Ugrás a fő tartalomra

A mai nap kényszerpihenő

mert a gyereket egy napig itthon tartom, amiért tegnap délután felhívtak az iskolából, hogy menjek érte, mert rosszul lett. Eleredt az orra vére ami csak nagy nehezen állt el és megmérték a vérnyomását ami azt mutatta, hogy nagyon szapora a pulzusa, plusz közben a feje is elkezdett fájni. "Enyhén" voltam megijedve, aztán ez még csak fokozódott, mikor megláttam a pulóverét (és a hófehér gyerekemet) hogy mennyire véres. Állítólag egész nap jól volt, még akkor is amikor elkezdődött ez az egész és egyszer csak azt vette észre, hogy csöpög, majd "ömlik" minden. Bevittem hozzánk a kórházba, ott már jobbak voltak az értékek, kapott gyógyszert, de a fejfájás még utána is megvolt. Próbáltunk készülni a mai napra - történelem dolgozat - én olvastam az anyagot, ő pedig próbálta visszamondani, de a végén annyira értelmetlennek találtam az egész erőlködést, hogy inkább felhívtam az osztályfőnököt este hétkor sűrű elnézések közepette, hogy ilyen későn és elmondtam mi van. Azt a mérhetetlen pozitív hozzáállást amit tapasztaltam és folyamatosan tapasztalok ebben az iskolában (minden tanárnál) leírni nem tudom. Tudott a délután történtekről és hogy a gyerek nem megy, hanem egy napot pihen ezt természetesnek vette és nem lerázott, hanem még hosszú percekig beszéltünk mindenről, gyerekről, iskoláról és azt éreztem, hogy tényleg érdekli. Nem tudom mi történhetett a gyerekkel, kicsit aggaszt, hogy elmondása szerint egyik pillanatban még teljesen jól volt, másik pillanatban meg már összeakart esni....nem aludtam egész éjjel szinte semmit. Ő még alszik és remélem ha felkel már sokkal jobban fog kinézni, mint tegnap este. 
Amúgy lenne egy csomó elintéznivalóm, postára kellene mennem mert még mindig nem vettem át a csomagom, be is kellene vásárolni hétvégére, számlákat átutalni és ha már itthon vagyok akkor a mosókonyhát is kitakarítani, mert azt már halogatom vagy két hete. 
A fejem meg nekem is fáj hajnal óta, meleg front jön állítólag. Lehet a gyereknél is ez tett be, bár nem tapasztaltunk még ilyet. Utálom, ha beteg! (ki szereti, ha a gyereke beteg, persze?!)
Na közben beszéltem a postásunkkal telefonon, hogy ma itthon vagyunk még is hozza el a csomagomat, mert így tudunk találkozni. Általában futárral jönnek a dolgok ha valamit rendelek, de ennél azt gondoltam míg szabadságon leszek ideér.
Még jó, hogy ilyen rendes, mindig felhív ha van valami mivel nem igazán vagyok itthon és megtudunk egyezni, hogy mit hol hagyjon vagy kinek adja vagy hagyja a postán....szóval sokat segít nekem. 
Azt hiszem beveszek most már egy gyógyszert nem kínlódom tovább. 





Megjegyzések

  1. Huh, Tami, ez ijesztő....! bár szokták mondani, hogy tinédzserkorban elő szokott fordulni orrvérzés. Elviszed valahova kivizsgálásra?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyelőre nem viszem. Most fordult elő először, meg ugye ott a kórházunk ha valami lenne. Most három napig itthon leszünk, meglátom hogy alakul, remélem nem lesz már semmi. Amúgy azon viszont gondolkodom, hogy egy labor nem ártana. De a húgom is és a kórházban is mondták, hogy kamaszkorban tényleg előszokott fordulni a hormonváltozások miatt. Nem tapasztaltunk még ilyet, ezért is ijedtem meg.

