászom a biciklimet és a futások közötti időben levezetésképpen elmegyek ugyan így reggel tekerni egyet. A faluba vezető út oda vissza 6 km, így az pont elég is lenne. Most, hogy így leírtam ha hazamegyek meg is kérem, a férjemet, hogy szedje elő és portalanítsuk, kicsit rakja nekem rendbe, mert már jó pár éve pihen a műhelyben.
Sokat olvasok, most ez került előtérbe ismét ha van egy kis szabadidőm. A pergolát teljesen belaktuk, hétvégén ott ettünk, kerítettünk bele asztalt, nyugágyakat, már csak kicsit csinosítani szeretném, lampionokkal, virágokkal, pici színes szőnyeggel, mintha egy különálló szoba lenne úgy szeretném összehozni. Talán majd a jövő héten sor kerül erre is.  Tervezem, hogy két napra amúgy is kiveszek szabadságot.
Az új - vagy is már inkább a régi - gardróbba végre teljesen rendet raktam, belaktuk, mindennek megvan a helye. A lakás is letisztultabb érzést kelt ezáltal.
A gyerek élvezi a nyarat, most éppen a barátjával nálunk vannak, játszanak, pizzáznak, pokémonokra vadásznak, kutyáznak, medencéznek, bicikliznek nem tudom még mit csinálnak. :) 
Szóval azért halad előre a nyár. Már eltelt a nyár fele :O észre sem vesszük és vége.




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Végre itt

van megint egy hosszú hétvége, borzasztóan jólesik ez a két egymást követő kevés dolgozós hét. Az idő remélem olyan szép marad, mint eddig volt, bár most ahogy megnéztem a kinti hőmérőt csak kilenc fokot mutat, eddig minden reggel jóval tíz felett volt.
November van, hihetetlen. Még csak tegnap volt nyár, de tényleg néha ezt érzem most pedig az utolsó hónap karácsony előtt...Ahogy eddig volt, gondolom most is gyorsan elfognak múlni ebben a hónapban is a hetek és hiphop itt lesz a számomra az év legkedvesebb ünnepe. Azt még nem tudom milyen lesz, eddig úgy van hárman leszünk, de gyanítom lesz még itt változás....de ez csak valami megérzés. 
Tegnap korán reggel ment a férjem a húgomhoz, már bent vannak az új csövek és vezetékek a konyhában, le is lett glettelve. Későn ért haza, majdnem hét óra volt, jó fáradtan, de a munka legrosszabb részének vége van. Ne mondom, hogy boldog volt, de most már könnyebben lehet haladni.
Sokáig akartam ma aludni, hát megint nem jött össze. Úgy látszik az…

Amit ma illetve tegnap

megtehetsz, ne halaszd mára. Mert hiába beszéltem a férjemnek, hogy a tegnap szépen felrakott tetőt - amiről egyébként azt hittem, hogy már oda van csavarozva - csavarozza oda, ha pár darabbal is, de ne hagyja úgy mára, mert mi van ha szél lesz és....na, szél lett és szépen le is fújta kb. a felét. Ezek ilyen egymásba csúsztatható lemezek, amivel könnyű dolgozni és nagyon strapabíró. Akkora szél volt és van most is időnként, hogy még a súlyként rárakott téglákat, meg vékonyabb gerendát is levitte. Úgy hogy kétszer dolgozik ugyanazzal... Mára ideért a hideg, jócskán lehűlt a levegő, de hidegebbnek érezzük a szél miatt. Ez már a kuckós, könyvezős, teázós időszak, szeretem. A cserépkályhák jó melegek, gyertyát gyújtottam, a párologtatóból vérnarancsos illóolaj illata száll, jó itthon.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A film nagyon jó volt, érdemes megnézni. Azt hiszem a közös mozizás egyébként már nem …

Végül

nem mentünk ma semerre. A döntés nem az enyém volt, de egyáltalán nem bánom, hogy így alakult, mert amikor épp minden bajom van sok kedvem nincs a hosszú utazásokhoz. Minden évben október végén elmegyünk Dunaföldvárra, férjem ott született. És minden évben mikor ott vagyunk valahogy az motoszkál a fejemben, hogy ott is szívesen laknék. A Duna, a régi macskaköves utcák, kis házak valahogy mindig elvarázsolnak. Elhalasztottuk, jövő hét végére is jó időt mondanak. Így most sülnek a csirkecombok a sütőben, hozzá majd fűszeres krumplit készítek, párolt zöldséget és sok sok házi savanyúság lesz még. Anyósom házi csalamádéja és mindenféle bedobálós zöldsége világbajnok minden évben.  Délután elugrunk húgomhoz, felmérjük a házát. Ugyan is nagy fába vágjuk a fejszénket a férjemmel, felszeretnénk újítani lassan az egészet. Két gyereket nevel egyedül - tartásdíj természetesen ímmel ámmal érkezik - és az évek alatt eléggé leromlott az állapota a lakásnak, úgy hogy az idei projekt aminek karácson…