Ugrás a fő tartalomra

Ma reggel

megvilágosodtam. Mert az az igazság, hogy eléggé le voltam törve. A férjemet már várják kint, mehetne dolgozni, de még nem tud. Hiába nem minden a pénz, nekünk egész évre kell beosztani azt, amit pár hónapig kint keres. Mi ebből építkezünk, ebből fizetjük a számlákat, ebből vásárolunk a boltban, ebből tankolunk, ebből ruházkodunk és ebből szórakozunk. Nincs minden hónapban bejövő fix, kivéve az én keresetem ami szóra sem érdemes. Tényleg. Ha készen lenne a ház persze jóval egyszerűbb lenne, de most rengeteget kell erre költeni még akkor is, ha tízszer végig gondoljuk mire mennyit, mi az amin nem szabad spórolni, mi az amin lehet faragni. Nehéz. Szóval persze, hogy az embernek eszébe jut, hogy a fene vinné el egy hónappal előbb mehetett volna, egy hónappal több lenne a kasszába, egy hónappal több jönne vissza abból, amit a házra költöttünk. Nem panasz, ezek tények. Sajnos ez van, ilyen az élet, még akkor is ha azt mondjuk nem minden a pénz.

Na, de visszakanyarodva. Szóval megvilágosodtam :) Mert hogy nekem ez az idő, mióta itt lakunk a kis házban olyan volt, mintha már legalább egy hónapja ide cuccoltunk volna. Aztán felébredtem, hogy basszus dehogy is! Még csak május 24-én kezdtük el, úgy hogy 3 hete csináljuk az egészet és ehhez képest hol is tartunk??

Az összes fal lebontva, kettő abból felépítve. A konyha padlója betonozva. Az új vezetékek behúzva. Készen van a mennyezet. Áll a kémény. Le van betonozva a cserépkályha helye. Tegnap lebontották a nappali legnagyobb falát (a  hátsó udvar felőli részt, simán kilehet menni a kertbe nem kell ajtó :D ) annak az alapja ma le lesz szigetelve, betonozva és hétvégén elkezdik felhúzni az újat. ( Férjem és sógorom)

Szóval 3 hét alatt!!! Mindjárt jobb kedvem lett. Akkor talán van remény, hogy a végén még is csak a kigondolt időre készen legyünk!!


Ui: ma lefoglaltam Balatonfenyvesen 4 napot augusztusban. Kiskorú miatt, bár valószínű csak ketten megyünk, plusz barátnőm a lányával.

Megjegyzések

  1. Csak biztatni tudlak: hamarosan mosolyogtató emlék marad és a felfordulás helyén az öröm és a kedves, szeretett otthon biztos tudata. A Balcsit meg addig is, jó lesz várni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi!! <3 Ma pozitív vagyok.Remélem még pár napig kitart a lelkesedésem. :D

      Törlés
  2. Jipppíííííí....! :) (megkérdezhetem, milyen munkát végez a párod, hogy időszakos? ) (mi is a határ mellett élünk, szerintem a lakosság fele odakint dolgozik....)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szakács. Már 5.éve dolgozik kint. Serfaus a hely és a svájci határ közelében van.

      Törlés
    2. Amúgy itthon meg kerámikus :) Cserépkályha csempéket gyárt és épít kályhát.

      Törlés
  3. Aztaaaaaaa......! van kemencétek is - mármint, égetőkemence? - egy ideig jártam én is, "cserépegyetemnek" hívtuk :), utána jött a festészet.... de már egyik sincs, sajnos :(.
    És akkor az otthonotokban sok-sok munkája van, mármint ilyen kerámiák, egyedi dolgok stb?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nincs, egy idős kályhás mesternek van műhelye és ott dolgozik,amikor elvállal itthon munkát. A cserépkályhák rajta vannak szerintem a blogomon, amiket nekünk itthonra készített. De sok munkája, csempéje van a neten is, amit ő csinált, készített megrendelésre kályhához csempét, amit más kályhás épített fel pl. az ország más részén. Az itthoni műhely nagy álom, a 25 éves tervben benne van, hogy háznál is lesz egy talán. :) Most kinti kemencéért nyaggatom, ahol lehetne nyáron sütni, főzni. Meg van áldva velem a férjem :D

