Ugrás a fő tartalomra

Már csak pár nap

a szabadságig még fel sem fogtam, hogy jövő héten már Balatonon leszünk. Valahogy még nem "készültem" fel rá, egyébként nem szeretem se a bepakolást, se a hazaérkezésnél a kipakolást, amúgy a többi majd szuper jó lesz. A hétvégére mondanak egy kis lehűlést is, de remélem azért majd az idő ott más lesz és tudunk fürödni, meg majd kirándulni és sokat olvasni a parton, meg reggelente futni szeretnék. Az nem baj, ha nem lesz baromi meleg, semmiképpen nem szeretném azt a fojtó, fullasztó kánikulát, legyen csak szép csendes idő, amikor még lehet strandolni, meg izzadás nélkül kiülni egy kerthelyiségbe - Hahóóóóóóóóó Gomba étterem mindjárt indulunk!! - és tudjunk éjszaka aludni, úgy hogy éjjel felőlem eshet az eső. 
Hihetetlen, hogy ha hazaérünk a következő héten már itt is a július. Még fel sem fogtuk, hogy itt a nyár és már elrepül lassan egy hónap belőle. Csak nekem tűnik úgy, hogy valami hihetetlenül felpörgött világban és időben élünk? Borzasztó egyébként, néha azt érzem csak felkelek reggel és aztán itt az este és már fekszem is vissza, mintha közben nem lenne semmi, úgy elmegy egy egy nap.
Ma évzáró, aztán a gyereknek meg kell csinálni az új diákigazolványhoz a lapot, na ha nem nézek bele az értesítőbe, amit a gimitől kaptunk én ezt úgy elfelejtem, mint a fene, úgy hogy ma az utolsó nap, hogy megejtsük ezt is, mert holnap meg beiratkozás és vinni kell.
Amúgy annyira megváltozott a gyerek, rengeteget segít nógatás nélkül, pl, tegnap lenyírta a füvet az egész telken - fél hektár - segített fát vágni, behordani, szedett egy csomó málnát nekem meglepetésként mire hazajöttem a munkából meg ilyenek. És edzi magát most már több mint egy hónapja, szép kis izom kezd nőni a karján és a lábán és a tartása is ezerszer szebb. Azt mondta nem akar kihagyni egy napot sem, mert ha kihagyja, akkor hátha nem lesz kedve nekiállni, úgy hogy lelkes nagyon.
Amúgy meg bosszant a dolog, mert a nyelvvizsgáról még mindig semmi! eredmény, pedig már június elsején volt az írásbeli, negyedikén meg a szóbeli, de a neten meg még semmi és telefonáltam is és azt mondták, hogy még nincs. Én meg gondoltam majd év végén, ha sikerül szépen megkapja ezt is a bizonyítványával együtt és majd jól megdicsérik, de hát ezek szerint nem. És persze remélem, hogy nem a jövő héten kellene bemenni a bizonyítványért - ha sikerül - átvenni, mert nem leszünk itthon. 
Más nincs, mára ismét kánikulát mondanak. Mondjuk ennek most sokkal jobban örülök, mint a napokig tartó esőnek, ami itt volt a múlt héten.





Megjegyzések

  1. Dejónektek! :) már én is várom a nyaralást nagyon.
    Érdekes, úgy látszik, most van abban a korban a fiad, hogy megint gyorsan változik. (és nagyon ügyes! :) )Barátnőm fia is közel ennyi idős, pont ő is edzeni állt neki a szünet kezdetével. Eltervezte, hogy nyár végére jópasi lesz :).
    Nekem is össze kell szednem a cuccokat, amiket pénteken kell vinni a középsuliban - a diákigazolványos papírt már pár hete megcsináltattuk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Végül is április óta van ez az edzés, mikor a férjem hazajött, akkor kezdte el, de ennyire most húzott bele. Megszerette. Nekünk nem kell sok mindent vinni a gimibe, de ezt a papírt jól elfelejtettük. :/