      Törlés
  2. Jobbulást a fiacskádnak!-) Reméljük mára kutyabaja!-)
    Tinédzser korban mondhatni természetes, de azért nem kell elbagatellizálni... a labor jó ötlet, egy évben egyszer nem árt...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi :) Csak tudnám rávenni, mert a tűtől ahogy engem is kirázza a hideg. Persze nem "kívánság műsor" szerintem megfogjuk ejteni.

      Törlés
  3. Jobbulást neki és akkor próbálj te is egy kicsit nem aggódni, legalább tudod, hogy hová szaladj és kihez fordulj.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az azért megnyugtató igen, hogy a kórház ahol dolgozom kocsival itt van 10 percre, úgy hogy ha bármi van oda gyorsan betudunk rohanni.

      Törlés
  4. Júj jobbulást kívánok!!!
    Ha ez megnyugtat egy kicsit, 14 éves korom körül -bár orrvérzés nélkül-, de többször elájultam. Egyszer a suliban a lépcső tetején szerencse, hogy nem zuhantam el. Egyszer meg a padlásfeljárón ültem és egyik pillanatban még semmi a másikban meg már ájultan, vérző fejjel feküdtem a földön. Ezután küldtek el egy olyan vizsgálatra, ahol valami úszósapkafélét tettek a fejemre, ami be volt drótozva és mély levegőket kellett vennem meg vetítettek képeket. Kiderült, hogy nem vagyok epilepsziás és amúgy minden rendben csak a kamaszkor betett egy kicsit. A nagymamám ugyanez volt. Én rá hasonlítok. Pici, vézna, sápadt gyerekek voltunk, de hamar kinőttük. :)

    Szóval simán lehet beütött a kamaszkor kicsit. A szapora pulzus meg lehet az ijedtségtől is.

    VálaszTörlés
  5. Jaj, ne ijesztgess :D Ma már jobban van, de szerintem én még nem is láttam ilyen rosszul mint tegnap. Igen, most már sok helyről hallom, hogy a kamaszkorban előfordulnak ilyen dolgok...hát remélem most már ez is megvolt és nem lesz több :) Ő is vékony, jól meg is nyúlt hirtelen szóval lehet ez is benne van. Egyelőre három napig pihenés, de szerintem nem lesz gond.

    VálaszTörlés
  6. Válaszok
    1. Igen, ráadásul van is ismerősöm aki vért is jól vesz, szóval már csak a gyereket kell meggyőzni.

      Törlés
  7. Ma reggelre nálunk valamivel nagyobb hó lett. Te jutottál eszembe, nem rég írtad, hogy mi lesz, ha nem tudtok majd közlekedni... Gondolkodtam a dolgon, hogy valóban fennakadással járhat a tél, emberek maradhatnak elzárva... mi könnyen mozgunk, stb . Erre most azt olvasom, hogy otthon vagytok még ha teljesen más ok miatt is.
    Kívánok jobbulást , erőt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, már nincs semmi úgy néz ki. :)

      Törlés
  8. Remélem Tami, már jobban van a fiad! Előttem már mindenki leírt mindent, szerintem is a kamaszkornál hallani sokszor ilyesmiről, de én is elvinném azért egy laborra, a fiúknál, mostanában mi is mindentől függetlenül próbálunk évente egy laborvizsgálatot beiktatni, bár most éppen nyáron Máténál nálunk is elmaradt valahogy, úgyhogy most eszembe is jutott, hogy jó lenne megejteni nála :) , szóval az sosem árt !

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, ezer éve voltunk vele. De hogy "rángatok" el egy kamaszt, aki ha azt hallja, hogy tű kifut a világból? Kisebb korban könnyebb volt. Ez is :)

