Ugrás a fő tartalomra

Könyveshétfő

kép és leírás: libri.hu
Már négy év óta pipálgatja a halála előtti teendőinek hosszú listáján a tételeket, és most, mindössze öt nappal előtte még mindig eszébe jutnak dolgok, amiket meg kellett volna tennie.
Mara Nichols sikeres ügyvéd, szerető feleség és egy örökbe fogadott kislány boldog édesanyja. Élete maga a megtestesült amerikai álom, egészen addig, amíg rejtélyes rosszulléteivel orvoshoz nem fordul. A diagnózis hihetetlen.
Scott Coffman középiskolai tanár. Úgy érzi, végre minden kívánsága teljesült. Felesége sokévnyi hiábavaló próbálkozás után gyermeket vár. És egy éven át nevelhetik Curtist, a nagyszájú nyolcéves kisfiút, akinek az anyja börtönbe került. Igazi család ők hárman, nemsokára négyen.
Scottnak és Marának is öt napja maradt, hogy búcsút vegyen a szeretteitől. Hogyan lehet elviselni az elviselhetetlent? Hogyan lehet lemondani arról, ami a legfontosabb az életünkben? És mennyi áldozatot tudunk hozni a szeretteinkért?
Julie Lawson Timmer bölcs, vidám, szívfacsaró, elgondolkodtató regényt írt a szeretet és az emberek erejéről.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nem tudom már

mennyi vitamint szedek lassan, még is úgy érzem ahogy megyünk előre az időben úgy vagyok egyre fáradtabb. C, D, Supradyn, méz, tea, sok sok gyümölcs.....mi kell még? Ti szedtek valamit??  Most már a stabil heti háromszori futás is megvan és még is, mintha a világ összes súlya rajtam lenne.  Tegnap már fél tízkor ágyban voltam, igaz olvastam még egy órát, utána úgy aludtam, mint a bunda fél ötig de alig tudtam kikecmeregni az ágyból. Komolyan sírhatnékom volt, hogy nekem most el kell majd mennem dolgozni, mikor ilyen szép az idő és itthon ezerszer jobban eltudnám magam foglalni, pl. egy igazán finom ebédet főzni....mondjuk Boeuf Bourguignont by Julia Child módjára. Aztán valami jóféle almás pitét, vaníliafagyival. Ilyenekkel várnám haza a gyereket, na meg a férjem is biztos örülne. Helyette tegnap délután mikor hazaértem túrógombócot csináltam. Nem mintha nem örült volna neki a banda. :) Az ebéd megfőzése után pedig levezetésképpen olvasgatnék kint a kertben, majd végre elültetném azt…

Nehezen kecmergek ki

ebből a nyavalyából, leginkább az éjszakák rosszak. Így hajnalban felkelek, nem forgolódom tovább az ágyban bedugult orral és más egyébbel. Még mindig ezerrel fújom az orrom, vége lehetne már. Remélem letudva a "kötelező" évi megfázás, bár ez kicsit több annál.  Mindig amikor leülök a gép elé azt gondolom,majd írok erről, megírok arról.....és aztán a végén leginkább a semmiről írok. Mert tulajdonképpen nem történik semmi. Néha kicsit megrémiszt ez a  mostani sivár, monoton semmi, a viszonylag nyugodt napok....de talán most jobb is így. Nagyon jó idő volt hétvégén, én meg be voltam ide zárva a lakásba. Viszont erre tiszta erőből nyár volt, 25 fokkal, gyönyörű, erős meleg napsütéssel, mintha augusztus közepe, vége lenne. Be sem kellett csukni az ablakokat, a ház is felmelegedett a két nap alatt, fűteni sem fűtünk, szuper. Ráadásul még folytatódik a jó idő, mára 22 fokot mondtak, jaj ez az ősz pont olyan, amilyet szerettem volna! Ma még nem megyek dolgozni és arra gondoltam, h…

Amíg mindenki

alszik, addig pötyögök pár sort ide. Viszonylag jól aludtam annak ellenére, hogy este nyolckor megint 38 fokos lázam lett. Mindig estére leszek rosszabbul, napközben egész jól elvagyok. Majdnem egész jól. Rég voltam ilyen ramatyul. Tegnap az orvostól jövet gyorsan bementem a gyógyszertárba kiváltani amit felírt, aztán bementem bevásárolni hétvégére is, hogy ne kelljen külön elmenni a férjemnek, vettem sok sok gyümölcsöt - amiből egy banánt bírtam megenni, semmi nem megy le a torkomon, ellenben sokat iszom - mert az hittem, hogy majd egy jó kis gyümölcssaláta segít, hogy jobb legyen minden, aztán nem csináltam. Talán ma. Vettem zöldségeket, csirkehúst és már fel is raktam egy nagy fazék húslevest, van benne minden, a hús, borsó, zöldbab, gomba, sárgarépa, zöldség, karfiol sok sok fokhagyma, bors, zöldség zöldje egészben, az milyen finom, ha megfő a levesben!  remélem jót fog tenni. Kelbimbót elfelejtettem venni :( Ezt kívánom. A fiúk sütnek majd palacsintát maguknak hozzá. Tegnapról m…