Ugrás a fő tartalomra

Nem mondom, hogy

ma reggel hajnalban vidáman és frissen kiugrottam az ágyból, hogy futni megyek, de azért megtettem. Fél órát adtam magamnak a regenerálódásra és hatkor már futottam. Nem tudtam sokat menni, mert éjjel esett az eső és annyira párás volt a levegő, hogy harapni lehetett, szerintem már 10 méter futás után csorgott mindenhonnan rólam a víz, így csak 2 km-t tudtam dombon le és fel, viszont figyeltem a pulzusomra, kontrolláltam magam, így zsírégető tartományban többet értem el a két kilométerrel, mintha rátoltam volna még egyet. Jó ez így most, nem hajt semmi a saját kedvemre futkosom. Nincsenek nagy célok, hogy x időn belül x km menjen, kitudom várni, hogy alakuljon a dolog. Ami megváltozott az én, ezt az egyet tudom. Kihúzott háttal megyek, látom a combjaimon, hogy feszesebb, kezdenek kisimulni a gödrök itt ott, nincs puffadás, se teltség érzés. Szóval minden jól alakul, ezt akartam.
Mára nincs különösebb program. A fiúk elmennek délelőtt anyósomhoz anyáknapozni, én addig jól kitakarítom a házat - tegnap a konyháig jutottam - mert minden poros, de már látom az alagút végét. Megint. Fura az előszoba, mert ott eddig világosszürke padlólap volt, hideg érzetet keltett télen, no meg ezer éves, a szélein itt ott már kopott, szóval anno a legolcsóbb fajtából való. Most pedig vöröses barnás színű, sokkal vastagabb és ha rálépünk nem olyan csúszós és hideg. Először sötétnek tűnt nagyon, de mára már kezdem megszokni, szerintem ha világos gardróbot veszünk akkor szépen kompenzálja a sötétebb színt. Valami ilyesmi:



Felmerült, hogy csináltatunk valamit, de megmondom őszintén semmi kedvem várni hetekig és kupiban lenni. Ez a kettő pont olyan, amit amúgy is terveztünk, úgy hogy nincs mire várni, hétfőn megnézzük és ha tetszik akkor jó lesz ide. Az biztos, hogy mind a kettő olyan nagynak tűnik, hogy minden cuccunk befér - annyira örülök, hogy anno megcsináltam a szelektálást, nincs felesleges ruha, felesleges kacat, felszabadult jó érzés, hogy olyan tárgyak vannak körülöttünk, amiket használunk és pont elég az is - szóval befér minden cuccunk, így a hálóból kikerülhet a másik nagy szekrény is és átrendezhetem végre ott a szobát. A nagy szekrény a szoba egyik beugró részén van, oda én egy kis olvasókuckót tervezek, nagy öblös fotellel, kicsi asztalkával, képekkel, esetleg a falra valami meleg drapériával....mondjuk ez utóbbiban nem vagyok biztos, majd nézek ötleteket pinteresten, úgy is rég jártam ott. A nappaliban pedig tényleg jó lenne egy festés, a férjemet erről még nem tudtam meggyőzni :D illetve igen csak tényleg van ezer más fontosabb dolog most, szóval még muszáj nyünnyögnöm ez ügyben. :) :) 
Alakulunk. Alakulok. 
Tegnap főztem, gyümölcsleveset és végül chilis babot a fiúknak így ma nem kell főznöm, kivéve magamnak, mert most szigorú vagyok és ha kell külön csinálok valamit, amit megehetek. Úgy hogy én ma csirkemellet fogok, jól bepácolva, fűszerezve és hozzá ceruzababot párolok. 
Na jó, kezdődjön a nap. ( a nap, na az még nem süt, egyelőre be van borulva.)

Megjegyzések

  1. Jó, hogy a férjed partner mindenben. Csak nézünk mindig :), hogy mi mindent csináltok, ha itthon van, hihetetlen (szerintem) , nagyon ügyesek vagytok. Neked meg külön pirospont, hogy kitartó vagy (én már megint nagyon nem, tegnap ezen gondolkodtam)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi. :) Krikszi muszáj. Annyira szarul éreztem már magam, mint egy vénasszony, tényleg. :/

      Törlés
  2. Szuper, hogy ilyen kitartó vagy!-)

    VálaszTörlés
  3. Kedves Tami! Ha a szekrény kiválasztásában elfogadsz egy véleményt, én a 2. képen lévőt javasolnám. Nekem nem vált be az elsőn látható tolóajtós, mert nem lehet a teljes belsejéhez jól hozzáférni és az ajtók vastagsága miatt le is vesz a térből (a szekrény belső részén fut az ajtó). A felső polcos rész szintén az elhúzható ajtók miatt nehezen pakolható. Nálunk a gyerekek pulóvereit, nadrágjait tartjuk benne és rettentő nehéz pl. nem a legfelső ruhadarabot kicibálni, kvázi állandóan összevisszaság van benne. És az egyik polcos rész ajtaja ki is jár a sínből. Köszönöm, hogy elolvastad!
    Nagy gratula a futásért, klasszakat főzöl!
    Anna Szegedről

