Ugrás a fő tartalomra

Most, hogy eljött

a nap, amikor megtörténik a gimnáziumba a beiratkozás kicsit bennem van a félsz is. Bármennyire is vártuk, hogy kezdődjön valami új most óhatatlanul is előjön az a gondolat, hogy vajon jól döntöttünk e, hogy végül ezt az iskolát választottuk, választotta a gyerek? Nem lett volna e jobb, ha bekerül a "nagyvárosba" és teljesen új közegbe, új utakon megy, messzebb tőlünk jobban önállósodva. Vajon jól döntöttünk e, hogy inkább a családiasabb, kisebb iskolát választottuk - pont ezért - és nem a pörgősebbet, nagyobbat, sokkal több gyerekkel....nos, a kérdéseknek már nem sok értelme van, végül is nem hátra fele nézünk és a mi lett volna ha dolgokkal foglalkozunk, hanem azzal, hogy minden úgy jó, ahogy van, ahogy akarta ő, mert most ez következik. Hagyatkozunk továbbra is a megérzésünkre, a látottakra, azokra a dolgokra, amiket tanároktól, ismerősöktől hallottunk erről az iskoláról és hogy a mérleg nyelve a pozitív dolgok fele billent. A többit meg majd megtapasztaljuk. A mi lett volna ha dolgok már feleslegesek, még is kicsit izgulok milyen lesz majd.
Hiába keltem ma is korán a reggeli futásom elmaradt, a hasam fáj, ismét itt vannak a nem szeretem napjaim, de végül is annak örülök, hogy nyaralás előtt letudom. Viszont ilyenkor én nem tudok futni. 
Tegnap nagyon meleg volt, úgy hogy első utam a kertbe vezetett, egy bő órát voltam kint medencéztünk, beszélgettünk, olvastam és csak ezután álltam neki főzni, kimostam két adag ruhát, kicsit összerántottam a lakást és kb. megint este lett. Úgy érzem szinte alig vagyok itthon, alig csinálok valamit, alig pihenek, mintha csak jönnék és már mennék is.....ahhhhh de hiányzik már a szabadság! Pont tegnap kérdezte a férjem, hogy várom e már a Balatont. Én ilyenkor még nem várom - tudjátok, bepakolás, kipakolás - de amikor ott vagyok, akkor tudom, hogy a legjobb helyen vagyok.


Megjegyzések

  1. Biztosan jó lesz a suli, ha ezt szerette volna. Az ember megérzi hol a helye, ha odafigyel magára. Lehet már most be fog igazolódni, hogy miért ott volt a helye, lehet csak 10-20 év múlva.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen. Na nekem beigazolódott, hogy baromira nem abban voltam, amit akartam. Persze nekem a szüleim mondták meg mit kell csinálni és nem is engedtek meg dolgokat. Talán ezért sem érzem most sem, hogy a helyemen vagyok. :/

      Törlés
  2. Igen, ebben a kérdésben már okafogyottá vált a "mi lett volna, ha" kérdés. Hidd el, mi is sokat gondolkodtunk - mármint én vaciláltam rengeteget - mint ahogy szerintem minden felelős szülő, hogy mi lenne a legeslegjobb a gyereknek. Tudod, nagyjából mindenki kérdőn néz rám, mert ezt a sulit alig ismerik, és "miféle", ha nem annyira ismert, ja, meg itt is csak két osztály van egy évfolyamon (és pl. ez, hogy vannak a nagy, és nyüzsis, és nagyobb diákélettel teli iskolák, és miért nem oda, szóval ezen gondolkodtam sokat, hogy így jó lesz-e)... de azt látom, hogy a gyerek boldog és várja, hogy jártunk ott többször, kicsit van rálátása, és igen, egy kisebb közegben sokkal jobban figyelnek rájuk, és ott nem egy a sok közül, hanem a Te Fiad, vagy az én lányom, Zs.H.K. kilencedikes tanuló. Szóval hajrá mindegyikőjüknek! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
    2. Itt nem tudom mennyi van, ha jól emlékszem német szak, info, humán, általános és emelt angol. De valahogy úgy van, hogy osztály nem sok, hanem mindenki megy majd a választott szakra, csoportokban.

