Ugrás a fő tartalomra

Filmajánló

Nem tudom miért halogattam, hogy ezt a filmet megnézzem. Először azt gondoltam, hogy nem igazán érdekel egy 6 éves fiú története, ahogy felnő. Aztán véletlenül elolvastam az ajánlót és döntöttem. Milyen jól! A film leírása:

"Olyan fikciós dráma, amely ugyanazt a néhány színészt követi egy 12 éves időszakon át, 2002-től 2013-ig, ily módon a filmben megtett páratlan utazás egyszerre nagy ívű és intim, végigvezet a gyermekkor életörömén, a modern család mindent megrendítő változásain, és magán az időn. A film a 6 éves Masont (Ellar Coltrane) követi az ember életének legradikálisabban változó évtizedén át a családi költözések, viták, házassági kudarcok, újra házasodások, új iskolák, első szerelmek, elvesztett szerelmek, jó időszakok, ijesztő időszakok, és a szívfájdalom és rácsodálkozás állandóan lüktető keveredésének ismerős kavargásán keresztül. Ám a végeredmény kiszámíthatatlan, ahogy az egyik pillanat a másikba szövődik, így adva ki a felnövésünket formáló események mélyen személyes élményét, és életünk állandóan változó természetét. A történet kezdetén az álmodozó tekintetű elsős, Mason nagy felfordulással néz szembe: egyedül álló, keményen dolgozó édesanyja, Olivia (Patricia Arquette) úgy döntött, hogy vele, és nővérével, Samanthával elköltöznek Houstonba - pont amikor régóta távol lévő apjuk, az idősebb Mason (Ethan Hawke) visszatér Alaszkából, hogy újra belépjen világukba. Így kezdődik az élet állandó változása. Ám a szülők, nevelőszülők, lányok, tanárok, főnökök, veszélyek, vágyak és kreatív szenvedélyek özönében Masonnek mégis sikerül a maga útját bejárnia."

Ajánlom mindenkinek!


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nyár...

Azt már észrevettem

hogy mostanában kicsit később lesz reggel világos. Pár héttel ezelőtt már reggel ötkor volt olyan, mint most fél hatkor, ellenben ma ötkor még csak szürkület van. Először azt hittem, hogy be van borulva de nem, egyszerűen csak arról van szó, hogy haladunk előre az időben itt a nyár közepe. Tegnap volt egy kósza gondolatom, hogy ha itthon maradok majd én is két hetet, akkor elmegyünk pár napra a gyerekkel ketten abba a vendégházba a Balcsira, ahova minden évben szoktunk, de sajnos már nem tudtak adni két három éjszakát sem, hiába na ez hirtelen jött ötlet volt. Minden évben beírnak minket kérés nélkül június utolsó hetére, most azonban tényleg csak ötleteltem, hogy hátha valaki visszamondta. Sebaj, messze még az augusztus, bármi előfordulhat amúgy pedig összerakhatunk más elfoglaltságot is.  Holnap és utána itthon leszek, pénteken dolgozom a gyerek pedig megy anyósomhoz pár napra, aztán haza jön két napra és megy Siófokra egy hétre. (hurrá egy hétig én is nyaralok :D) Aztán meg vége i…

Futással akartam

kezdeni a napomat, de miután már lassan a harmadik napja ébredek fel hajnalban fejfájással letettem róla. Hogy a meleg készít most ki ennyire vagy valami más miatt van már nem tudom, de hajnali négy óta vagyok fent, bevettem már gyógyszert, ittam kávét talán lassan jobb lesz. Borzasztóan érzem magam attól, hogy elkezdődött ez a hét, semmi kedvem kimozdulni a még viszonylag hűvös lakásból és elkezdeni a hétfőt. Minden porcikám tiltakozik ellene, talán ezért is van az egész rossz közérzetem. Az irodában nincs egy rohadt légkondi sem, megfulladunk már a melegben, ha meg bekapcsoljuk a ventilátort nem hiszem, hogy baromi egészséges lenne, ha a pofánkba  arcunkba tolja a felkavart poros levegőt.  Minden nyűgöm, minden rossz történés ami az utóbbi jó pár hétben volt most terített be igazán, elfáradtam rendesen. Heteket, sőt hónapokat szeretnék pihenni - anyukámat agydaganattal műtötték,  a sokk és a műtét után felváltva megyünk a húgommal hozzá, intézzük a bevásárlást, főzést,  amit kell. …