      Törlés
  9. Ó, de sajnálom. Remélem mára sokkal jobban érzi már magát. Szerintem Patrik ugyanennyi idős volt, amikor egy ájulás miatt kórházba került. Nem találtak semmit, és nekünk is azt mondták akkor, hogy van olyan, hogy a növekedésnél a szív és a tüdő még nem éri utol a test változásait, ráadásul ugye van egy csomó hormonális változás is, és ez okoz ilyeneket.
    Ha van otthon vérnyomás mérőtök, érdemes lenne egy hónapig napi kétszer-haromszor mérni, és felírni az adatokat, ha ne adj isten mégis valami kivizsgálás kéne, ez jó kiindulópont az orvosnak.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Olyan jó hűvös

volt reggel ötkor, mikor már futottam hogy csuda. 15 fok, annyira szerettem. Tegnap is voltam, meg ma reggel is (és már jó régóta rendszeres) és végre ott vagyok, hogy már ismét a mindennapok része lett a sport és hát ez jó. Sokat küzdöttem azért, hogy megint itt tartsak, megdolgoztam érte. És többé nem is engedem el - és remélem egy sérülés se lesz, mint mikor abbahagytam - mert a visszakapaszkodás borzasztó nehéz, sokkal nehezebb, mint a semmiből elkezdeni.  Négy kiló mínusznál tartok, legalább is mikor utoljára mértem magam asszem úgy egy (másfél?) hete, nem is szoktam általában a ruhák úgy is mutatják. De centiben is biztos, hogy már kevesebb mert a nadrágokon, főleg combon és derékban már érzem. Nem sok a négy kiló, de erőt ad az biztos.  Tegnap csináltam lecsót, most raktam bele padlizsánt is.  Nem mertek szólni semmit, ezt most a kedvemre főztem. Na jó, azért került bele egy kis kolbász is, így egálban vagyunk.  Én kipiszkálom a kolbászt,ők nekem adják a padlizsánt. :) Esik. I…

Ahogy

Molnárilonka is írta, úgy én is rájöttem, hogy a nyári (meg a téli is) dolgozós napokban nem az utazást, nyaralást várja az ember, hanem csak magát a szabadságot. Hogy otthon lehessek, hogy kedvemre csinálhassak ezt azt, mindig valami apróságot vagy éppen ha úgy van kedvem semmit. Most is, ahogy itt ülök mennyire jól esne kiszakadni a melóból. Amúgy minden rendben. Mennek a napok, már július közepe van lassan. Borzasztó gyorsan telik a nyár. A gyerek tizedikén lett 16 éves.  Én meg simán felkelek fél ötkor futni, aztán simán összerittyentek valami ebédet a népnek, simán letudom a hajnalra eltervezett dolgaimat. Látom ismét a változást a tükörben, úgy hogy elég sok erő és elhatározás van még bennem a sport iránt. Sosem fogom többet abbahagyni, borzasztó nehéz visszakapaszkodni, sokkal nehezebb, mint elkezdeni. Azt is észrevettem, hogy a sikerélmény miatt több a pozitív gondolat bennem.  És hogy semmi sem tántorít el semmitől. Legalább is azoktól a dolgoktól,amiket kitalálok magamnak. …

Fejben már próbáltam

párszor összerakni egy értelmes bejegyzést ide a blogra, de megmondom őszintén valahogy nem tudok írni semmiről. Semmi újról ami figyelmet érdemelne.
A nyaralás talán még sosem sikerült ilyen jóra, mint idén és talán most volt az első olyan, amikor a hét napos balatoni "hálidéj" kevésnek bizonyult. Máskor már 3-4 éjszaka után jönnénk haza, most meg senki sem akart igazából. Az idő tökéletes volt, napsütés és 27-28 fok a víz 26 fokos szóval tényleg perfekt. Egyszer esett csak az eső, mondjuk akkor egy két órát intenzíven, de ennyi. Augusztusban folytatása következik ez már biztos.
Az biztos, hogy itthon a kertnek a mi távollétünk nagyon is soknak bizonyult, mert gyakorlatilag annak ellenére, hogy úgy mentünk el otthonról, hogy mindenhol lenyírtuk a füvet és rendet raktunk kb. csatatérré változott az egész. Ez részben annak tudható be, hogy itt percről percre változott az idő, hol sütött a nap, hol meg szakadt az eső és a pára megtette hatását, minden megnőtt mint a gomba. Az…