      Törlés
    3. Amúgy tudom, hogy okafogyott. De akkor is. Én nem izgultam előtte, most izgulok. ;)

      Törlés
  3. Nem tudom mennyit számít, de azért elmondom...mi nemhogy nem bántuk meg Patrik iskolaválasztását, de most is ugyanígy döntenénk. Ő is ezt mondta tegnapelőtt, amikor átvette az érettségi bizonyítványát. Ahogy a Te fiad is, úgy az enyém is megállta volna a helyét egy nevesebb iskolában, de a személyisêge itt tudott igazán kifejlődni. Nem mellesleg láttuk, ahogy volt osztálytársak kénytelenek évet halasztani, vagy ismételni, mert nem bírták a bejárás okozta stresszt, meg a mindenfélét, ami ezzel járt.
    Szerintem az élet nálatok is azt igazolja majd, hogy jó döntést hoztatok.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nálunk mára

"lecsengett" a karácsony. Ma már csak itthon leszünk és egész nap a pihenésről fog szólni. Tervben volt a mozi, de idén először nem találtunk semmi olyat, amit igazán megnéznénk így ez most elmaradt.  Tegnap Kecskeméten voltunk, ez volt a gyerek plusz karácsonyi ajándéka. Még sosem vezettem egyhuzamban ennyit főleg a férjem nélkül - Balatonig igen - és az út is csak Dunaföldvárig volt ismerős. Előző nap persze aludni sem igazán tudtam, mert állandóan felébredtem, hogy tudtam hosszabb út vár rám, ráadásul a visszaút pedig már sötétben lesz, télen. Először vezettem gps segítségével  - waze  a telefonon  - és megmondom őszintén teljesen jól ment minden, ez egy jó kis program nagyon könnyedén alakult minden, kifejezetten jó út volt. Este fél tizenegyre értünk haza és nagyjából csak beájultunk az ágyba. Teljesen elfáradtam, de ez főleg annak köszönhető, hogy nem szeretek sötétben vezetni, na nem mintha magamban nem bíznék, de bármi történhet. Na, de nem történt semmi, minden jó …

Ma még

biztosan odaérünk a munkahelyünkre, de hogy holnap mi lesz azt még nem tudom. Holnapra intenzív havazást mondanak, ami itt a hegy északi oldalán kb. dupla annyit jelent, mint ami máshol általában esik. Amikor bezzeg itthon vagyunk szabadság van és téli szünet az iskolában plusz tíz fok napokig. :/ Akkor nem lenne baj se a rossz idő, se a sok hó, mert nem kell menni sehova. Előre látom nem szeretem hét lesz ez, legalább is ami az időjárást illeti. Elég változékonynak mondják. Mindenesetre reggel beszaladok a boltba és feltankolok ebből, abból, gyereknek elfogyott a kenyér, tej, de fogyóban van a gyümölcs, zöldség is, felvágott ez az.  De ma még napsütés lesz, bár elég hideg van és ki is tart a héten állítólag. A hétvége huss megint eltelt, mintha nem is lett volna. Mindegy, legalább beljebb vagyunk a januárban, előrébb járunk.  Nekem ez a hónap az egész évből, ami nem kedves, nem szeretem, hosszú minden szempontból, az ünnepek után kis üresség is van az emberben. Teljes nyűgnek érzem …

Úgy látszik én

már csak ilyen maradok. Hajnalban vagyok aktívabb és esténként használhatatlan. Az éjjeli bagoly szerep nem nekem jutott. Tegnap is egyik pillanatról a másikra váltam használhatatlanná és kilenckor ágyba bújtam. Talán fél tízig tudtam olvasni, pedig a könyv amit elkezdtem - és amit egyszer már olvastam csak nem emlékeztem - nagyon jó. Fábián Janka.  Nem igazán jön be ez a hét, bár már csütörtök van. És ugye ez már a kispéntek. :) Talán azért, mert már elérhető közelségbe került január vége és ezért inkább felgyorsítanám, mint átélném vagy valami ilyesmi. Ma jobb lesz az idő, mint tegnap már is bőven plusz fokok vannak. Állítólag tíz fok felett lesz ma.
Tegnap a gyerek hozott egy csomó ötöst. Német, angol, nyelvtan, történelem dolgozata lett ötös, így fél év előtt. A németre különösen büszke vagyok, mert olyan csoportban kezdte, ahol mindenki tanult már és felzárkózott. Igaz, ehhez az kellett, hogy a férjem foglalkozzon vele, de amúgy seperc alatt megtanulta. Csak nézem, mikor fél óra…