      Törlés
  2. Az edzéshez annyit tanácsolnék - ha elfogadja- hogy muszáj lenne pihenőnapot tartani. Egyrészt a testnek pihennie kell, hogy tudjon az izom épülni másrészt legyengítheti a központi idegrendszerét és le tud betegedni. Mondjuk most nyári szünet van, tud heverészni napközben, de azért két edzés közé egy pihenőnap jó lenne.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi!! Igen, mondtam én is ezt neki és remélem meg is fogadja. Tudod, most még viszi a lendület. :) De azért van persze pihenő, reggel edz, egész nap medence, játék és ha van kedve este még kicsit csinálja.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Végre itt

van megint egy hosszú hétvége, borzasztóan jólesik ez a két egymást követő kevés dolgozós hét. Az idő remélem olyan szép marad, mint eddig volt, bár most ahogy megnéztem a kinti hőmérőt csak kilenc fokot mutat, eddig minden reggel jóval tíz felett volt.
November van, hihetetlen. Még csak tegnap volt nyár, de tényleg néha ezt érzem most pedig az utolsó hónap karácsony előtt...Ahogy eddig volt, gondolom most is gyorsan elfognak múlni ebben a hónapban is a hetek és hiphop itt lesz a számomra az év legkedvesebb ünnepe. Azt még nem tudom milyen lesz, eddig úgy van hárman leszünk, de gyanítom lesz még itt változás....de ez csak valami megérzés. 
Tegnap korán reggel ment a férjem a húgomhoz, már bent vannak az új csövek és vezetékek a konyhában, le is lett glettelve. Későn ért haza, majdnem hét óra volt, jó fáradtan, de a munka legrosszabb részének vége van. Ne mondom, hogy boldog volt, de most már könnyebben lehet haladni.
Sokáig akartam ma aludni, hát megint nem jött össze. Úgy látszik az…

Amit ma illetve tegnap

megtehetsz, ne halaszd mára. Mert hiába beszéltem a férjemnek, hogy a tegnap szépen felrakott tetőt - amiről egyébként azt hittem, hogy már oda van csavarozva - csavarozza oda, ha pár darabbal is, de ne hagyja úgy mára, mert mi van ha szél lesz és....na, szél lett és szépen le is fújta kb. a felét. Ezek ilyen egymásba csúsztatható lemezek, amivel könnyű dolgozni és nagyon strapabíró. Akkora szél volt és van most is időnként, hogy még a súlyként rárakott téglákat, meg vékonyabb gerendát is levitte. Úgy hogy kétszer dolgozik ugyanazzal... Mára ideért a hideg, jócskán lehűlt a levegő, de hidegebbnek érezzük a szél miatt. Ez már a kuckós, könyvezős, teázós időszak, szeretem. A cserépkályhák jó melegek, gyertyát gyújtottam, a párologtatóból vérnarancsos illóolaj illata száll, jó itthon.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A film nagyon jó volt, érdemes megnézni. Azt hiszem a közös mozizás egyébként már nem …

Végül

nem mentünk ma semerre. A döntés nem az enyém volt, de egyáltalán nem bánom, hogy így alakult, mert amikor épp minden bajom van sok kedvem nincs a hosszú utazásokhoz. Minden évben október végén elmegyünk Dunaföldvárra, férjem ott született. És minden évben mikor ott vagyunk valahogy az motoszkál a fejemben, hogy ott is szívesen laknék. A Duna, a régi macskaköves utcák, kis házak valahogy mindig elvarázsolnak. Elhalasztottuk, jövő hét végére is jó időt mondanak. Így most sülnek a csirkecombok a sütőben, hozzá majd fűszeres krumplit készítek, párolt zöldséget és sok sok házi savanyúság lesz még. Anyósom házi csalamádéja és mindenféle bedobálós zöldsége világbajnok minden évben.  Délután elugrunk húgomhoz, felmérjük a házát. Ugyan is nagy fába vágjuk a fejszénket a férjemmel, felszeretnénk újítani lassan az egészet. Két gyereket nevel egyedül - tartásdíj természetesen ímmel ámmal érkezik - és az évek alatt eléggé leromlott az állapota a lakásnak, úgy hogy az idei projekt aminek karácson…