      Törlés
  4. Szerintem szépen haladtok. Megértem a helyzeted, nekünk a költözés is stresszes volt, vagy inkább nekem, mert én vagyok a karmester. S a hármas ügyletben én voltam középen. Az este mondták a vevőim, hogy emlegettek, milyen nehéz lehet nekem, mert nekik is sok. Tami, kincs ez az ember!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudom, tényleg az. Rengeteget dolgozik :/ Remélem nem lesz baja a végén. Most már én is látom, hogy haladunk a végén még tél előtt hazaköltözünk :D

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Olyan jó hűvös

volt reggel ötkor, mikor már futottam hogy csuda. 15 fok, annyira szerettem. Tegnap is voltam, meg ma reggel is (és már jó régóta rendszeres) és végre ott vagyok, hogy már ismét a mindennapok része lett a sport és hát ez jó. Sokat küzdöttem azért, hogy megint itt tartsak, megdolgoztam érte. És többé nem is engedem el - és remélem egy sérülés se lesz, mint mikor abbahagytam - mert a visszakapaszkodás borzasztó nehéz, sokkal nehezebb, mint a semmiből elkezdeni.  Négy kiló mínusznál tartok, legalább is mikor utoljára mértem magam asszem úgy egy (másfél?) hete, nem is szoktam általában a ruhák úgy is mutatják. De centiben is biztos, hogy már kevesebb mert a nadrágokon, főleg combon és derékban már érzem. Nem sok a négy kiló, de erőt ad az biztos.  Tegnap csináltam lecsót, most raktam bele padlizsánt is.  Nem mertek szólni semmit, ezt most a kedvemre főztem. Na jó, azért került bele egy kis kolbász is, így egálban vagyunk.  Én kipiszkálom a kolbászt,ők nekem adják a padlizsánt. :) Esik. I…

Ahogy

Molnárilonka is írta, úgy én is rájöttem, hogy a nyári (meg a téli is) dolgozós napokban nem az utazást, nyaralást várja az ember, hanem csak magát a szabadságot. Hogy otthon lehessek, hogy kedvemre csinálhassak ezt azt, mindig valami apróságot vagy éppen ha úgy van kedvem semmit. Most is, ahogy itt ülök mennyire jól esne kiszakadni a melóból. Amúgy minden rendben. Mennek a napok, már július közepe van lassan. Borzasztó gyorsan telik a nyár. A gyerek tizedikén lett 16 éves.  Én meg simán felkelek fél ötkor futni, aztán simán összerittyentek valami ebédet a népnek, simán letudom a hajnalra eltervezett dolgaimat. Látom ismét a változást a tükörben, úgy hogy elég sok erő és elhatározás van még bennem a sport iránt. Sosem fogom többet abbahagyni, borzasztó nehéz visszakapaszkodni, sokkal nehezebb, mint elkezdeni. Azt is észrevettem, hogy a sikerélmény miatt több a pozitív gondolat bennem.  És hogy semmi sem tántorít el semmitől. Legalább is azoktól a dolgoktól,amiket kitalálok magamnak. …

Fejben már próbáltam

párszor összerakni egy értelmes bejegyzést ide a blogra, de megmondom őszintén valahogy nem tudok írni semmiről. Semmi újról ami figyelmet érdemelne.
A nyaralás talán még sosem sikerült ilyen jóra, mint idén és talán most volt az első olyan, amikor a hét napos balatoni "hálidéj" kevésnek bizonyult. Máskor már 3-4 éjszaka után jönnénk haza, most meg senki sem akart igazából. Az idő tökéletes volt, napsütés és 27-28 fok a víz 26 fokos szóval tényleg perfekt. Egyszer esett csak az eső, mondjuk akkor egy két órát intenzíven, de ennyi. Augusztusban folytatása következik ez már biztos.
Az biztos, hogy itthon a kertnek a mi távollétünk nagyon is soknak bizonyult, mert gyakorlatilag annak ellenére, hogy úgy mentünk el otthonról, hogy mindenhol lenyírtuk a füvet és rendet raktunk kb. csatatérré változott az egész. Ez részben annak tudható be, hogy itt percről percre változott az idő, hol sütött a nap, hol meg szakadt az eső és a pára megtette hatását, minden megnőtt mint a gomba. Az…