    VálaszTörlés
  4. Tami, én is diétázok, meg tornázok... bár azzal most egy idő óta felhagytam a balesetem miatt, de már újra visszatérek rá. Ez a futás... tudom, hogy ez lenne a legjobb, de nem tudom magam az istenért se rávenni. Ügyes vagy, kitartó és most irigykedek :-)

    VálaszTörlés
  5. Mire jó egy blogbejegyzés, látod, egyből kaptál egy hasznos ötletet. szeretem, amikor segítetek, nekem is. A kitartásod csodálom, irigylem, mert én még futni sem tudok. Viszont ez az én bajom.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nálunk mára

"lecsengett" a karácsony. Ma már csak itthon leszünk és egész nap a pihenésről fog szólni. Tervben volt a mozi, de idén először nem találtunk semmi olyat, amit igazán megnéznénk így ez most elmaradt.  Tegnap Kecskeméten voltunk, ez volt a gyerek plusz karácsonyi ajándéka. Még sosem vezettem egyhuzamban ennyit főleg a férjem nélkül - Balatonig igen - és az út is csak Dunaföldvárig volt ismerős. Előző nap persze aludni sem igazán tudtam, mert állandóan felébredtem, hogy tudtam hosszabb út vár rám, ráadásul a visszaút pedig már sötétben lesz, télen. Először vezettem gps segítségével  - waze  a telefonon  - és megmondom őszintén teljesen jól ment minden, ez egy jó kis program nagyon könnyedén alakult minden, kifejezetten jó út volt. Este fél tizenegyre értünk haza és nagyjából csak beájultunk az ágyba. Teljesen elfáradtam, de ez főleg annak köszönhető, hogy nem szeretek sötétben vezetni, na nem mintha magamban nem bíznék, de bármi történhet. Na, de nem történt semmi, minden jó …

Ma még

biztosan odaérünk a munkahelyünkre, de hogy holnap mi lesz azt még nem tudom. Holnapra intenzív havazást mondanak, ami itt a hegy északi oldalán kb. dupla annyit jelent, mint ami máshol általában esik. Amikor bezzeg itthon vagyunk szabadság van és téli szünet az iskolában plusz tíz fok napokig. :/ Akkor nem lenne baj se a rossz idő, se a sok hó, mert nem kell menni sehova. Előre látom nem szeretem hét lesz ez, legalább is ami az időjárást illeti. Elég változékonynak mondják. Mindenesetre reggel beszaladok a boltba és feltankolok ebből, abból, gyereknek elfogyott a kenyér, tej, de fogyóban van a gyümölcs, zöldség is, felvágott ez az.  De ma még napsütés lesz, bár elég hideg van és ki is tart a héten állítólag. A hétvége huss megint eltelt, mintha nem is lett volna. Mindegy, legalább beljebb vagyunk a januárban, előrébb járunk.  Nekem ez a hónap az egész évből, ami nem kedves, nem szeretem, hosszú minden szempontból, az ünnepek után kis üresség is van az emberben. Teljes nyűgnek érzem …

Úgy látszik én

már csak ilyen maradok. Hajnalban vagyok aktívabb és esténként használhatatlan. Az éjjeli bagoly szerep nem nekem jutott. Tegnap is egyik pillanatról a másikra váltam használhatatlanná és kilenckor ágyba bújtam. Talán fél tízig tudtam olvasni, pedig a könyv amit elkezdtem - és amit egyszer már olvastam csak nem emlékeztem - nagyon jó. Fábián Janka.  Nem igazán jön be ez a hét, bár már csütörtök van. És ugye ez már a kispéntek. :) Talán azért, mert már elérhető közelségbe került január vége és ezért inkább felgyorsítanám, mint átélném vagy valami ilyesmi. Ma jobb lesz az idő, mint tegnap már is bőven plusz fokok vannak. Állítólag tíz fok felett lesz ma.
Tegnap a gyerek hozott egy csomó ötöst. Német, angol, nyelvtan, történelem dolgozata lett ötös, így fél év előtt. A németre különösen büszke vagyok, mert olyan csoportban kezdte, ahol mindenki tanult már és felzárkózott. Igaz, ehhez az kellett, hogy a férjem foglalkozzon vele, de amúgy seperc alatt megtanulta. Csak nézem, mikor fél óra…